Potápi: folytatjuk a harcot, a nemzeti kisebbségek ügye igenis európai ügy, amivel foglalkozni kell
Felháborító, megdöbbentő és elfogadhatatlan – így kommentálta portálunk érdeklődésére Potápi Árpád János azt a mellbevágó hírt, miszerint az Európai Parlament támogatása ellenére az Európai Bizottság a témafelelős Věra Jourovával az élen lesöpörte az asztalról az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének ügyét. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint felháborító, hogy azoknak, akik néhány hónapja, vagy éve érkeztek kontinensünkre, azoknak, akik ehhez a civilizációhoz semmit nem tettek hozzá, sokkal több joguk van, mint az őshonos nemzeti közösségek tagjainak.
A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek – minket, magyarokat különösen érzékenyen érint ez a kérdés, de nem vagyunk egyedül, szinte minden nemzet érintett, az unió területén ugyanis legalább ötvenmillió ember tartozik valamelyik kisebbséghez, közösséghez.
Az Európai Parlament döntését is semmibe veszi a bizottság
Felháborító, megdöbbentő és elfogadhatatlan az Európai Bizottság döntése
– szögezte le a PestiSrácok.hu érdeklődésérére Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kérdésünkre reagálva kifejtette, hogy ez azt jelenti: a bizottság semmibe veszi mind az Európai Parlament döntését, mind pedig azt az 1 123 422 polgárt, aki aláírta ezt a petíciót.
Maga a kezdeményezés is azért indult el, mert mi, magyarok folyamatosan azt éreztük, hogy ezzel a kérdéssel az unió nem foglalkozik megfelelő szinten, illetve sehogy sem foglalkozik ahhoz képest, hogy milyen horderejű ügyről van szó. Mi, magyarok száz éve széttagolva élünk, a nemzeti kisebbségek kérdése a külhoni magyarság miatt számunkra kiemelten fontos, de a többi nemzeti közösség számára is elfogadhatatlan a bizottság hozzáállása ehhez a kérdéshez
– így kommentálta az államtitkár a váratlan és kedvezőtlen fejleményeket.
Ez igenis európai ügy!
Mindig emlegetjük a katalánokat, a dél-tiroliakat, de nem is kell ilyen messzire mennünk, hiszen román kisebbség él Szerbiában, Macedóniában, Ukrajnában, Moldáviában. Szlovákok élnek Ukrajnában, Magyarországon, lengyel kisebbség Litvániában, Fehéroroszországban, Romániában és még hosszan sorolhatnánk
– emelte ki Potápi Árpád János, majd hangsúlyozta, hogy a küzdelmet nem szabad feladni, folytatni kell a harcot és minden fronton ki kell állni az őshonos kisebbségek jogaiért.
Levegőt kell venni és ki kell találni, hogy merre tovább
– hangsúlyozta, majd felidézte, hogy ott volt Kolozsváron, amikor ez a kezdeményezés elindult, és azóta rengeteg szervezet, közösség állt az akció mellé.
Meg kell vizsgálni a lehetőségeket, majd újból el kell kezdeni. Nem adjuk fel, ezt a kezdeményezést rengetegen támogatták és a nemzeti kisebbségek ügye igenis európai ügy, amivel foglalkozni kell
– nyilatkozta portálunknak az államtitkár.
Mi hoztuk létre az európai civilizációt
Felháborító, hogy azokkal az emberekkel nem törődnek, akik több száz, illetve több ezer éve itt élnek ezen a kontinensen. Nekünk, a szüleinknek, nagyszüleinknek és a távolabbi őseinknek köszönhető, hogy az európai civilizáció létrejött és évszázadokon át megmaradt. Ezzel szemben azoknak, akik néhány hónapja, vagy éve érkeztek, azoknak, akik ehhez a civilizációhoz semmit nem tettek hozzá, sokkal több joguk van, mint az őshonos nemzeti közösségek tagjainak
– mutatott rá az abszurd helyzetre Potápi Árpád János, kiemelve, hogy amíg a migránsok, vagy épp a szexuális kisebbségek jogait számos fronton védik és támogatások sorával kívánják javítani a helyzetüket, addig az őshonos kisebbségek ügyét a témafelelős Věra Jourovával az élen lesöpri az asztalról az Európai Bizottság.
2021 a nemzeti újrakezdés éve. Közös erővel most is meg fogjuk találni a lehetőségeket és sikerre visszük, amit elkezdtünk
– ígérte az államtitkár.
Vezető kép: Miniszterelnökség
