Pesti Srácok

Balhét csinálni „gané dolog”: belvárosi buli a Vas utcában – Boomerlázadás (videó!)

A Boomerlázadás legújabb adásában soha nem látott vita bontakozott ki Tisóczki Flóra műsorvezető és vendégei között. A beszélgetésben megszólalók a Színház- és Filmművészeti Egyetem körüli botrány mellett beszélgettek még 1956-ról és egyéb, más aktuálpolitikai témákról is. Kukorelly Endre író szerint „a pártpolitika beletette a szőrös mancsát a kultúrába és ez rendkívüli módon aggályos”. Alexa Károly irodalomtörténész szerint sem a gödöllői egyetem, sem a Corvinus átalakítását nem övezte ekkora cirkusz, pedig ott is történtek változások. Parázs vita 44 percben.

A Boomerlázadás legutóbbi adásában Kukorelly Endre író, költő arról beszélt, miért nem kell összehasonlítani az 1956-os forradalom és szabadságharcot a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyével, hiszen teljesen másról van szó mindkét esetben.

Kukorelly Endre, író, költő. Fotó: PestiTV

Kukorelly szerint neki sem tetszik egy csomó minden, ami az SZFE-n zajlik, ugyanakkor úgy gondolja, hogy

PestiSracok facebook image

Az író elmondta, hogy ő szeretne egy olyan póluson állni, ami nincs megosztva. Véleménye szerint nem az a megoldás, hogy belenyúlnak a működésbe, ha az nem úgy működik, ahogyan politikai oldalak gondolják.

Az SZFE-ügy egy kreálmány

Alexa Károly, József Attila-díjas irodalomtörténész úgy véli, hogy az SZFE-ügy egy cirkusz, egy balhé, és Magyarország dolgai nem ott dőlnek el a Vas utcában, a magyar színjátszásban pedig kevés képzett szakember van. A történész érdekesnek tartja, hogy sem a gödöllői egyetem, sem a Corvinus átalakítását nem övezte ekkora cirkusz, pedig ott is történtek változások.

Alexa Károly, József Attila-díjas irodalomtörténész. Fotó: PestiTV

Alexa Károly feltette a kérdést:

Alexa Károly hozzátette:

Az irodalomtörténész szerint itt egy egyetemi átalakítás zajlott, amit kihasználtak azok az erők, akiknek elemi érdeke manapság, hogy nagy balhékat csináljanak, ami szerinte

Érdekcsoportok az SZFE körül

Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója úgy véli, bizonyos érdekcsoportok és színészek most már nem kapják meg azokat a jogosultságokat, amelyeket eddig megkaptak, és olyan visszaélések történtek, amiket az állam nem tűrhet tovább.

Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója. Fotó: PestiTV

– mondta Stefka István. A műsorban szóba került még az is, miért van jelentősége a 2022-es választások előtt az ilyesfajta lázongásoknak, és miért vannak angolul és németül beszélő külföldiek egy tüntetésen. A színműsök miért nem engedik el azt a kérdést, hogy nekik van egy főiskolájuk és az csak az övék? A műsorból az is kiderül, Kukorelly Endre miért tartja nagyra Vidnyánszky Attilát, melyik művét könnyezte meg, és azt is megtudhatjuk, miért kellene Magyarországon egészen más ügyekről beszélni, ahelyett, hogy sokan az utcákon „táncikálnak”.

Forrás és kiemelt kép: PestiTV

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.