Országgyűlés – Maszkmentes szünetet kér az MSZP, járványjövedelemről delirál a Párbeszéd, Varju László ordítozott az ülésteremben
Több téma is terítéken volt hétfőn a parlament ülésén, ahol a képviselők a járványkezelés mellett megemlékeztek a jelnyelv napjáról, amit három éve mindig november 9-én ünnepelnek meg, szó volt a kilakoltatásokról, a szociális dolgozók bérkiegészítéséről és arról, leveheti-e a maszkot a bolti pénztáros addig, amíg kortyol egyet.
Az ülést vezető Latorcai János a magyar jelnyelv napja alkalmából beszédében emlékeztetett: 2017-ben november 9-ét a jelnyelv napjává nyilvánították, elismerve, hogy a jelnyelv éppoly értékes, mint bármelyik beszélt nyelv a világban.
A jelnyelv élő, változó, fejlődő nyelv, nemzeti karaktere van, mint a beszélt nyelvnek, a magyar kultúra szerves része, hidat képez az emberek között. A jelnyelvet egyre nagyobb számban sajátítják el hallók is. A jelnyelv segít egymás megértésében és elfogadásában, a siketeknek és nagyothallóknak pedig az alapvető szabadságjogaik gyakorlását is előmozdítja. Az együttérzésre, az egymásra való odafigyelésre int ez a nap, amelynek a járvány árnyékában különös súlya van
– fogalmazott a politikus.
Amikor semmi sem jó
Ezek után Tordai Bence kapott szót, aki azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök szerint két héttel Ausztria mögött járunk a járványt illetően, de valójában jócskán beelőztük Ausztriát a megbetegedéseket és a halálozásokat illetően, európai összehasonlításban Magyarországon nagyon rossz a helyzet.
Jó, hogy a kormányfő újabb intézkedéseket jelentett be, de jobb lett volna, ha már hetekkel ezelőtt meglépik ezeket, és Magyarország felzárkózott volna Európa felelősen védekező országaihoz. Ausztria jobban áll a haláleseteket tekintve, mert sokkal korábban hozta meg a korlátozásokat, felelősebben védekezett, ezért jó lenne, ha valóban laboratóriumként tekintenének az országra. A korlátozások csak a járványt kezelik, a gazdasági, társadalmi válságot, amely a járványt követően pusztít, szinte semmilyen módon nem sikerül lereagálni. Válságkezelő alapjövedelemre van szükség, ki kell pótolni a jövedelmeket
– mondta Tordai, aki szerint a kormánynak meg kellene fogadnia a mérhető társadalmi támogatottsággal nem rendelkező párt gazdasági javaslatait.
A Párbeszéd politikusának Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszolt, aki kifejtette: a járvány tovább tombol a világban, Európát és Magyarországot sem kíméli, a helyzet súlyos.
A magyar egészségügy komoly lépéseket tett, hogy felkészüljön, a kiváló szakemberek és a megfelelő eszközök jó alapot adnak a védekezéshez. Mivel a járványügyi szakemberek a fertőzések számának további növekedését várják, fontos a megbetegedések számának csökkentése, ezért kellett újabb döntéseket hozni. Ausztria valóban fontos referenciapont, az ország egy-két héttel Magyarország előtt jár a járvány menetét tekintve. A miniszterelnök által bejelentett intézkedések kitérnek a szállodákra és az éttermekre, szabadidős létesítményekre. Nem az adóemelés vagy a segélyek kiterjesztése a megoldás
– mondta az államtitkár, aki azt kérte az ellenzéktől, ne akarják jobban tudni, mi a teendő a járvány kezelése terén, a kormány sem akarja felülírni a járványügyi szakemberek álláspontját. Dömötör Csaba azt kérte az ellenzéktől, hogy ne akadályozzák az intézkedéseket, hanem segítsenek a végrehajtásukban, vegyék ki a részüket a járvány elleni küzdelemből.
Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP-s Ungár Péter is, aki azt kérdezte, miért nem kapják meg az egyszeri, ötszázezer forintos bérkiegészítést a szociális dolgozók, miért maradnak ki ők minden intézkedésből. Állítása szerint úgy tűnik, megint kimaradtak az intézkedésekből azok, akik a járvány kezdete óta az egyik legnehezebb munkát végzik, pedig nincs érv arra, hogy miért ne adjanak nekik bérkiegészítést.
