Pesti Srácok

Minden újszülött egy kicsi erdőt kap öröksége részeként – Újabb kétmilliárd forintot csoportosítanak át az országfásításra

Minden újszülött egy kicsi erdőt kap öröksége részeként – Újabb kétmilliárd forintot csoportosítanak át az országfásításra

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködési megállapodásának keretében 2 milliárd forintot csoportosítanak át a széndioxid-kvótából származó bevételből, hogy minden magyar újszülött állampolgár után tíz fát telepítsenek Magyarországon, létrehozva megyénként az újszülöttek erdejét – hangzott el a bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Kiemelték: az előző két évben Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelentős és dinamikus gazdasági növekedés ellenére, ha mérsékelten is, de csökkent. Úgy fogalmaztak: "lényegében a fákat és az erdőket hívjuk szövetségbe azért, hogy a klímavédelem érdekében sikerrel tudjunk fellépni".

Kaderják Péter, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a csütörtöki sajtótájékoztatón elöljáróban elmondta: alkotmányos és erkölcsi kötelesség is, hogy a Kárpát-medencében olyan, vagy még jobb természeti környezetben élhessenek unokáink, mint amelyben a mai kor embere él. Mint hozzátette, ennek érdekében és a klímaváltozást negatív hatásaira való felkészülés részeként, azt ellensúlyozandó a kormány több fontos lépést is tett: többek között elfogadta Magyarország első integrált nemzeti energia- és klímatervét, valamint újraírta Magyarország nemzeti energiastratégiáját. Ezek nyomán fogadták el Magyarország első éghajlatváltozási cselekvési tervét is. Ennek kiemelt pontja a csütörtökön bejelentett forrásátirányítás. Az államtitkár hangsúlyozta: az Országgyűlés törvénybe foglalta a célt, hogy 2050-re Magyarország úgynevezett klímasemleges országgá váljon. A kormány nyilvánvalóvá tette:

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára fát ültet az ország fával borított területeinek növeléséhez indított akciótervről tartott sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
PestiSracok facebook image

A fák és az erdők szövetségesek

A bejelentés részleteire térve Kaderják Péter arról beszélt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködési megállapodásának keretében 2 milliárd forintot csoportosítanak át abból a célból, hogy minden magyar újszülött állampolgár után tíz fát telepítsenek Magyarországon.

– fogalmazott. Az államtitkár kiemelte: az előző két évben Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelentős és dinamikus gazdasági növekedés ellenére, ha mérsékelten is, de csökkent. Hozzátette: a magyar erdőállomány és földhasználati szektor 4-5 millió tonna szén-dioxidot köt meg évente. Mint fogalmazott,

Ugyanakkor hozzátette: az erdők sokkal többet jelentenek, mint puszta széndioxid-megkötő technológiát, hiszen minden természetszerető, természetjáró ember számára megnyugvást, kulturális, turisztikai, oktatási élményeket nyújtanak.

A klímaváltozás elleni fellépés egységes szemléletet kíván

Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni fellépés átfogó szemléletet kíván, kormányzati szinten is összehangoltan zajlik; ennek példája az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködése is. Mint kifejtette, a közös program forrása a 2013-ban létrehozott zöldgazdaság-finanszírozási rendszer, amelynek a bevételei a nemzetközi széndioxidkvóta-kereskedelemre támaszkodnak. Megjegyezte: az erdők és az erdőgazdálkodás jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, vagyis nagyban hozzájárulnak a kvótakereskedelmi bevételekhez.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára fát ültet az ország fával borított területeinek növeléséhez indított akciótervről tartott sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az országfásítási program négy támpillére

Zámbó Péter elmondta: a közös kezdeményezés jól illeszkedik az Agrárminisztérium országfásítási programjához, amelynek keretében mintegy 40 milliárd forint áll rendelkezésre erdőtelepítésekre a Vidékfejlesztési Programban, és amelynek révén idén tavasszal 550 hektár erdő telepítése kezdődhetett meg, míg idén ősszel 500 önkormányzat számára biztosítanak belterületen elültethető nagyméretű sorfákat, összesen 12 ezer darabot. Az államtitkár kifejtette: az országfásítási program négy elemet foglal magába, amelynek keretében mintegy 650 hektár új erdő jöhet létre több, mint 3 millió facsemete elültetésével.

  • A program első elemeként a születendő gyermekek után elültetnek legalább tíz új facsemetét, amellyel párhuzamosan minden megyében létrehozzák az újszülöttek erdejét. Hozzátette: a legtöbb – közel 300 ezer – csemete elültetésére Pest megyében és a főváros környékén kerül sor, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyékben is jelentős erdőtelepítések történnek. Kiemelte: az újszülöttek erdejében mindenütt hazai őshonos fafajok – kocsányos és kocsánytalan tölgy, szürke nyár – kerül telepítésre.
  • Zámbó Péter elmondta: a második programelem az erdőtelepítés folytatása az állami erdőgazdaságok által kezelt területeken. Ennek során körülbelül 2 millió darab facsemete elültetésére került sor, ami 250 hektár új erdő létrehozását jelenti. Megjegyezte: a gyengébb termőhelyek beerdősítése miatt itt nemcsak őshonos, hanem a környezeti viszonyokat jobban tűrő fafajokat is telepítenek.
  • Az államtitkár elmondta: a harmadik programelem lényegében egy folyamat, amelynek során újabb, mintegy 250 hektáron kisebb beavatkozással erdővé alakítanak olyan felhagyott mezőgazdasági és honvédségi területeket, amelyek részben már természetes úton beerdősültek, befásodtak. Megjegyezte: a szakemberek szükség esetén visszaszorítják az olyan, a területeken megjelent inváziós fafajokat, mint például a bálványfa.
  • A negyedik elem az államtitkár elmondása szerint az éghajlatváltozási cselekvési terv erdészeti feladatainak megvalósítását jelenti, amelynek keretében a Nemzeti Földügyi Központ és az Erdészeti Tudományos Intézet bevonásával erdészeti mérő- és megfigyelő rendszert és klíma-monitoring hálózatot építenek ki.

Mint kiemelte:

Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.