Tarlós Karácsony programjáról: húzni akarják az időt a 2022-es választásokig
Most 16 hónapja már csak visszatérő homályos vádaskodásokkal találkozunk, amiknek az egyik célja az, hogy valahogy ezeket a köztudatba bevigyék, meg elhúzzák a parlamenti választások kezdetéig – mondta el a PestiSrácok.hu-nak a ma miniszterelnöki főtanácsadóként tevékenykedő Tarlós István. Budapest előző városvezetője lapunknak adott interjújában kiemelte, hogy a második ciklusa második felében egyebet sem hallott az ellenzéktől, mint azt, hogy ő ezt meg azt sem tudta kiharcolni a kormánynál, most pedig folyton visszhangzik a panasz a kivéreztetésről a Tarlós-időszakhoz képest. Tarlós szerint az élhetőség valószínűleg a legfontosabb, amit Karácsony elmondott szombaton meghirdetett programjában, de összességében minden, inkább csak üres ígérgetés.
Karácsony Gergely ma délelőtt jelentette be Otthon Budapesten elnevezésű programját. Tarlós Istvánt megkérdeztük, mit gondol a főpolgármester elképzeléseiről. Budapest volt első embere mindenekelőtt kiemelte, hogy meglepte a program címe, hisz' majdnem betű szerint ugyanaz, mint az ő tíz évvel ezelőtt kiadott könyvének a címe, az Otthonom Budapest.
Nem tudom, hogy véletlen-e. Az ugyan más témájú, inkább személyes hangvételű írás volt és inkább politika, de hát a cím egy kicsit furcsa. Nem baj, csak észrevehető
– jegyezte meg Tarlós István, aki kiemelte, hogy Karácsony a program bejelentésén a korábbi sajtósával beszélgetett (Barabás Richárd, Újbuda alpolgármesterével – a szerk.), akire ő nagyon is emlékszik, mert konkrétan végigőrjöngte a kampányt, valahogy úgy, ahogyan 2006-ban Horn Gábor is tette ezt Demszky Gábor mellett. Tarlós hozzáfűzte:
Ezt azért jegyzem meg, mert eszembe jut, hogy engem hogy megtámadtak volna, ha a saját sajtófőnököm protezsál és kérdez alám.
Nem valósak a számok Karácsony fejében
Tarlós István a Budapest népességére vonatkozó, Karácsony által mondott állításokat cáfolta. A jelenlegi főpolgármester szerint ugyanis a hatvanas évek óta folyamatos az elvándorlás, és a lélekszám csökken – ez ebben a formában nem igaz. Budapest lélekszáma 1989-ben érte el a csúcsot, mert ez a szám akkor mintegy 2,1 millió fő volt, és 1990-től kezdett nagyon lecsökkenni, hozzávetőleg 15 éven át – tehát a Demszky-érában – drasztikusan, körülbelül 1,6 millió főre. Ez azért megrázó, mert közben párhuzamosan betelepülés is történt, 2011-ben viszont újra növekedni kezdett a népesség, és 2019-re elérte az 1 millió 750 ezer főt a lakosságszám – emlékeztetett Tarlós István.
Az esélyegyenlőség egy kötelező elem
A programról a volt városvezető elmondta, hogy minden főpolgármester hirdet programot, és ez nem is baj, főleg azért, mert másképp gondolkoznak. Kiemelte:
Karácsony Gergely főpolgármester három pillért említ, az első az esélyegyenlőség. Erről régóta sokan és sokat beszélnek, miközben jól tudható, hogy ahol korlátlan a szabadság és végtelen a verseny, ott soha nem fog senki idején megvalósulni. Ettől függetlenül mindig meg fogják ígérni, mert ez egy kötelező elem manapság.
"Senki ne haragudjon rám" a Karácsony-féle hozzáállás
A második pillér, amit Karácsony Gergely felvázolt, az élhetőség. Erről Tarlós István kifejtette, hogy ebben messzemenőkig egyetért utódjával. Az élhetőség valószínűleg a legfontosabb, amit Karácsony elmondott, de minden egyéb sokkal inkább csak lózungnak nevezhető – fűzte hozzá Tarlós.
Parkosítás, zöldítés, faültetés, biciklisávok és így tovább, ráadásul hozzátéve, hogy közben ne sérüljön az ipar, tehát ez mindenkinek egy kis ámítás, erre is, arra is, amarra is. "Már senki ne haragudjon rám" a szöveg, eközben viszont be akarják építeni a Mocsárosdűlőt, a biciklisávok megint csak sárga vonalak, mint 2010 előtt. És napokig kürtölik az ellenzéki online médiában, ha valahol elültetnek harminc vagy hatvan darab fát. Hadd említsem meg, hogy mi három év alatt elültettünk tízezret, amit persze mindig lebecsültek. Hát kíváncsi vagyok, hogy az első három évben mennyi fát fognak ültetni, vagy akár az egész ciklusban
– mondta el lapunknak Tarlós István. Igaz az, hogy a ciklusuknak körülbelül az egyharmada telt még csak el, de az is igaz, hogy ez idő alatt de facto semmi sem történt – tette hozzá a volt főpolgármester.
Beszélgessünk, beszélgessünk, beszélgessünk
Tarlós szerint a Karácsony programjában elhangzott harmadik pillérnek azt a címet lehetne adni, hogy "hallgassunk meg mindenkit, sokat fogunk még erről beszélni".
