Varga Judit: Megbocsáthatatlan, hogy még a járvány idején is támadták Magyarországot

A járvány elleni védekezés mindvégig alkotmányos keretek között történt, ami csak a rendkívüli jogrend bevezetésével volt lehetséges

Ha azt nézzük, hogy a magyarországi védekezés volt az egyik legsikeresebb Európában, akkor a válasz egyértelmű igen. A magyar kormány gyorsan és hatékonyan tudott cselekedni, időben meghozta a járvány terjedésének megfékezéséhez, az állampolgárok egészségének, életének megóvásához szükséges intézkedéseket, illetve azokat a döntéseket, amelyekkel védeni lehetett a magyar gazdaságot is. Mindez csak a járvány miatt bevezetett rendkívüli jogrenddel volt lehetséges. Ez arra is garancia volt, hogy a védekezés mindvégig alkotmányos keretek között folyhasson

természetesen ilyen nehezen kiszámítható helyzetben, mint ez a mostani világjárvány, az ember csak óvatosan optimista, de nagy eredmény, hogy elkerültük a tömeges megbetegedések szakaszát.

Mindehhez persze kellett az is, hogy az emberek nagyon fegyelmezetten alkalmazkodtak a meghozott intézkedésekhez. Van remény arra, hogy a gazdasági visszaesés sem lesz olyan nagy, mint számos más európai országban. Most minden erőnket arra kell fordítani, hogy a magyar gazdaságot minél előbb talpra állítsuk, annyi munkahelyet hozzunk létre, amennyit a vírus elvett tőlünk, és visszakerüljünk arra a pályára, ahol a járvány előtt voltunk

Nemrég részt vettem egy nemzetközi újságírói háttérbeszélgetésen – természetesen senki nem kért bocsánatot, még zárt ajtók mögött sem... –, és egy hasonló tartalmú felvetésre elmondtam, az alaptalan vádaskodásra a valóság kopogtatott be az ablakon. Az elmúlt hónapok teljesen megalapozatlan és mesterségesen kreált nemzetközi boszorkányüldözése, amely a valósággal köszönőviszonyban sem állt, és amelynek az említett szervezetek is hangadói voltak, olyannyira hiteltelenné tette őket, hogy akár azt is mondhatnám, felesleges az újabb hangulatkeltésükkel foglalkozni. Meg kell kérdezni a magyar választókat, mit gondolnak: a felmérések szerint még azok is egyetértettek az elmúlt hónapok intézkedéseinek szükségességével, és elismerik a kabinet eredményességét a vírus elleni küzdelemben, akik egyébként nem támogatják a kormány politikáját. Ez is azt mutatja, hogy a bevezetett intézkedéscsomag jól felismerte a valós problémákat, azokra eredményesen reagált, szükséges és arányos volt, és ami nekem igazságügyi miniszterként különösen is fontos, hogy illeszkedett az alkotmányos keretek közé. A normál parlamenti eljárásban egy törvény elfogadásához körülbelül öt hétre van szükség. Ehhez képest a rendkívüli jogrend arra adott lehetőséget a kormánynak, hogy a sikeres védekezés érdekében gyors döntéseket hozhasson és rendeletekkel a törvényektől is eltérhessen. A hitelmoratórium fenntartására, a digitális oktatásra vagy a kilakoltatások felfüggesztésére sem kerülhetett volna sor e nélkül a felhatalmazás nélkül. Most a járvány lecsengőben van. Ahhoz, hogy a veszélyhelyzet után is hatályban tarthassunk bizonyos különleges egészségügyi előírásokat vagy a kötelező távolságtartást, szükséges lesz a járványügyi készültség. Csak bízni tudok abban, hogy senki nem vitatja, ezek a közösség védelmét szolgálják.

Az egészségügyi rendszerünknek, a kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan cselekedhessen az emberek érdekében. Ez ugyanakkor már nem rendkívüli jogrendi helyzet, a törvényektől nem lehet rendeletekkel eltérni, és kifejezetten csak a legpragmatikusabb egészségügyi intézkedések meghozatalára lesz lehetőség. Az alkotmányos kontroll pedig, ahogy eddig is, a továbbiakban is működik

Ebben nem is lenne semmi különös, ha nem rendkívüli időket és megpróbáltatásokat élt volna meg Európa és benne mi, magyarok is

