És akkor Daniel T. Berg, a II. kerület alpolgármestere kitalálta, miként (nem) lehetne megújítani a Margit-negyedet
Az egykori budai vigalmi negyedet és pezsgő kulturális életet hozná vissza Bel-Budán Berg Dániel, a második kerület alpolgármestere, mindezt a berlini Kreuzberghez hasonló pezsgő underground élet víziója alapján. Az ötlet mindenképpen izgalmas, hiszen az általa említett példa leginkább török nemzetiségű lakosokkal rendelkező diák- és művésznegyed, amelyre a Margit körút környéke egyáltalán nem alkalmas. Még Berg is érzékelte, hogy a német techno nem biztos, hogy bejönne a lakosoknak, ezért inkább az irodalomra és a jazzkoncertekre helyezné a hangsúlyt. A Budapesti Fiatalok elnevezésű szervezet egyik vezéralakja, Barna Judit online fórumon beszélgetett a Margit-negyedről a II. kerület egyik alpolgármesterével, Berg Dániellel, aki két progresszív újságíró, Vincze Miklós (24.hu) és Zsuppán András (Válasz Online) társaságában fejtette ki magvas gondolatait arról, miként kellene fellendíteni a városrész kulturális életét.
A II. kerületben a 2019-es önkormányzati választások óta sok minden változott. Az első szembetűnő ilyen jelenség, hogy leginkább semmi sem történt – ellentétben azzal az időszakkal, amikor a Láng Zsolt vezette testület irányította a kerületet. Ha pedig mégis történt olyan, ami érdeklődésre ad számot, az nem éppen pozitív hírként söpört végig a médiában. Mint arról korábban beszámoltunk, Őrsi Gergely polgármester az LMBTQ-propaganda lelkes támogatójaként óvodásoknak hirdetett meg egy olyan matinét, amelyen ő maga olvasott volna az érzékenyítő tartalommal megjelent kiadványból. Erre végül azért nem került sor, mert akkora közfelháborodást váltott ki, hogy inkább lemondta a programot. De beszámoltunk arról is, hogy a vészhelyzetben képviselői díjazások emelését szavazták meg, majd arról adtunk hírt, hogy eddig hat üzlethelyiség pályáztatása zajlott le (erről itt írtunk). De említhetnénk a Képező alapítványt is, amelynek tevékenységéről, múltjáról nem sokat tudni, csak annyit, hogy művészi tehetséggondozással és ismeretterjesztéssel segítik a kerületi iskolák munkáját. A képből nem hiányozhat az olyan – természetesen amerikai háttérrel és hálózattal működő – NGO sem, mint a Habitat for Humanity. A szervezet elkötelezetten segíti a migránsok lakáshoz jutásán a "fejlett nyugaton". Az viszont még így is teljességgel homályos, hogyan szeretnék Bergék visszahozni a villamossal, keskeny járdával, hihetetlen forgalommal és dugókkal zsúfolt negyedben a békebeli hangulatot, vagy a Krúdy-féle eleganciát. Berg magyarázkodása így kezdődött:
Két probléma van, és egyiket sem lehet önkormányzati szinten kezelni: az egyik a műemlékvédelem kérdése (...) manapság nincsen műemlékvédelmi hivatal, vagy minisztérium, ezek a kompetenciák szét vannak osztva. A másik probléma a nagy kiemelt nemzetgazdasági beruházások intézménye, ami eredetileg az európai uniós fejlesztésekre lett kitalálva.
Aztán jött a szokásos mantra: a kormány elvont, kivont, nincs hatásköre az önkormányzatoknak. Azt még Zsuppán András is elismerte, hogy a Margit utca egykor bájos és falusias jellegű épületeinek megóvása csak nagy túlzással kerülhetett volna a műemlékvédelmi téma körébe. Vincze Miklós szerint
Budapesten a rossz állapotú, kopott homlokzatú, ronda szocreál tűnik el.
Rejtélyes, hogy az ellenzéki erőket ez a jelenség miért háborítja fel. Az, hogy egy esetleges helyi határozat alapján műemlékvédelem alá helyezett romos állapotú, életveszélyes társasházat ki és milyen pénzből újítana fel, egyáltalán meg lehet-e menteni, arról nem szól a fáma. Arról se, hogy ennyi erővel majdnem minden társasház – amelyet a két világháború között, illetve előtte húztak fel – fordulhatna örökségvédelmi támogatásért az önkormányzatokhoz, amelyeknek ekkora beruházásokra, főleg tömeges szinten soha nem is volt pénze. Jegyzem meg: a kormányzatnak sem. Egyszerűen azért, mert a rendszerváltozás után tömegesen megvett, egyre jobban leromló állapotú ingatlanokkal a kommunizmus alatt nem foglalkoztak, és utána se költöttek rájuk. Ezért engedték be mindenhol a magántőkét, amelynek megvolt a pénzügyi kapacitása, hogy új lakóházakat húzzanak fel az életveszélyes, sokszor már lakhatatlan egykori bérházak helyett. Lehet, hogy ez a fajta újhullámos progresszivitás zavarja a liberálisokat, de új eszmeiséggel és konkrét ötletekkel Berg Dániel sem tudott előrukkolni.
