Pesti Srácok

Kemény idők előtt áll a színművészetis bolhacirkusz – Gyurcsány bejelentkezett a porondmesteri állásra

Kemény idők előtt áll a színművészetis bolhacirkusz – Gyurcsány bejelentkezett a porondmesteri állásra

Újabb szabadversében nyugtatott meg mindenkit hétfőn Gyurcsány Ferenc arról, hogy nem ő áll a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatóinak bolhacirkusza mögött, ám mivel erről senki nem kérdezte a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét, okkal gyaníthatjuk, hogy a politikai nyilatkozat egyfajta beismerés. Gyurcsány pályafutását politikaice elemezve adódhatna egy másik verzió is, amely szerint valóban nem ő áll az egy hete tartó handabandázás mögött; ha így lenne, akkor viszont nagyon szeretne részt venni a történetben. A legfrissebb szabadvers a korábbiakhoz hasonlóan nem éri el a Mester eddigi csúcsteljesítménye, az őszödi beszéd hatásfokát, jó hír ugyanakkor, hogy immár több, mint tizenegy éve nem kell meghallgatnunk azt, amikor Ferenc miniszterelnökként kollektív lecseszést tart az övéinek.

– írta hétfőn Ferenc, ezúttal nem az övéinek, hanem akiket az övéinek szeretne tudni. Mivel Gyurcsányt senki nem kérte állásfoglalásra az ügyben, a legerősebb lehetséges verziónak azt kell tekintenünk, hogy bejegyzése egy beismerő vallomás, tettének okai pedig a következő napokban úgy derülnek ki, hogy azokra maga fog magyarázatot adni. Mivel sem szerkesztőségünk tagjai, sem olvasóink nem tudják kordában tartani napokig a kíváncsiságukat, az üzenetet most kell megfejtenünk. Ehhez a szabadvers sorai között kell olvasnunk, ezzel a módszerrel pedig gyorsan kideríthetjük, hogy az SZFE ovisainak hallgatóinak követeléslistáját valamelyik baloldali politikai műhelyben írták. Mivel az LMP-t a közéletben már szinte csak két nem LMP-s, Hadházy Bernadett és Szél Ákos képviseli, és ők egész mással, a mindenbe Orbánt vizionálással foglalkoznak főállásban, ezt a szálat elvarrhatjuk. Szóba jöhetne az MSZP, de a Kunhalmi-Bangóné kultúrpolitikai csatársor nem tudta volna a követelések tíz pontját hejessirásí híbákk nélkül leírni, igaz, a valódi szerzők sem. Ha egy kicsit jobban elmélyülünk a sorok közötti olvasás képességében, akkor hamar rájöhetünk, hogy a követeléseket valahol a Teréz körút környékén fogalmazták meg; ezt abból lehet biztosan tudni, hogy a tíz pont mindegyike értelmetlen. Ha egyúttal megvizsgáljuk azt is, hogy melyik ismert baloldali alakulatnak van a Teréz körút környékén főhadiszállása, az egyetlen találat a DK lesz. Erősíti ezt a verziót, hogy a Gyurcsány-párt kommunikációja köszön vissza a diákok követeléseiben, amelyeknek a konszenzus keresése helyett egyetlen üzenete van, mégpedig az, hogy NEM. Ezt korábban a DK vezette be, mert támogatói többet megértenek abból, ha a politikai versengés, mint kifejezés helyett bevezetik a lámpavasat, vagy nem azt mondják, hogy nem értünk veletek egyet, hanem azt, hogy lógni fogtok.

Az SZFE bolhacirkuszának szereplői nem veszik észre, hogy nem ők a porondmesterek, sőt, egy pillanatig sem voltak azok. Kezdeményezésük sosem volt független, civil, azt a baloldal bűzös boszorkánykonyháiban ötlötték ki; épp ez az, ami a kezdettől hiteltelenné tette az egész handabandázást. Ugyan melyik épp leérettségizett kamaszt érdekelte volna, hogy ki a kuratórium vezetője, vagy ki a gazdasági igazgató? Aki színész, rendező akar lenni, az nem aszerint választ pályát, hogy ki a diri a kiszemelt intézményben. Ez olyan, mintha nem az alapján választanánk ki a bevásárlásainkhoz a közértet, hogy melyik van közelebb a lakóhelyünkhöz, hol jobb, minőségibb, olcsóbb a portéka, hanem az lenne a szempont, hogy a pénztáros Erzsike kire szavazott az önkormányzati választáson. Amikor a Diákparlament sorozatos tüncikre hívta az erre fogékonyakat, a szervezők eleinte szigorúan kikötötték, hogy nem engedik felszólalni a baloldali politikusokat, mert tudták, hogy az hova vezet. Gyurcsányék eleinte csak beszivárogtak a tömegbe, aztán lett egyre több szelfi, poszt, majd hamarosan a mikrofonokat is megkaparintották, az eredeti szónokok pedig mára egytől egyig feledésbe merültek, már a Magyar Hang Mi lett vele rovata sem foglalkozik velük. Az SZFE diákjainak is kijár az a bizonyos negyedóra hírnév, együtt nagyjából ennyit szerepelnek ezekben a napokban a híradók vágóképein, de végül az egész álságos cirkuszt azok a baloldali politikusok – élükön Gyurcsánnyal – fogják teljesen széttrolkodni, akik az egészet kigondolták a színfalak mögött, és akik most hüppögve biztosítják a fiatalokat az együttérzésükről.

PestiSracok facebook image

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.