Pesti Srácok

György László a Politikai Hobbistában: ragaszkodunk a munka- és tudásalapú társadalomhoz

A libernyák agytekervények nem egészen értik, miért vétózza meg Lengyelország és Magyarország azt az uniós tervet, amit e két ország kirablására és megbüntetésére szőttek. A tervet pedig hiába Gyurkabácsi írta, mégis létezik. E megdöbbentő összefüggések mellett a foci katartikus hatásáról és nemzetmegtartó erejéről cincogtak a srácok, de főleg Jeszenszky, a csütörtöki Politikai Hobbistában. A második félidőben a magyar kormány első számú Eric Clapton-rajongója, az ITM államtitkára, György László ült be a vendégszékbe, hogy a sport és a zene mellett a magyar gazdaság kilátásairól, a járvány utáni jövőről beszélgessen a Hobbistában.

A csütörtök esti Politikai Hobbista vendége György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért felelős államtitkára volt. A műsorban szó esett az államtitkár két hobbijáról, a fociról és a zenéről, de természetesen beszélt a munkájáról is, illetve arról, hogy a járványhelyzetben milyen célokat tűztek ki a gazdaság megvédésére. Megjegyezte, hogy ragaszkodnak a munka- és tudásalapú társadalomhoz, amit célként tűzött ki a kormány 2010-ben.

Én ahhoz a generációhoz tartozom, akik kétéves koruktól 18 éves korukig biztosan minden nap fociztak – mondta György László, hozzátéve, hogy most harminc év távlatából azt mondhatja, hogy amikor felhívta azokat a barátait a magyar-török meccs után, akikkel a grundon rúgta a bőrt, mindannyian sírtak egy kicsit. A futballnak olyan közösség tartó ereje van, olyan sport, ami az emberek kilencvenkilenc százalékát biztosan megmozgatja – tette hozzá. Az államtitkár másik hobbija a zenélés, szintén ami számára szintén katarzis élményt képes varázsolni. Elmondta: tinédzser korában kezdett zenélni, amikor kapott egy gitárt, és ez neki a mai napig egy komolyan vett kikapcsolódás. Éppen ezért igyekszik minden nap, hogy zenéljen egy kicsit, hiszen ez segít neki abban, hogy a munkájában is mindig topon legyen.

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben György László kifejtette: az első és a második hullám alatt is igazán nehéz feladata van egy gazdaságstratégiáért felelős államtitkárnak, hiszen gyorsan kell átgondolt és pontos döntéseket hozni. Mégis, azért küzdenek, hogy azok az intézkedések, amiket a gazdasági akcióterv keretében meghoztak, segítse az embereket és Magyarország közép- és hosszútávon való versenyképességének a fennmaradását. Számba kell venni az adófizetők szempontjait, azokét, akik most ideiglenesen elveszítették a munkahelyüket, illetve azoknak a cégeknek az oldalát is ismerni kell, akik mernek bátran beruházni – emelte ki, megemlítve, hogy a tavaszi első hullám után Európában a harmadik legjobb volt a munkanélküli rátánk augusztusban, a szeptemberi adat szerint pedig csupán 23 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint 2019-ben.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.