Berg már csak azért is érdekes, mert annyira II. kerületi, hogy egyébként nem az. Rejtély, hogy egy New York-ban született és ott nevelkedett fiatalembernek hogyan is lett szívügye a II. kerület annyira, hogy 2019-ben önkormányzati képviselőként októberben ott mérettesse meg magát. Izgalmas adalék, hogy a fiatalember a CEU miatt költözött Amerikából Magyarországra 2017-ben, 2018-ban pedig Kaposvár egyéni körzetében indult rendszerváltó erős emberként – elnézést, jelöltként. Akkor még mint kaposvári lokálpatrióta haknizta körbe a médiát, de úgy tűnik, időközben a II. kerület is szívügyévé vált.
A megvalósíthatatlan víziók nyomában
A berlini Kreuzberghez hasonló pezsgő underground élet víziója lehet, hogy sok hasznot, pénzt és kapcsolatot hozna a kerületi városvezetésnek, csakhogy nehéz elfelejteni, hogy a német főváros eme része egy leginkább török nemzetiségű lakosokkal rendelkező diák- és művésznegyed, amelyre a Margit körút környéke egyáltalán nem alkalmas. Még Berg is érzékelte, hogy a német techno nem biztos, hogy bejönne a lakosoknak, ezért inkább az irodalomra és a jazzkoncertekre helyezné a hangsúlyt. Zsuppán András is kétségének adott hangot:
Szkeptikus vagyok az ötlet életképességével kapcsolatban, hogy milyen hatást tud kifejteni egy ilyen program (...) azt gondolom, hogy a Margit körút téri adottságai nem képesek arra, hogy egy ilyen közösségteremtő, szerethető körút legyen (...) ugyanis ahhoz, hogy a Margit körút élhetőbb legyen, ahhoz egész egyszerűen szükség lenne a járdák kiszélesítésére, amire semmilyen pótterület nincsen, hacsak nem csökkentik le kétszer egysávos forgalomra a körutat. Ez meg nem egy olyan döntés, amit meghozhat magában egy kerület, hiszen érinti a pesti nagykörút-szakaszt is (...) valójában nincs olyan helyzetben a kerület, hogy megoldja a legsúlyosabb problémáját a Margit körútnak. A mostani viszonyok között pedig nem lehet másban reménykedni, minthogy stabilizálódik a helyzet, és a Covid nem öl meg minden kávézót.
Summa summarum, az álom, a beharangozott terv egy nagy lufi, zöldesítéssel, teraszokkal, civilekkel, Habitattal együtt. Vincze Miklós Bergnek igen stílszerűen fogalmazta meg a helyzetet:
Egy k***a nagy sz*rhalmon ültök.
Zsuppán rátett egy lapáttal:
Valójában nem létezik ez a negyed.
Így aztán igazán nehéz lesz. Vagy mégsem?
Mindenki nyugodjon le, Berg számára nincs lehetetlen!
Bár már azt is tudjuk, hogy a belbudai balos szavazók bízhatnak Berg Dánielben – mindenben is (!) –, a II. kerület momentumos alpolgármestere korábban kijelentette, hogy önkormányzati szinten vizsgálják a horvátországi földrengés okait. Amíg a szeizmológusok a fejüket vakargatva találgatnak, addig Bergék a kezükbe vették a gyeplőt, és azt tanácsolták az embereknek, hogy nyugodjanak le, és győződjenek meg hozzátartozóik biztonságáról, hogy nem-e okozott-e valakinek-e komoly sérüléseket-e néhány, a karácsonyfáról lepotyogott szaloncukor, esetleg valakire nem-e löttyent-e rá a tegnap estéről megmaradt fél doboz sör. Végül aztán a Berg vezette Apokalipszis Kommandó az erre szakosodott szakembereket szinte megelőzve oldotta meg a rejtélyt: a földrengést a földrengés okozta. Meg nem erősített városházi híreink szerint az első verzió az volt, hogy a Zorbán remegtette meg a földet, de ezt az életszerű megoldást eddig ismeretlen okokból elvetették.
Bámulatos, mondhatni, meseszerű karriert futott be alig két év alatt Daniel T. Berg, alias Berg Dániel, a momentumos Cseh Katalin párja. A férfi az amerikai álom európai megtestesítője lehetne, akinek életútja egy hollywoodi filmben is megállná a helyét. A New York-i születésű férfi 2017-ben, a CEU-tüntetéseken tűnt fel először a budapesti közéletben, majd néhány hónap múlva már a Momentum elnökségi tagjává választották, közben párjával, Cseh Katalinnal végigroadshow-zták Európa nagyvárosait és tettek látogatást befolyásos politikusoknál. A kérdés persze adott: hogyan is tud az ismeretlen fiatalember az amerikai külügyminisztériumban tárgyalni, ahol felhatalmazva érzi magát arra, hogy Magyarország ellen beavatkozást kérjen? Hogyan és miért vesz részt az ENSZ gyűlésén, majd miként tud belehuppanni a magyarországi önkormányzati választásokon egy II. kerületi képviselői székbe, hogy aztán az európai liberális párt alelnökévé válasszák? Mindezt alig két év alatt.
Berg Dániel már többször került a figyelem fókuszába: a rejtélyes amerikaira a „Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában” cikksorozatunkban is felhívtuk a közvélemény figyelmét (itt és itt), csakúgy, mint a Momentum nemzetellenes mozgolódására. A momósokról a legtöbben azt gondolják, hogy a semmiből robbantak a politikai életbe, a valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha górcső alá vesszük tevékenységüket, megalakulásuk körülményeit és magukat a tagokat, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki előttünk.
Fotó: MTI