A szociális munka napja alkalmából ezt a lépést meg kellene tenni. Az egyszeri bérkiegészítés nem fogja örökre rendezni a szociális dolgozók bérhelyzetét, de legalább olyan dolgokra költhetnék ezt az összeget, amelyeket egy rendes országban meg kellene tudni engedniük maguknak. Akkor fontos a szociális szektor, ha politizálni lehet vele, de amikor meg kellene becsülni az itt dolgozókat, akkor nem. Negyvenötmilliárd forintot jelentene ez az intézkedés, és sok olyan területre többet költenek, amely kevesebb pénzt érdemelne
– közölte Ungár Péter, akinek Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszolt. Rétvári Bence szerint, amikor a parlament döntött a szociális munka napjáról, a baloldal nem támogatta ezt a kezdeményezést. Kiemelte: nem volt mindig így, hogy ilyen tisztelet illette a szociális szférában dolgozókat, a baloldali kormányzás idején ugyanis csökkentették a bérüket. Az államtitkár felidézte: a kormány a szociális szférában ágazati bérpótlékot vezetett be, majd kiegészítő pótlékot, az utóbbi években pedig tovább bővítették a bérkeretet.
Csaknem minden évben volt béremelés a szférában, szemben a baloldali kormányzás időszakában, amikor viszont bércsökkentés volt
– hangsúlyozta Rétvári Bence.
Varju László nem bírt magával
Nem meglepő módon ismét a DK szolgáltatta a legacsarkodóbb felszólalást, személy szerint Varju László, aki hevesen gesztikulálva, fröcsögve szidta az intézkedéseket. A politikus túl későinek tartotta a miniszterelnök által frissen bejelentett, a koronavírus-járvánnyal összefüggő intézkedéseket. Azt kérte, hallgassák meg az ellenzék tizenegy pontos intézkedési javaslatát. Varju sajnálatát fejezte ki, hogy a bejelentett intézkedések között nem szerepel a teljes lakosság tesztelése. Az ellenzéki politikus szerint ez azt jelenti, hogy a kormány lemondott az igazi megelőzéséről. Beszélt arról is, hogy bár az adatok szerint háromszázezer alatt van a munkanélküliek száma, ennek csak az az oka, hogy százezer embernek lejárt a tizenkét hetes álláskeresési ellátása.
Legalább félmillió embernek esett ki a jövedelme. Az ingyen parkolás édeskevés lesz ennek kezelésére. Hosszabbítsák meg a munkanélküli ellátás időtartamát. Ezt a válságot önök okozták
– mondta Varju, akinek mondataitól még az ellenzéki politikusokban is megjelent a szekunder szégyenérzet.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kérte, hogy Varju képviselő a felelősség egy kis darabkáját a vírusnak is adja oda. Szerinte a statisztikák megmutatják, hogy a baloldali és a mostani kormány hogyan tudta megvédeni a munkahelyeket. Ismertette: 2010-ben a nyilvántartott álláskeresők száma ötszáznyolcvanháromezer volt éves átlagban, mostanra ez a szám – a járvány hatásait is figyelembe véve – háromszázezer alá esett, ez júniushoz, már a járványos időszakhoz képest nyolcvanezres csökkenést jelent. Már annyian dolgoznak Magyarországon, mint januárban, a járvány előtt, ez nem lenne így, ha a kormány nem hozott volna idejében megfelelő döntéseket - összegzett. Az államtitkár közölte, az ellenzék javaslatai révén nem lesznek új munkahelyek, csak munkanélküliség. Az ellenzék folyamatosan támadja a kormányt – mondta, azt kérve, legalább az egészségügyi szakembereket ne támadják. Szerinte az ellenzéki pártoknak a morális alapjuk sincs arra, hogy magas lóról beszéljenek: folytatják ugyanis az álhírgyártást, a Gyurcsány-párt pedig áramot lop az önkormányzat épületében. Véleménye szerint a baloldal annyit tett hozzá a járvány elleni védekezéshez, hogy rémhíreket terjeszt, megszorításokat tervez és közben lopja az áramot.
Az MSZP-s Harangozó Tamás következett ezután, aki arról beszélt, hogy szerinte a kormány nem készült fel a koronavírus-járvány második hullámára: nincs elég influenza elleni oltás, a lázmérőket csak szeptember végére szerezték be az iskoláknak, a tesztkapacitás pedig elérte maximumát.
A tesztek harminckét százaléka pozitív. A miniszterelnök a nap folyamán végre érdemi lépéseket jelentett be, de biztos, hogy azok megkésettek. Az ellenzéki pártok közös országgyűlési határozati javaslata a családosokat, a nyugdíjasokat, a dolgozókat segítik. Kilencven napra százszázalékos táppénzt kell biztosítani azoknak, akik betegek lesznek, vagy karanténba kerülnek. Imádkozzanak, hogy a későn meghozott döntéseik ne kerüljenek magyar emberek tömegeinek életeibe
– címezte szavait Harangozó a kormánypárti képviselőknek. Harangozónak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszolt, azt mondta a kormánypárti politikus, hogy Magyarország az év elején az első országok között volt, amelyek a járvány ellen különleges intézkedéseket tettek.
