Pesti Srácok

Hiába kényezteti a kormány a felvidéki Összefogás pártot, ők inkább elhatárolódnak és fúrják a magyar egységet

Hiába kényezteti a kormány a felvidéki Összefogás pártot, ők inkább elhatárolódnak és fúrják a magyar egységet

Szent karácsony ünnepe előtt a fél éve tárgyalgató három felvidéki magyar párt az ünnepi hangulat jegyében szeretett volna üzenni a választóknak, hogy jó úton halad az összefogásuk. A jelzésértékű gesztusból végül hisztérikus botrány kerekedett, miután a legkisebb, gyakorlatilag mérhetetlen párt, az összefogást a nevében is viselő Összefogás felborította a tárgyalóasztalt. Elégedetlen volt ugyanis azokkal az arányokkal, amelyek neki jutottak volna a majdani közös pártban.

A sajtótájékoztatón a Magyar Közösség Pártja (MKP) igyekezett konstruktív hangnemben békíteni a másik két felet, akik hangot adva elégedetlenségüknek, a kamerák élő adásában züllesztették tovább az amúgy is kiábrándító felvidéki politikai közhangulatot. A mérsékeltebb hangnemet a létéért küzdő vegyespárt, a Most-Híd ütötte meg, az egyszeri választási pártnak indult, ám ígéretét be nem tartva zsarolópárttá átalakult Összefogás viszont vállalhatatlan stílusban viselkedett a sajtótájékoztatón, mint egy hisztis kisgyerek a játékboltban, aki nem kapja meg a követeléseit. Mindez már önmagában is lehangoló momentuma volt a történetnek, de Mózes Szabolcs pártelnök tudta még fokozni azzal, hogy gyakorlatilag elhatárolódott Magyarország kormányától.

A mindössze néhány tagot számláló pártocska vezetője felvetette, hogy mi lenne, ha valaki feltenné az egységesülő pártoknak azt a kérdést, hogy mit gondolnak a magyar kormány politikájáról. A pártelnök szerint erre az egyik fél (Most-Híd) részéről az lenne a válasz, hogy diktatúra, míg a másik (MKP) stratégiai partnernek tekinti. Az ő pártja (Összefogás) szó szerint azt vallja, hogy

PestiSracok facebook image

A nagy elhatárolósdi annak fényében igazán különös, hogy a magyar kormánytól jövő pénzre nem olyan finnyás, mint az ezeket a támogatásokat is lehetővé tevő magyar kormánypolitikára. Noha pártelnökként nem szokványos oktatási intézményt vezetni, Mózes egyúttal a magyar kormány bőkezű támogatásából létrehozott és fenntartott intézménynek is igazgatója. A párt másik prominens tagja, Orosz Örs által irányított projektekre ugyancsak eurómillióknak megfelelő adóforintok érkeznek a magyar kormánytól. Persze a Pozsonyi Magyar Szakkollégium, valamint a gombaszögi völgy fejlesztése, a fesztiváltábor támogatása és más, értéket mentő és teremtő kezdeményezések anyagi finanszírozása üdvözlendő, a fenti kijelentés fényében viszont úgy tűnik, mintha amúgy nem szívesen azonosulnának azzal, aki bőkezűen támogatja mindezt.

Összefogási színjáték az anyaországi fődíjért

A látszólagos ellentmondás ugyanakkor más téren is tetten érhető a legújabb, immár ötödikként megalakuló magyar pártnál, akik nevükben az Összefogást hirdetik, mégis úgy tűnik, éppen ők hátráltatják. Sőt, mintha egyenesen gátolnák, hogy az egyaránt megroggyant két ősellenség megteremtse a konszenzusos egyesülési folyamatot, mivel abban kevés pozíció jutna az összefogásosok számára. Ennek egyik tanújele az a leleplezés is, amely ugyancsak nem segített a felvidéki közvélemény felértékelődésében: Mózesék álprofilokból álló trollhadosztályt működtettek a Facebookon annak érdekében, hogy a nép egyszerű hangjának tűnő kamuhozzászólásokkal manipulálják az egyes fórumokat. Rendszerint azt sugallták, hogy kiábrándultak egyik-másik pártból, ezért az Összefogás párt számukra a hiteles, amelynek tartalmait első ránézésre laikus kívülállóként terjesztették. A leleplezés óta valamennyi álprofil eltűnt és a jelenség se tapasztalható azóta.

