Orosz Ildikó: milliók menekülnek az ukrán valóság elől, népszámlálást sem mernek tartani Ukrajnában
Budapesten, a Citadellánál lengethetik zászlójukat nemzeti ünnepük alkalmával az ukránok, kiemelt hírként üdvözölhetik, hogy már Amerikában is saját nyelvükön nyomtatják a választási íveket, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek hasonló jogait azonban sárba tiporják saját hazájukban – többek között erről beszélt portálunknak adott interjújában Orosz Ildikó. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora arról is szólt, hogy az elmúlt évek riasztó demográfiai jelenségei miatt nem mernek népszámlálást tartani Ukrajnában, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: ha Kijev komolyan gondolja az uniós csatlakozást, Európába csak Kárpátalján keresztül vezet út.
Orosz Ildikó portálunknak hangsúlyozta: a helyi viszonyokra nagyon jellemző, hogy Ukrajnában 2001-ben volt utoljára népszámlálás. Mint hozzátette, innen származik az az adat is, hogy Kárpátalján mintegy 151 ezer magyar él. Ugyanakkor az országból sokan távoztak, köztük ukránok is. Felidézte: Pavlo Klimkin egykori ukrán külügyminiszter arról nyilatkozott a sajtónak, hogy évente egymillió állampolgár hagyja el az országot, és a költségvetési adatokból is arra lehet következtetni, hogy a 46 millióból mára 35 millióra apadt a népesség, azaz 9-10 millió ember tűnhetett el az országból. Az elnök asszony szerint a politikai elit ezért sem mer népszámlálást tartani, holott 2001 óta erre már sort kellett volna keríteni.
A Citadellánál lengedezik az ukrán zászló
Orosz Ildikó szintén jellemzőnek nevezte a hazájukból elmenekülő, elvándorló ukránok hazai megítélését, akikből más országokban kisebbség válik. Mint kifejtette, az ukrán média nemrégiben nagy hírveréssel üdvözölte, hogy Amerikában ukrán nyelvű választási íveket készítettek, tehát érzékelik a kisebbségi lét sajátosságait és az őket megillető jogokat.
Ezen jogok biztosítását Ukrajnában az ott élő kisebbségek számára egyes politikai erők és szereplők nem tudják elviselni, bár az alaptörvények garantálják. Tehát a külhoni ukránok és az országban élő kisebbségi jogaikról kétféleképpen vélekednek.
– jegyezte meg. A rektor hozzátette: ennek egy másik tipikus példája az augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének napján, Budapesten történtek. Egyes hírportálok címlapjain szerepelt, hogy az ukrán nagykövetség Magyarországon egy óriási, az eddigi legnagyobb ukrán zászlót lengette a Citadellánál. Ugyanakkor, amikor a kárpátaljai magyarság – az alkotmányban biztosított jogaival élve – szeretné használni nemzeti szimbólumait, az ellen tiltakoznak, leginkább azok a hírportálok, amelyek külföldön rendjénvalónak tartják mindezt az ukránok számára.
Amikor cikkben jelenik meg, hogy a magyarok miért nem őshonos kisebbség Kárpátalján
Orosz Ildikó szerint az ukrajnai őshonos kisebbségek helyzetét, megítélését jól illusztrálja, ahogyan az új kisebbségi törvény előkészítése történik. A hivatalos források szerint az ukrán vezetés állítólag a törvény minél alaposabb előkészítése érdekében tanulmányozza az európai normákat, hogy ahhoz igazodva hozzanak törvényt az őshonos kisebbségekről. A KMKSZ ezt üdvözölte, mert az őshonos kisebbségeknek a 2017-ben elfogadott oktatási törvény szerint joguk van érettségiig anyanyelven tanulni, így feloldható lenne a törvény generálta ukrán-magyar vita, mindkét fél számára pozitívan. A következő nap megjelent egy teljes oldalas cikk arra vonatkozólag, hogy a magyarok miért nem lehetnek őshonos lakosok Ukrajnában. A rektor szerint mintha a múlt kísértene: a törvény tervezete még el sem készült, a vitájára még sor sem került, de valakik már döntöttek arról, hogyan rendelkezik, az ítéletet is meghozták.
