Pesti Srácok

Botka szembemegy a kormányrendelettel és csak azért is bezárja a Cserepes sori piacot

Újabb epizódhoz érkezett a Cserkó-saga. A szegedi szegénypiaccal és az ott árusító piacosok sorsával már sokszor foglalkoztunk. Volt idő, amikor úgy tűnt, megmenekülhet, vagy legalább hosszabb időt nyerhetnek, meg volt úgy, hogy Botkáék vannak nyeregben és csakazértis véghezviszik, amit elterveztek és bezárják a létesítményt. Régóta beszélik Szegeden, hogy valakinek tervei vannak a Cserepes sorral. Az évtizedek óta működő és nyereséges piac sorsa azután pecsételődött meg, hogy a polgármester jobbkeze lett az igazgató. Történtek itt drámák, erőfitogtatás, amit tüntetések követtek, de most Botka László kimondta a végső szót: január 31-ével lakatot tesznek a Cserepes sori piacra. Döntésében az sem korlátozta a városvezetőt, hogy a kormányrendelet értelmében a vészhelyzet alatt sem az állam, sem az önkormányzatok nem mondhatnak fel bérleti szerződést. A piacosokat képviselő Szabó Bálint önkormányzati képviselő a mögötte álló Mindenki Szegedért Mozgalommal szombatra gigatüntetést hirdetett. Egész délelőtt kint lesznek a piacon, majd az árusítási nap végén, a zárás után, körülbelül 12:30-kor autóikkal felvonulnak a szegedi városháza elé. Haág Zalán KDNP-s képviselő eközben a Cserepes sori piac felügyelőbizottságnak haladéktalan összehívását kezdeményezte. Mellesleg pikáns, hogy Botka néhány nappal azelőtt söpörteti ki a Cserkót, hogy egy másik piac, a Mars téri bódéinak ledózerolása ügyében a vádlottak padján kell elszámolnia. Szombaton hajnalban elképesztő tömeg jelent meg a Cserepes soron: tömve van a piac, a kerítés mellett a kocsisornak a végét sem látni.

Előzmények – évek óta meccselnek a piacosokkal, hogy kiszorítsák őket

Évek óta tartó huzavona után júliusban a Mars téri eseményekhez hasonlóan lakat került a Cserepes sori piac kilenc pavilonjára. Az állandó bérlőket egy kiragasztott tájékoztató várta az üzletüknél, miszerint most már tényleg pakolniuk kell; a korábban felmondott bérleti viszonyukat nem vették tudomásul, törvényes zálogjoggal szabadulnak meg tőlük.

Mint ismert, korábban a bérleti díjak emelésével, majd annak el nem fogadása, nem teljesítése miatt szerződésbontással és végrehajtással próbálták sarokba szorítani a hatalom ellen küzdő és üzleteikhez ragaszkodó árusokat. A Cserepes sori piacon árusító kereskedők ellehetetlenítési kísérlete, a kereskedőkkel folytatott háború 2016 óta tart.

PestiSracok facebook image

A harc a kereskedők és a piacot üzemeltető cég között a bérleti díjak áfával való terhelésével kezdődött, amit 70 kereskedő nem fogadott el. Aztán az óránként 200 forintos parkolási díjat is bevezették a piacnál, valamint az arra közlekedő közvetlen buszjárat is megszűnt. Az árusok 7000 aláírást gyűjtöttek össze tiltakozásul, mégis veszítettek. A tiltakozók nagy többsége – beleunva az érdemtelen tüntetésekbe, vegzálásba – végül önként elment a Cserepes sorról.

A legkitartóbb harcos Váczi Tibor, aki nyugdíjas édesanyjával árult a szegénypiacon. Tiboréknak a soha el nem ismerten megemelt bérleti díj és a szerződésben szereplő összeg közötti különbözet elmaradására való hivatkozással mondtak fel, indítottak pert, amiket végül elbuktak. Váczi Tibor édesanyja egy-két nappal azután meg is halt, hogy kitették őket a piacról, sőt, még árujukat is elzárták, úgymond, "lefoglalták" a Cserepes sori Piac Kft. dolgozói. Azért az idézőjel, mert erre, miután ők nem hatóság, igencsak érdekes, hogy miként érezték magukat jogosultnak.

A megmentő kormányrendelet, vagy mégsem?