Ehhez az ellenzéktől nem kaptunk különösebb segítséget. Itt lenne az ideje az összefogásnak, nem a vagdalkozásnak. Az ellenzéktől minden elhangzik a védekezésről, és annak az ellenkezője is, kapkodnak és csak a kormányon akarnak fogást találni, nem pedig a járvány elleni védekezést segíteni. A magyar védekezés eredményességét mutatja, hogy amíg Európában egymillió főre négyszázharmincegy halott jut, Magyarországon ez a szám, kétszáznegyvenkilenc.
– közölte.
Magyarország továbbra is a jól védekező államok közé tartozik
Hollik István KDNP-s politikus elmondta, hogy a járvány egész Európában erősödik, több országban rekordot dönt az új fertőzések száma, ám Magyarország továbbra is a jól védekező államok közé tartozik. Példaként hozta fel, hogy míg Európában százezer emberre negyvenegy áldozat jut, addig Magyarországon huszonkettő ez a mutató. Hozzátette: más államoktól eltérően nálunk az orvosok minden esetben feltüntetik halálokként a koronavírust, ha annak szerepe lehetett a páciens elhunytában.
A helyzet egyre súlyosabb Európa-szerte, de Magyarország helytáll. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ellátórendszer ne váljon túlterheltté. A járvány első hullámának kulcspillanata a koronavírus-törvény elfogadása volt, amely lehetővé tette, hogy a kormány kellő határozottsággal, a veszéllyel arányosan cselekedhessen
– mondta Hollik, aki baloldali képviselőtársait arra kérte, hogy a pártpolitikát félretéve szavazzák meg kedden a kormány kezdeményezését, hozzátéve, ha nehéz hetek is következnek, már látható a fény az alagút végén: a vakcina belátható távolságban van.
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában felidézte: tavasszal, amikor a vadonatúj, ismeretlen veszéllyel szembeni azonnal intézkedésekhez kért rendkívüli jogköröket a kormányzat, még a házszabálytól eltéréshez sem járult hozzá az ellenzék.
Ezt követően Nyugaton rágalomhadjáratba kezdtek, ám Brüsszelben jogilag nem találtak fogást a történéseken, mindenki belátta, hogy azok a szabályok, amelyeket mi alkalmaztunk, nem haladják meg a Nyugat-Európában alkalmazott mértékeket. Bízzunk benne, hogy ebben az esetben a holnapi napon győzni fog a józanság. Most súlyosabb a járványhelyzet, mint a tavaszi ellenzéki ámokfutás idején volt, noha ezzel nem lógunk ki az európai átlagból
– közölte Völner.
Azonnali kérdést tett fel az MSZP-s Gurmai Zita is, aki indokoltnak nevezte a maszkviselés kötelezővé tételét a járványhelyzetben és a mulasztás miatti szigorú szankciókat, de jelezte, nemrég azzal kereste meg őt egy kereskedelmi érdekképviselet, hogy sok munkáltató annyira aggódik a büntetés miatt, hogy még egy ivás idejére sem engedik a maszk levételét a dolgozóknak, például a pénztárosoknak.
Partner-e a kormány olyan jogszabály-módosításban, amely alapján a kereskedelemben dolgozók kétóránként tíz perc maszkmentes szünetet tarthatnának?
– kérdezte.
Gulyás Gergelyen volt a sor, hogy válaszoljon, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: az alaptörvény fontos rendelkezése, hogy a jogszabályokat a józan ésszel összhangban kell értelmezni.
Az emberiesség minimumának nevezte, hogy ha valaki inni szeretne, akkor fél- vagy egyóránként, de legalább kétóránként megtehesse. A kormány minden olyan szabályozásban partner, amely e problémára megoldást biztosít
– mondta a tárcavezető.
A Jobbik is odatette magát a prosztó beszédek versenyében
A jobbikos Lukács László György azt mondta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter koronavírus elleni oltásért házal és portyázik legfőképp Keleten, ahonnan tavasszal dobozszámra érkeztek a védekezéshez a selejtes eszközök. Az orosz és a kínai vakcináról szólva azt mondta, az oltás nem egy pirítós sütő vagy egy hamisított Gucci táska, itt az emberek egészsége, élete forog kockán, márpedig az orosz és a kínai szerekkel kapcsolatban felvetődik az áttekinthetetlen klinikai tesztelési fázis, a szinte megismerhetetlen gyártás, kutatás. A képviselő azt kérdezte, változnak-e az oltások befogadásának szabályai, és választ várt arra, hogy Kásler Miklós miniszter beadatja-e majd magának az orosz vagy a kínai oltást.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere válaszában kijelentette: Magyarország az oltásokban világhatalom, majd hangsúlyozta, hogy az előírásokat minden vakcina- és gyógyszerfejlesztésnél be kell tartani.