Az ukránok „nem tudják”, hol élnek a magyarok
A rektor portálunknak arról is beszélt: miközben Magyarországon minden kisebbségnek – tehát az ukránoknak is – megvan az a joga, hogy önkormányzatot hozzanak létre, amelynek működtetését az állam finanszírozza, alapíthatnak iskolákat, óvodákat, szószólójuk képviselheti a közösség érdekeit a parlamentben, addig Ukrajnában, amennyiben a kisebbségi szervezetek iskolákat, óvodákat, honlapokat, folyóiratokat, kulturális közösségeket vagy főiskolát hoznak létre a kultúrájuk megőrzésére, azt az állam egy fillérrel sem támogatja, viszont minden állami előírást teljesíteniük kell, amit rendszeresen és következetesen ellenőriznek és betartatnak. Kisebbségi jogon nem küldhetnek képviselőt a parlamentbe, sőt, a választási körzeteket is úgy alakítják, hogy egyikben se legyen lehetőségük képviselő bejuttatására, bár a törvények elvben garantálják, hogy az egy tömbben élő kisebbségek számára olyan körzetet kell kialakítani, ahol többséget alkotnak. A 2019-es parlamenti választásokkor a KMKSZ ezen törvények megsértését kérte számon a választási bizottságtól, amire azt a cinikus választ kapták, hogy nem tudják, hol élnek egy tömbben a magyarok Ukrajnában. Nemhogy nem támogatják a kisebbségek civil szerveződéseit, de a hatályos fiskális rendszer adók formájában elviszi a külföldről pályázati úton beérkező források jelentős részét is.
Óriási mértékű a kettős mérce, amely bizonyos politikai körök frusztráltságából is ered, és az a szomorú, hogy ezek a körök uralják az ukrán oktatási-kulturális szférát immár két évtizede
– fogalmazott.
1100 éve élünk Kárpátalján...
A kettős mérce már az őshonos kisebbségek meghatározásánál is tettenérhető, mert őshonos nemzeti kisebbségeknek számítanak a krími tatárok, a gagauzok, a krimcsákok, és nekik így lehetőségük lenne anyanyelven tanulni az érettségiig, bár nincsenek anyanyelvű középiskoláik, miközben azon nemzeti kisebbségeknek, amelyek rendelkeznek anyanyelvű intézményhálózattal, a 2017-es törvény szerint csak a 4. osztályig tanulhatnak anyanyelven, mert őket nem tekintik őshonosnak. Azon kisebbségeket tekintik őshonosnak, akiknek nincs anyaországuk, viszont a romák nem tartoznak közéjük, holott nekik sincs anyaországuk, ráadásul többségük magyar anyanyelvű. Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy a magyarokat, románokat, moldávokat, lengyeleket úgy kezelik Ukrajnában, mintha migránsok, bevándorlók lennének, megjegyezve:
mi, magyarok ugyanakkor nem mentünk sehova innét, a fejünk fölött a határokat szabták át többször is a XX. században.
Mint kiemelte,
mi, kárpátaljai magyarok 1100 éve itt élünk. Nem hiszem, hogy létezik „ennél őshonosabb” kisebbség Ukrajnában.
Nincs törvényi biztonság
Orosz Ildikó úgy vélte, a legnagyobb gond, hogy Ukrajnában egyfajta nemzetépítő, erőszakos elvhez rendelnek szelektíven értelmezhető törvényeket, és azokat is szituatívan érvényesítik.
A szabályokat mindig arra kerekítik, ahogy bizonyos politikai csoportoknak megfelel, ezért nincs biztonság
– fogalmazott, megjegyezve, hogy a helyi lakosság sem díjazza feltétlenül ezt a hozzáállást, és ez kiolvasható az ukrán propagandát közvetítő média cikkeihez fűzött kommentekből is. Orosz Ildikó elmondta: Ukrajnában lassan öt éve állandóan választások vannak, így rendre előkerül a magyar kártya, amivel bizonyos szavazói rétegeket mozgósítani lehet.
Európába az út Kárpátalján át vezet
A kialakult helyzet kapcsán elmondta: csupán abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb feloldódik ez a helyzet, bár a legutóbbi választások kapcsán is abban bíztak, hogy a Zelenszkij-kormány változtat a kisebbségellenes helyzeten, intézkedéseken és retorikán. Úgy vélte, a hivatalnokok szintjén azonban nem történt meg a váltás, így minden folytatódik.
Sok esetben egymásra licitálva próbálják az ukrán nemzet iránti elkötelezettségüket bizonyítani kisebbségellenes, saját törvényeiket is megszegő rendeletekkel, és ez megjelenik az élet legapróbb szintjén is, rányomva bélyegét a kárpátaljai magyarok életére
– mondta. Ugyanakkor úgy vélte, az őszi választásokat követően bekövetkezhet végre egyfajta nyugvópont, a közélet akár visszatérhet a normalitáshoz. Hangsúlyozta: Ukrajna szeretne az Európai Unióhoz és az euro-atlanti szövetséghez csatlakozni, legalábbis már egy fél évtizede erről szólnak a politikai nyilatkozatok az ország vezetői részéről. Erről folytatnak tárgyalásokat Brüsszelben és más európai helyszíneken.
A tárgyalásokra általában repülővel utaznak, de Európába az út Kárpátalján át vezet, így nem lehet megkerülni az ott élő kisebbségeket sem. Reméljük, előbb-utóbb ezt Kijevben is felismerik
– fogalmazott Orosz Ildikó.
Vezetőkép: MTI
