Pesti Srácok

Óriási lebukás: világnézetileg elkötelezett színházat akart a kommunizmusban Székely Gábor, aki most politikafüggetlen és árnyalt színházat követel

Óriási lebukás: világnézetileg elkötelezett színházat akart a kommunizmusban Székely Gábor, aki most politikafüggetlen és árnyalt színházat követel

Iszonyúan nehezen viseli a kommunizmusból megörökölt színházi és filmes elit, hogy megszűnt a képzés felett gyakorolt, hét évtizedes korlátlan uralma. Kézről-kézre adják a hisztirohamot, viszont most olyanhoz került a stafétabot, akinél senki sem horgadhat fel a kommunista jelzőn. Székely Gábor Kossuth-díjas rendező nyílt levéllel – a ballib megmondóemberek fő fenyegetési és ideológiai helyreutasítási módszerével – vette tűz alá Vidnyányszky Attilát, bevetve minden rendezőlegendai presztízsét. Mindössze az a hiba ebben, hogy a politikai érdekeken sopánkodó, demokráciáért aggódó Székelynek nagyon kellemetlen előélete van antidemokratikus politikai érdekek kiszolgálása terén.

A kommunizmusban érlelt rendezők Zsámbéki Gábor által megkezdett hisztijét most Székely Gábor Kossuth-díjas rendező folytatta, és nyílt levélben fordult Vidnyánszky Attilához. Emlékezetes, hogy Zsámbéki azonnal szerződést bontott a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel, miután Vidnyánszkyt nevezték ki az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökévé. Zsámbéki nyíltan nem mondta ki, de az általa megosztott videóval hatalmaskodó elnyomásra utalt. Őt követte a lemondásban Gáspár Máté, aki már a Krétakör Színház irányítójaként, majd az Open Society Institute művészeti és kulturális programjának vezetőhelyetteseként bizonyította elkötelezettségét a nyílt társadalom szélsőliberális ideológiája mellett. Az egyetem szenátusa a minőséget és hagyományt semmibe vevő erőszakos térfoglalást emlegetett, de egyre világosabban látszik, miféle hagyomány semmibe vétele fáj nekik igazán.

Az elmúlt ötven év

A harmadik távozó legenda ugyanis Székely Gábor lett, aki nyílt levélben próbált nyomást gyakorolni Vidnyánszkyra. A Kossuth-díjas rendező felvonultatta mindazt a rettenetes pátoszt meg feketeöves vádaskodást, amihez a társadalom egy-egy szegletéből kiszoruló kommunista-posztkommunista sejtek rendszerint fordulni szoktak szorult helyzetükben.

PestiSracok facebook image

– rója fel a kuratórium elnökének. Az elmúlt ötven év 1970-ben kezdődött, a szocializmus zenitjén. Székely szerint éppen akkoriban kezdődtek demokratikus társadalmi változások Magyarországon, amelyeket a kultúra fogalmazott meg képekben és szavakban. Hogy milyenek, azt szerencsére szintén Székely Gábortól tudhatjuk.

Az ideológiai elköteleződés csak akkor jó, ha kommunista

A Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójaként szólalt fel 1975 márciusában a Magyar Szocialista Munkáspárt 11. kongresszusán, ahol nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Szolnok megye kommunistái küldöttként érdemesnek tartották őt delegálni „pártunk” legmagasabb fórumára – olvasható a Népszabadság korabeli tudósításában (lásd alább). A beszámoló szerint az ötnapos, ünnepélyes kongresszuson „Tovább a lenini úton!” díszfelirat és Marx, Engels meg Lenin szobrai alatt beszélték meg a szocialista jövőt olyan illusztris résztvevők, mint Kádár János, Biszku Béla, Apró Antal, de maga a nagy Brezsnyev elvtárs, továbbá Gustáv Husák csehszlovák és Todor Zsivkov bolgár első titkár elvtárs is tiszteletét tette. Itt szólalt fel a fiatal rendező, Székely Gábor, és világnézetileg elkötelezett (értsd: kommunista ideológiájú) színházat szorgalmazott.