Mindig ez a nóta járja, és utána az ellenzéki online sajtó mantrája, hogy, hát, te jó ég, végre milyen demokratikusak. Ezt csinálták ellenzékben is: például körülbelül hét éven keresztül a római-parti árvízvédelem esetében. Örökké beszélgetéseket reklamáltak, újra és újra. A Nánási útról ők biztosan tudták, hogy ott kell megépíteni a védművet. Akadályozták, amit mi akartunk, pedig csak védeni akartunk. És most ugyanazt folytatják, már másfél éve: beszélgessünk, beszélgessünk, beszélgessünk, és még csak nem is tervezik a Nánási utat
– fejtette ki véleményét Tarlós István. A Karácsony által említett úgynevezett részvételi költségvetés Tarlós szerint kicsit értelmezhetetlen, és méltatlan is, mert egyrészt nagyon alacsonyak a szóban forgó összegek, másrészt fordítva ülnek a lovon Karácsonyék.
Úgy van ez, hogy mondjátok, már meg, hogy mit is tegyek? Hát miért választanak meg valakiket ilyen feladatra?
– tette fel a kérdést Tarlós, aki szerint ezek kis formális összegek, amiket bedobnak az emberek közé, mint gyeplőt a lovak közé. Ez arra elég, hogy bizonyítsák, itt általában a budapestiek akarata érvényesülne, de ezt az ötletet nem igazán lehet reálisan értelmezni – tette hozzá.
Másfél év várakozás
Azután Tarlós szerint Karácsony beszélt azért néhány konkrétumról is. Ezek közül az egyik a Lánchíd.
Csak annyit erről, hogy teljesen előkészített projektet kaptak. A másik a Blaha Lujza tér átalakításának terve, amit szintén teljesen előkészítve kaptak. Áttervezték ugyan, de minek, amikor gazdagabb biztosan nem lesz. Jelentősen csökkentették a költségeket, részben ráadásul a klímaváltozásra hivatkozva, ami elég furcsán hangzik. Lényegi változtatást az jelentett volna, ha a Fürjes Balázsék által javasolt három villamost, így a 28-ast, 37-est, és a 62-est kihozták volna a Népszínház utcából a térre, de ez nem valósul meg. Én tehát ezért sem értem, mire kellett pontosan akkor másfél évet várni.
Időt akarnak nyerni a 2022-es választásokig
Tarlós István elmondta, hogy ha összehasonlítja az ő korábbi programjukat Karácsonyéval, akkor nem azt mondja, hogy melyik a jobb vagy melyik a rosszabb, hanem azt mondja, ők másképp strukturáltak és másképp gondolkoztak. 2008 és 2010 között készítették el a Nemzet Fővárosa című programot, ami a mai napig olvasható, és ha az előző városvezetés hagyatékára nem is térünk ki, elmondható, hogy ők pár hónap alatt felülvizsgálták azt, amit az ellenzék hátrahagyott nekik.
2011 első félévében már helyretettük az Alstom-beszerzést, pedig az egy kicsit nehezebb és nagyobb falat volt, mint a Lánchíd. Ezzel szemben most 16 hónapja már csak visszatérő homályos vádaskodásokkal találkozunk, amiknek az egyik célja az, hogy valahogy ezeket a köztudatba bevigyék, meg elhúzzák a parlamenti választások kezdetéig.
Érdemes lenne leltárt készíteni
Tarlós István hangsúlyozta, hogy a lényeg az, hogy a már említett programjuknak szintén három szakpolitikai ágazata volt, így a működés, a fejlesztések, valamint a humánpolitika és a szellemiség. Az ágazatokon belül ők fejezetenként vették az akkori helyzetképet, mint kiindulópontot, a célkitűzéseiket és a megvalósítás lehetőségeit. (Akkor még az egészségügy és az oktatás is a fővároshoz tartozott, ahogyan az egész országban – a szerk.)Az előző városvezetés is foglalkozott környezetvédelemmel, hajléktalanproblémával, gyermekszegénységgel, az idősek helyzetével, a romák helyzetével, a civilekkel, de a realitások keretei között – szögezte le Tarlós István.
Nem mondom, hogy mindent meg tudtunk valósítani, de ha leltárt készítünk, akkor nem keveset. Kezdjük azzal, hogy mi vetettük fel a múzeumi negyed megvalósítását, ami nyolc elemből állt; a Vár, az Ybl-bazár felújításának ötletét, ez elsősorban az állam révén, de a közreműködésünkkel. Megvalósult sok minden más is: új közszolgáltatási modell, Budapest 2030-ig tartó távlati fejlesztési koncepciója, elvégeztük a barnamezős kataszterek felmérését, megvalósultak nagyrészt a tömegközlekedési járműfejlesztések, a négyes metró, és javarészt az agyontámadott hármas is. Budai fonódó villamos, a fürdőfejlesztések, a Margit-sziget, az 1-es, 3-as villamos, a Széll Kálmán tér, Budapest Szíve Program, kerékpárutak. És amire a legbüszkébb vagyok, az általam már korábban is kezdeményezett Közfejlesztések Tanácsa is létrejött, és amíg ott voltunk, elég jól működött
– sorolta fel Budapest korábbi főpolgármestere.
Egyfolytában támadtak, miközben most ők nem csinálnak semmit
Tarlós István azt is hangsúlyozta, hogy a második ciklusa második felében egyebet sem hallott az ellenzéktől, mint azt, hogy ő ezt, meg azt sem tudta kiharcolni a kormánynál, most pedig folyton visszhangzik a panasz a kivéreztetésről – a Tarlós-időszakhoz képest.
Hát nem azt bizonygatták 2019 májustól októberig naponta egyfolytában, hogy Karácsony Gergely, akkori zuglói polgármester úr azért sokkal jobb választás, mert majd mindent ki fog harcolni a tehetetlen Tarlóssal ellentétben? (...) Én mindent elhiszek, de azért nincs itt egy halvány ellentmondás?
– tette fel a kérdést végül Tarlós István.
Forrás: PS; Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
