Pesti Srácok

Gajdics Ottó a Politikai Hobbistában: igazán megvizsgálhatnák pszichológusok, miért tud meghülyíteni intelligens embereket is a balliberális propaganda (VIDEÓ)

Hogy a női nézők véletlenül se kapcsoljanak át valamelyik focimeccsre, ezért csak viszonylag röviden foglalkozott a Hobbista Szájerrel a botrány harmadnapján. Csak az alaptörténetre azóta ráillesztett, dramaturgiai hibáktól hemzsegő hazugságokat vették végig. Szerencsére történt elég izgalmas dolog a nagyvilágban: Namíbiában Adolf Hitlert választották képviselőnek, Miskolcon pedig kidobták a Zsidó Hitközség elnökét, mert kiderült, hogy imposztor, nem zsidó. A második félidőben Gajdics Ottó ült be a Hobbistába, hogy buta liberálisok hazug sajtójáról és a beteges Orbán-fóbiáról tartson gyorstalpalót a srácoknak.

A Politikai Hobbista csütörtök esti adását Jeszenszky Zsolték a napok óta a hazai belpolitikai életet alaposan felborzoló Szájer-üggyel kezdték, bemutatták a botránnyal kapcsolatos legjobb mémeket – több a műsorban debütált ráadásul. Több olyan is volt, amelyen Szájer József volt EP-képviselő a nyíltan homoszexuális Alex Sorost öleli át. A műsorvezető és vendégtársai bár megígérték, hogy a műsor nagy része nem a brüsszeli eseményekről fog szólni, nem állták meg, hogy ne beszéljék végig, hogy a bulit szervező, körözés alatt álló férfi, David Manzheley milyen ellentmondásokba kerül saját magával. A homoszexuális orgiákat szervező férfi egy interjújában azt állította, hogy mind a kilenc fideszes EP-képviselő jár hozzá "bulizni".

– mondta Jeszenszky Zsolt. Ezen kívül beszélgettek még arról, hogy Uunona Adolf Hitlert választották meg Namíbiában egy helyi választáson. Miután kiröhögték magukat a híren, Ambrózy Áron jelentkezett egy másik hírrel, miszerint Miskolcon kirúgták a helyi hitközség elnökét, amiért Szlukovinyi Péter valójában nem is zsidó, csak annak adta ki magát, majd beszéltek a budapesti városházára tervezett hajléktalanszállóról.

PestiSracok facebook image

A műsor második felében Jesziék Gajdics Ottóval beszélgettek hosszan munkásságáról, a balliberális propagandáról, annak negatív hatásairól. A Szabad Föld főszerkesztője elmondta: igazán megvizsgálhatnák pszichológusok, miért tud meghülyíteni intelligens embereket is a balliberális propaganda. Példaként említette a politikai korrektséget, amit az elmúlt időszakban a balliberális propaganda nagyon erősen próbál az emberekre ráerőltetni.

– fogalmazott Gajdics Ottó, aki erre példaként hozta fel az Egyesült Államokban történő szobordöntögetéseket.

– mondta a balliberálisokról az újságíró, aki szerint a muszlimok nem olyanok, ők ebbe nem fognak beletörődni. Gajdics Ottó kifejtette, hogy a nyugati országok ballibsi politikusai nem élték meg a valódi kommunizmust; emiatt van az, hogy sokan elnézőek a szélsőbaloldali eszmékkel szemben. Elmondta, hogy komoly és nem politikailag korrekt pszichológusok igazán megvizsgálhatnák már, hogyan működik a balliberális propaganda és az miért tud meghülyíteni komoly, intelligens embereket is.

– jelentette ki Gajdics Ottó.

A beszélgetést a fenti videón lehet végignézni!

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.