Történelmi bűn, hogy az EP-képviselők nem tudtak felhagyni az egyébként teljesen alaptalan és egy nagyobb nemzetközi lejáratókampány részeként kitalált politikai támadásokkal még egy ilyen rendkívüli világjárvány idején sem, amikor minden ország a vírus elleni küzdelemre koncentrált, és életeket próbált menteni. Ez megbocsáthatatlan. Ráadásul mindezt úgy tették, hogy a demokratikus vitának még az alapfeltételét, a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosították, hiszen nem hívták meg a magyar felet. A napirend összeállításakor fel sem merült bennük, hogy megszólaljon a magyar kormány képviselője! Úgy gondolták, egy liberális vitaklubot rendeznek, ahol jól elmondják egymásnak, hogy mennyire igazuk van. Akiről pedig épp szó van, az ne zavarja meg a diskurzust azzal, hogy szembesíti őket a valósággal. Már csak egy pohár jó burgundi hiányzott a brüsszeli képviselőknek, hogy tényleg jól érezzék magukat, miközben mások életekért harcolnak.

Az EP balliberális, bevándorláspárti többsége által hazánk ellen hetes cikkelyes eljárás formájában indított boszorkányüldözés kezd zátonyra futni, már a vírus előtt is teljes érdektelenségbe fulladt. Frusztráltak. Mindezek mögött egyértelműen az húzódik, hogy Magyarország nemet mond a bevándorlásra, nemet mond egyes fősodrú európai politikákra, a multikulturalizmusra, és a föderalista, nemzetek feletti Európa-kép helyett egy nemzetállamokra épülő, erős európai szövetséget szeretne látni. Amíg ez a véleménykülönbség fennáll, márpedig a magyar kormány ezekből nem fog engedni, addig lesznek vitáink is, amit egyes szereplők jogi köntösbe igyekeznek bújtatni

Bírom a monoton munkavégzést, úgyhogy nem fogom feladni ezt a küzdelmet. Éltem külföldön, láttam kívülről is az országról alkotott képet, és a fejembe vettem, hogy próbálom megváltoztatni. Ehhez viszont használni kell az összes fórumot, beleértve különböző közösségimédia-felületeket is, amelyekkel meg lehet kerülni a fősodrú médiumok liberális véleménydiktatúráját, ahol a tényeket és a mondandónkat kényük-kedvük szerint torzítják. Mindehhez minél többünknek ott kell lenni ezeken a fórumokon, idegen nyelven megszólalni, hogy kizökkentsük a nyugat-európai újságolvasót, és lehetőséget adjunk arra, hogy más véleményt is megismerhessenek. Rendkívül káros, hogy az európai politikában egyesek úgy gondolják, a jogállamiság fogalma kisajátítható és úgy használható, hogy csak az a jogállami, aki az ő politikai véleményüket osztja, ez alapján pedig bizonyos országokat jónak minősíthetnek, másokat pedig rossznak. Ezzel nemcsak a jogállamiság eszméjének ártanak, de Európának is, mert megosztja a tagállamokat ahelyett, hogy együttműködésre sarkallná őket. Pedig Európának nagyon komoly kihívásokkal kell megküzdenie, amelyeket csak súlyosbított a mostani világjárvány. Versenyképesnek kell maradnia a globális gazdaságban, meg kell reformálnia saját működését, hogy hatékonyabbá váljon, ez pedig nem fog menni, ha egyesek árokásással foglalkoznak.

Nagyon jó hír, hogy a szervezők most levegőhöz jutottak, és tovább gyűjthetik az aláírásokat. Mindenkit arra biztatok, hogy támogassa a kezdeményezést. Nagyon fontos ügyről van szó: nemcsak önmagában a kohéziós támogatások miatt, hanem azért is, mert azt bizonyítja, hogy a kisebbségvédelemnek van legitimációja Európában, az őshonos nemzeti kisebbségek fontos értékei Európának. Amikor a csapból is jogállamisági mechanizmusok folynak, akkor gyakran felteszem a kérdést a tárgyalásokon: mi a helyzet az őshonos nemzeti kisebbségek védelmével? Hiszen bizonyos országok, nemzetek számára ezek a legfontosabb – és nem mindenhol érvényesülő – európai értékek közé tartoznak. Többször kértük a bizottságot, hogy erre a témára is legalább akkora hangsúlyt helyezzen, mint a többi jogállamisági kérdésre. Az Európai Bizottság mostani gesztusa azt bizonyítja, hogy elismerik, itt is van állampolgári érdek. Elvárjuk, hogy jogállamisági vitákban ezt is ugyanúgy vizsgálják, mint más területeket