Az MKP hátán kapaszkodnának fel az országos politikába az Összefogás vezetői (kép forrása: parameter.sk)

Az önellentmondások sora tetten érhető pl. az Orosz Örs által szervezett Gombaszögi Nyári Tábor korábbi programkínálataiban is, ahol a magyar kormányt legélesebben kritizáló szélsőliberális ellenzéki előadók (Parászka Boróka, Széky János, Veiszer Alinda, Závada Pál, Csepelyi Adrien, Zöldi Blanka, Antoni Rita) is meglehetős teret kaptak a kormányellenes agitációra. De számos, az Összefogás párthoz közel álló gombaszögi szervező neve felbukkant a Népszabadság mellett kiállók listáján, a tábor sajtósai pedig hagyományosan a magyar kormány politikáját mereven elutasító felvidéki médiumok (Új Szó, Pátria Rádió, trafik.sk) szerkesztői, miközben a magyar kormány melletti kiállások rendre elmaradtak.

Végül az sem derült ki mindmáig – bár a fentiek fényében ez a legelhanyagolhatóbb ellentmondás –, hogy az egységet miért csak a szóban forgó három párt összeborulása által képzelik el, figyelmen kívül hagyva további kettő, az Összefogás párthoz hasonlóan mérhetetlen törpeformációt. Az Összefogás párt politikája maga a kettős beszéd állatorvosi lova: a magyar egység katalizálása helyett céltudatos pártalapítás; egyszeri választási párt helyett önálló babérokra törés; összefogás helyett annak gátolása minden lehetséges módon. Ha a maroknyi csapat le tudna csapni a Magyarországról Felvidékre érkező támogatások szétosztására, az egyrészt a Magyar Közösség Pártja visszavonhatatlan végét jelentené, másrészt kizárólagosan be is betonozná az új embereket, akik láthatóan a pénz felől közelítenek a felvidéki magyarság ügyéhez.

Az Összefogás elvileg azért jött létre egy évvel ezelőtt, hogy előmozdítsa a magyar pártok egyesülését, csak persze nekik se mindegy, kik vezetnék a majdani egységes pártot. A kiszámíthatatlan, önmaguknak is ellentmondó lépéseik mögött alighanem az áll, hogy ha a maroknyi összefogásos csapat a valós súlya szerint betagozódna az egyesülésbe, akkor nem tudnák véghez vinni a hatalomátvételt. Így marad a színjáték, hogy maguk alá gyűrjék az MKP-t. Amennyiben ezt keresztül tudják verni a jóval nagyobb régi párton, akkor az eddig látottak alapján joggal lehet tartani Felvidéken egy újabb Bugár Béla-sztoritól, ahol a magyar kormány politikájából nem kérnek, ám már lefölöznék a Budapestről érkező támogatásokat is.

Pontosítás

Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatójának kérésére

az alábbi pontosítással frissítjük a cikkünket:

  1. A Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot a magyar kormány támogatja, de nem a magyar állam volt a létrehozója: a szakkollégium fenntartója egy szlovákiai bejegyzésű alapítvány (Pro Collegio Posoniensi).
  2. A magyar állam nem vásárolt épületet a szakkollégiumnak, a fenntartó alapítványnak semmilyen ingatlanja nincs - ez a tény ellenőrizhető a szlovák telekkönyvi nyilvántartás honlapján is. A szakkollégium hosszú távú bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanokban működik.
  3. A szakkollégium fenntartója a Pro Collegio Posoniensi Alapítvány, az erről szóló információ megtalálható a honlapon (ahogy az összes többi adat is). A fenntartó magyarországi és szlovákiai forrásokból fedezi a működési költségek nagy részét, valamint a bentlakó diákok is fizetnek kollégiumi tagdíjat. A szakkollégium támogatóinak logóit és neveit minden esetben a pályázati szerződésekben foglaltak alapján közöljük, amit az elszámolások során minden esetben igazolni kell - ötéves működésünk során ezzel kapcsolatban egy panasz sem érkezett.

A vezető kép előterében Mózes Szabolcs látható, mögötte az Összefogás alapítói - A fotó forrása: Parameter.sk

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?