A Népszabadság korabeli tudósítása Székely Gábor, a független színház- és filmművészet tántoríthatatlan barátjának beszédéből

– tudósít a Népszabadság.

Íme, azok a demokratikus társadalmi változások, amelyeket a kultúra fogalmazott meg a '70-es években, és amelyek máig olyan sokat jelentenek Székely Gábornak. Ennél nyilvánvalóbban aligha lehetne megfogalmazni, mi a baj azzal, hogy a rendszerváltás gyakorlatilag érintetlenül hagyta a színházi és filmes világot. Azt a színházi és filmes világot, amely a kommunista ideológia egyik fontos terjesztője volt, majd 1990 után zökkenőmentesen vált az ugyancsak a nemzetköziségben utazó szélsőliberalizmus és nyílt társadalom ideológiájának terjesztőjévé. Székelynek egyébként az 1975-ben ilyen nyíltan kifejezett kommunista elköteleződését 1978-ban a Nemzeti Színház főrendezői posztjával honorálták.

Ezt mondta az a Székely Gábor, aki most politikai érdekek kiszolgálásával, politikai megbélyegzéssel vagdalkozik. Az a Székely Gábor, aki „pártunk” művelődéspolitikáját kiszolgálva akarta ideológiailag nevelni és megformálni a kommunista embert. Most ugyanez a Székely Gábor a magyar emberek közérzetének kifejezését és a világról való árnyalt gondolkodást kéri számon Vidnyánszky Attilán. Amikor nem a kommunizmus építése a cél, hanem azzal teljesen ellentétes konzervatív politikát folytat a kormány, akkor hirtelen már mégsem akar pártérdeket meg ideológiai nevelést a rendezőlegenda.

Székely Gábor értelmiségi tájolású portréja. Fotó: MTI/Czimbal Gyula

„Vádold meg az ellenfeled azzal, amit te csinálsz!”

Végezetül erős morális látleletet is kiállított önmagáról.

– szúrta oda dörgedelmes nyílt levele végén Vidnyánszkynak, bemutatva, hogy a kommunistában tényleg nincs semmiféle gátlás, és kizárólag a hatalmi érdekek vezérlik. Ha ugyanezt az erkölcsi szintet továbbadta a Színház- és Filmművészeti Egyetemen általa kinevelt nemzedékeknek is, akkor egy kicsit közelebb kerültünk ahhoz, miért nem jó a magyarok közérzete 30 évvel a rendszerváltás után sem.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében ugyanaz a kommunista klikk veri a habot, amely a pártállami szólamokat a szabadság, tolerancia, demokrácia jelszavakra cserélve ugyanúgy dominánsan jelen van a színház- és filmművészetben, mint az oktatásban és számos más társadalmi szegmensben, ahol nem történtek komoly személyi változások a rendszerváltáskor. A kommunista államhatalom ugyanis az élet minden területére beavászkodott a maga 43 éve alatt, mindenhol gőzerővel nyomta az ideológiai agymosást, az ezt végző emberek pedig nagyon sokfelé a rendszerváltás után is érintetlenek maradtak.

A szakma tele van történetekkel

Amikor Vidnyánszky Attila egy liberális kör komoly nemzetközi hálózatáról beszél, és azt mondja, a „szakma tele van történetekkel, hogyan lehetetlenítettek el embereket”, az éppen a teljes rendszerváltás elmaradása miatt nemcsak a szocialista időkre vonatkozik. Az akkor hatalmi helyzetbe rakott emberek, körök azóta is szolgálják azt az ideológiát, amelynek a hatalmukat köszönhetik, építik a saját belterjes köreiket, és eközben a magyar emberek közérzetének kifejezéséről prédikálnak. A magyar emberek közérzete viszont nem a kommunizmus, és nem egy-egy belterjes kommunista kör bújtatott uralkodása a többségen.

A találatért az SZDSZ utolsó elnökeként híressé vált Retkes Attilát illeti dicséret, aki megosztotta a Facebookon Székely Gábor gátlástalan vádaskodásának hátterét. A bújtatottan máig óriási befolyással bíró kommunista kör erejét pedig sejteti, hogy Retkes Attila utóbb mégis inkább eltávolította a bejegyzést.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)