Nem sokkal később komoly veszteségre való hivatkozással a piac igazgatója a létesítmény végleges bezárására tett javaslatot, majd felmondott. Akkor a PestiTV Az Ügy című műsorában mutattuk be a piacosok harcát, ellenállását. Szabó Bálintnak és a vállalkozóknak akkor annyit sikerült elérni, hogy a karácsonyi ünnepek békében teljenek. Aztán a kormány rendeletet adott ki arról, hogy a veszélyhelyzet végéig sem lakás célú, sem más ingatlanok bérleti szerződését sem az állam, sem önkormányzatok nem mondhatják fel. Akkor mindenki azt hitte, a Cserepes sor legalább tavaszig fellélegezhet. De Botka László, élve a rendkívüli felhatalmazással és a kormányrendelet egyéni értelmezésével, mégiscsak kimondta: január 30-án bezár a szegénypiac. Szabó Bálinttól megszokhattuk, hogy a végsőkig elmegy. Ezúttal sem adta fel. Leült tárgyalni Botkával, de a városvezető nem tágít: szerinte teljesen törvényesen járnak el.

Szabó írt már levelet a miniszterelnöknek, most pedig "totális háborút hirdetett" és tüntetést szervez vasárnapra a Cserepes sorra.

– írta közösségi oldalán a piacosok képviselője, hangsúlyozva, hogy ha Botka véghezviszi, amit akar, 250 munkahely szűnik meg a városban a pandémia idején.

Egy gombostűt nem lehet leejteni, annyian vannak a piacon, amire a polgármester és a felmondott igazgató szerint nincs igény Szegeden

Már a hajnali órákban elképesztő volt a tömeg a Cserepes sori piacon. Körülbelül 200 árus és több ezer vásárló jelent meg, akik kivétel nélkül a piac fennmaradása mellett álltak ki. Azt mondják, a létszám még csak nem is extrém, hétvégente mindig ilyen a forgalom a Cserkón.

Teltház. Fotó: Mindenki Szegedért Mozgalom

Szabó Bálint többször is élő videóban jelentkezett be, hogy megmutassa, mi történik a kerítésen belül, tévéstábok ugyanis nem mehetnek be, a piac vezetése kép- és hangfelvétel készítését ezúttal sem engedélyezte, ahogy korábban nekünk sem. Szabó egy mobiltelefonnal közvetítve egymás után szólaltatta meg az árusokat és a vevőket.

Videójában azt mondta, Botka végérvényesen bebizonyította, hogy nem érdekli az emberek, az emberek sorsa, de itt az ideje, hogy tudomásul vegye: a piac nem az övé és nem is az igazgatóé, hanem a szegedieké, ezért a végsőkig el fognak menni a tiltakozásban, és bármilyen eszközt, eszközöket képesek bevetni, hogy megakadályozzák a piac bezárását és kiürítését.

Kora reggel már nem volt szabad parkolóhely. Fotó: Mindenki Szegedért Mozgalom

Közben Haág Zalán KDNP-s önkormányzati képviselő a Cserepes sori piac felügyelőbizottságnak haladéktalan összehívását szorgalmazta.

– írta közleményében a képviselő.

A Cserkó már a harmadik piac, ami piszkálja Botkáék szemét valamiért. Az első kettő esetében ingatlaneladás, illetve ingatlan fejlesztés, egy uniós projekt volt a háttérben, aminek útban voltak az árusok.

A Dorozsmai nagybani piac területe 2018-ban kelt el, mindössze 535 millió forintért. Előtte sebtében be kellett zárni a piacot, hogy az ott 25 évre megkötött, érvényben lévő szerződéssel árusító kereskedők költözni legyenek kénytelenek.

A Mars téren 2009 novemberében jelent meg a dózer, hogy eltakarítsa azokat az épített üzleteket, pavilonokat, amelyek útjában voltak az átépítési munkálatoknak, és amelyek tulajdonosaival gyakorlatilag meg sem próbált megegyezni a város. Hiába voltak hivatalosan is külön helyrajzi számon szereplő ingatlanok, a területhasználat felmondásával az önkormányzati tulajdonú cég jogot formált arra, hogy eltakarítsa, ami a területén áll. A boltokat árukészlettel együtt támadták meg a gépek és tették a földdel egyenlővé. A kiskereskedők, akik élete munkája veszett oda, több, mint tíz éve pereskednek az igazukért, többek között magánvádas büntetőperben, amelyben elérkezett Botka ideje. A polgármester február 4-én vádlottként kell megjelenjen a Szegedi Törvényszéken.

Fotó: MTI/Németh György

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.