Pesti Srácok

Schmidt Mária: A Trianon után eltelt száz év élni akarásunk bizonyítéka (PS-VIDEÓ)

Ez a száz év, ami eltelt sok nehézséggel, sok tragédiával együtt is az összetartozásunkról, az élni akarásunkról, az egymás iránti szeretetünkről és arról a teljesítményről szól, amire mindannyian büszkék lehetünk – nyilatkozta a Trianon 100. évfordulója alkalmából kibocsátott bélyegsorozat ünnepélyes hétfői bemutatóján. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a portálunknak adott interjúban a román választási eredményekkel kapcsolatban kitért arra, a Momentum Mozgalomnak nem az első baklövése, hogy egy román párt támogatására sarkallta a szavazókat.

"Összetartozunk, összetartoztunk" – ez a jelmondat szerepel a Magyar Posta Zrt. által kibocsátott új bélyegtömbön, amely az első világháborút lezáró békeszerződésnek állít emléket. A bélyeg bemutatása alkalmával tartott sajtótájékoztatón Gulyás Gergely arról beszélt, "Trianon nemzeti tragédiát jelent, olyan, egy évszázada befagyott konfliktust, amelynek mi vesztesei vagyunk, de a szomszédaink sem nyertesei". A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte,

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt arról beszélt, most csakis azért tudunk ilyen jó körülmények között emlékezni erre a 100 évvel ezelőtt történt tragédiára, mert nem adtuk fel.

PestiSracok facebook image

Az elmúlt száz év az élni akarásunkról szól

Portálunknak adott interjújában Schmidt Mária arról beszélt, Trianon tanulsága az, hogy a magyarság képes volt az újrakezdésre. A főigazgató úgy fogalmazott,

Schmidt Mária az interjúban kitért a romániai helyhatósági választások eredményére, a Momentum Mozgalom román pártok melletti kiállására és a nemrégiben elindult PestiTV-re is.

Forrás/videó: PestiSrácok.hu; fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)