Ha a koronavírus elleni vakcina elkészül, a magyar egészségügyi hatóság határozottan fogja ellenőrizni, hogy megfelelt-e a nemzetközi és az azokkal egybeeső magyar előírásoknak. Természetesen beoltatom magam, mert csak olyan vakcina forgalomba hozatalát engedélyezik, amely hatásos és veszélytelen
– közölte Kásler.
Lukács László György viszonválaszában azt is kérdezte, kötelező lesz-e az orosz oltás mindenkinek. Kásler Miklós azt felelte, nem lesz kötelező az oltás. Megjegyezte ugyanakkor, a vakcina nem államrezsim kérdése, hanem szakmai kérdés.
A párbeszédes Burány Sándor szerint késlekedett a járvány miatt szükséges intézkedésekkel a kormány, és minél inkább késlekedik, annál brutálisabb intézkedéseket kell meghoznia. A kormány a nyáron nem készült fel a második hullámra, de ősszel egyre rosszabb lett a helyzet a megbetegedések és a halálozások számát tekintve – mondta. Burány szerint Magyarországon európai összehasonlításban nagyon sokan halnak meg, és a tesztelést illetően sem áll jól az ország. Már korábban dönthetett volna a kormány a szigorításokról, nem kellett volna mostanáig várnia – jelentette ki. Megjegyezte: a kabinet a gazdasági intézkedéseket is átvehetné Ausztriától.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta: mindazzal, amit a kormány tavasszal és nyáron tett, bizonyította, hogy számolt a második hullámmal, minden szükséges eszközt beszerzett, Magyarország a legfelkészültebb országok közé tartozik. Közölte: Európában mindenhol szigorúbb intézkedéseket hoztak, és most így tesznek Magyarországon is, hogy a járvány terjedését lassítsák.
Bár minden élet pótolhatatlan, a védekezés egészét tekintve Magyarország az eredményesen védekező országok közé tartozik, és a most meghozott intézkedések azt a célt szolgálják, hogy ez így is maradjon
– mondta.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselője szerint a kormány intézkedései jók, de nem elegendők a járvány megfékezésére. Állítása szerint a nettó bér száz százalékát kellene táppénzként nyújtani az otthon maradóknak.
A nyugdíjasokat érintette a legrosszabbul az infláció, érkezik-e nekik idén támogatás? Támogatják-e a százszázalékos fizetésemelést a szociális és egészségügyi dolgozók számára a veszélyhelyzet idejére? A tb-t nem fizetők mire számíthatnak kezelés esetén?
– kérdezte a Párbeszéd szónoka.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában felidézte, hogy az ellenzékre eddig nem lehetett számítani az egyes intézkedések meghozatalakor. Százszázalékos táppénz jár a pedagógusoknak vagy az egészségügyieknek, ha munka közben kapták el a betegséget – ismertette. A nyugdíjemelést érintően közölte: a baloldal a válságra hivatkozva elvett egyhavi nyugdíjat, míg a jobboldal ugyanezen okból visszaépíti a tizenharmadik havi juttatást.
Ez a különbség a két oldal között
– mutatott rá az államtitkár.
Terrorhullám tört Európára
Nacsa Lőrinc KDNP-s politikus az azonnali kérdések órájában azt mondta, hogy az utóbbi hetek terrortámadásait értékelve kijelenthető, ismét terrorhullám tört Európára. Elmondta, a Fidesz-KDNP szerint ideje ébresztőt fújni, a terrorhullám világossá teszi: a szélsőségesekkel és a beszivárgó terroristákkal szembeni közöny megengedhetetlen és súlyos felelőtlenség. Szerinte Brüsszel tovább folytathatja a fejet homokba dugó politikát vagy gyárthat „politikai zsarolásra alkalmas” jogállamisági mechanizmusokat, de ez emberéletekbe fog kerülni.
Ezért is veszélyes a magyar baloldal Brüsszelt elvtelenül kiszolgáló, a magyar érdekeket semmibe vevő és a bevándorlást támogató politikája, mert az felelőtlenség és veszélybe sodorja a biztonságot
– közölte a politikus.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért is felelős államtitkára elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy Brüsszelben és a bevándorláspártiaknál ezeket a támadásokat letudják néhány könnyes Facebook-poszttal, majd mennek tovább. Úgy folytatta, amíg ez nem fontos Brüsszelben, az fontos, hogy Magyarországot vagy Lengyelországot politikai okokból támadják jogállamiság címszó alatt. Szerinte vita van arról, mi tekinthető európai értéknek. Hozzátette: európai érték az, ha valaki elmegy a templomba a hitét gyakorolni, vagy ha beül egy étterembe, nem gyilkolják meg.
Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi
