Körvonalazódik az újabb Sargentini-jelentés - Testre szabná a baloldalnak a "jogállamiságot" az EU?
Az ellenzéki előválasztás szervezőjének fia vezette a magyar jogállamisági raportot szerdán délelőtt az EU éves "jogállamisági egyeztetésének" keretei közt. Az "emigrációban" élő Magyar Gábor, a baloldali miniszterelnök-casting lebonyolítását segítő Civil Választási Bizottság elnökének, a baloldal ügyvédjének, Magyar Györgynek a fia, aki Brüsszel "joguralom és az igazságszolgáltatás helyzetét vizsgáló" munkacsoportjának tagjaként bemutatót tartott abból, mire számíthatunk 2022-ig, és azután: ha Gyurcsányék nem függeszthetik fel az egyébként már ezerszer elsiratott jogállamiságot, hát majd az unió testre szabja nekik azt. Legalábbis várhatóan mindent megtesznek ezért.
Miközben a világ a koronavírus-járványra koncentrál, Európában szerencsésnek nevezhetjük magunkat, hogy vannak, akik az igazán fontos dolgokkal foglalkoznak: a jogállamisági lufi tovább fújásával. Korábban olyan nagyszerű emberek adták nevüket a magyar jogállamiságért folytatott harchoz, mint Judith Sargentini, vagy a csehszlovák Kunhalmi, Věra Jourová. Az egyes tagállamokról való nagytestvéri gondoskodás jegyében az EU immáron minden évben jogállamisági jelentést készít tagjairól, ezt pedig olyan rendkívüli helyzetek sem szakítják meg, mint egy koronavírus-járvány. Mindenesetre, ha a vakcina beszerzésre nem jutott kapacitása Brüsszelnek, szerencsére a többször elsiratott jogállamiság bökdösésére azért futotta személyi kapacitásból.
Nem is akárkik vettek részt az éves raporton: a részlehajlás elkerülése érdekében brüsszeli oldalról az ellenzéki előválasztást szervező Magyar György fia, Magyar Gábor ügyvéd volt az egyik előkészítője a jogállamisági meghallgatásnak, amelyen Hende Csaba, a Törvényalkotási Bizottság elnöke, valamint Hargitai János, a Mentelmi Bizottság elnöke voltak a másik fél válaszadói. Ezek után senkit sem érhet meglepetésként, hogy a "jogállamisági kérdéssor" leginkább a Momentum és a DK agitprop osztályainak szerelemgyermekére hajaz. A 2021-es jogállamisági jelentés összeállítása kapcsán tartott meghallgatáson ugyanis 5 kérdést kapott a magyar fél, amelyek egytől egyig a rendkívüli jogrend kihirdetésével kapcsolatos szabályrendszert, valamint a képviselők elszámoltathatóságának szabályrendszerét firtatták. Más szóval: a jogállamisági kérdéssor lényege, hogy megtalálják, miért jogszerűtlen a járvány elleni védekezés, valamint az, hogy a Gyurcsány által megfogalmazott "földönfutóvá tétel" lehetőségeit világítsák meg.
A járványügyi veszélyhelyzet kihirdetésének szabályosságát firtató kérdésekre Hende Csaba válaszolt, aki kifejtette, a kormány bármikor visszaadhatja felhatalmazását, amit egyébként a parlament 2/3-os többséggel bocsátott rendelkezésére. Hozzátette, a felhatalmazás egészségügyi és gazdasági jellegű, minden más kérdésben a továbbra is folyamatosan ülésező Országgyűlés dönt. Kiemelte továbbá, az járványügyi intézkedések nem összekeverendők a migrációs vészhelyzet rendelkezéseivel, az ugyanis semmilyen módon nem befolyásolja a parlament munkáját. Hende expozéjában aláhúzta,
Magyarország elkötelezett az Európai Unió értékei mellett, ide értve a jogállamiságot. Sajnálatos módon az utóbbi időben az tapasztalható, hogy az uniós jogállamisági folyamatok egyre inkább ideológiai meghatározottságúvá váltak, átpolitizálódtak, megosztották a tagállamokat: párbeszéd helyett egyoldalú vádaskodást, kölcsönös megértés helyett mély konfliktusokat szültek.
A veszélyhelyzeti szabályozással kapcsolatos kérdéssor érdekessége, hogy az ellenzék egyik legsúlyosabb Korózs-díjas álhíre volt, hogy a rendkívüli jogrendben a kormány felfüggesztette a parlament működését, ezzel pedig a nem egyszer sírták tele a nemzetközi sajtót. A "haladó" média ezt természetesen kritika nélkül átvette, ennek csúcspontja volt a mára legendás Szijjártó-Amanpour vita, ahol a CNN sztárriportere is házhoz ment a pofonért. Úgy tűnik, ezt a vonalat a mai napig sem tudta elengedni az ellenzék, az ügy pedig vélhetően a 2021-es jogállamisági jelentésben is sláger téma lesz.
Forrás: Országgyűlés Hivatala
A jogállamiság is baloldali műfaj?!
A jogállamisági jelentéseknek általánosságban véve megvan az a szépségük, hogy éppen azokat a jogszabályokat támadják, amelyek a legkényelmetlenebbek az ellenzék számára. Közismert, hogy a baloldali összefogás a kampányidőszakra ráfordulva egymással versenyezve ígérgetik az egyes kormánypárti politikusok elszámoltatását. Na nem azért, mert bármilyen bűncselekményt követtek volna el- hiszen ilyen esetben most is lehet jogi eljárást indítani, ezt bizonyítja a jelenleg folyamatban lévő 3 eljárás is-, hanem pusztán politikai bosszúból. Még a szent jogállamiság is felfüggeszthetése is felmerült, hiszen a cél szentesíti az eszközt. Ez az ötlet azonban még az ellenzéki szavazóknál is kiverte a biztosítékot. Most azonban úgy tűnik, ismét megkapja a baloldal a külföldi segítséget. Egészen érdekes módon ugyanis a raport bizottság elsősorban a vagyonnyilatkozati, valamint mentelmi jogi szabályozás kapcsán érdeklődött a magyar jogszabályokról. Vagyis azon a két területen, amely az államigazgatásban dolgozók elszámoltathatóságának szabályait szabja meg.
Ugyanis hiába nyerné meg az ellenzék a 2022-es országgyűlési választásokat, számos jelenlegi kormánypárti politikus akkor is mentelmi joggal fog rendelkezni, így csak megalapozott vádakkal lehetne őket bíróság elé állítani– vagy a jogállamiság felfüggesztésével. Ez lehet tehát a 2021-es jogállamisági jelentés kifogása? Testre szabhatja a jogállamiság feltételeit az EU az ellenzéknek?
Szintén kényes kérdés a politikusok vagyonnyilatkozatának jogalap nélküli felülvizsgálata is. A vizsgálóbizottság egyik tagja, Irina Stefuriuc, az unió jogállamisággal foglalkozó irodájának szakpolitikai tisztviselője például arról faggatta a témakörben válaszadó Hargitai Jánost, hogy az egyes politikusok vagyonnyilatkozatai kapcsán miért indulnak olyan ritkán felülvizsgálati eljárások. Hargitai ismertetője szerint ennek oka, hogy bár gyakran kezdeményeznek felülvizsgálati eljárást, legtöbbször ezek látványosan megalapozatlanok, így a Mentelmi Bizottság előtt meg sem indul eljárás.
Utóbbi témakör, vagyis a vagyonnyilatkozatok felülvizsgálatának szabályait firtató kérdések azért is különösen érdekesek, mert a vizsgálóbizottság nem csak a magyar kormány illetékes tisztviselőit kérdezi a vizsgálódásaik során, hanem– akár teljesen eltérő témakörben– a helyi "civil" szervezetek véleményét is kikérik. Ebben a körben pedig felkértek számos szervezetet arra, hogy sok más téma mellett, a vagyonnyilatkozatok felülvizsgálati szabályait is kommentálják. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarországnak eljuttatott kérdéssorról az Átlátszó.hu is beszámolt, amely rövid szemelvényt is közölt a vizsgálat várható eredményéről, mikor azt írják:
Az országgyűlési képviselők és a magas rangú kormánytisztviselők vagyonnyilatkozatai továbbra is ellenőrizhetetlenek, a valótlan adatok szolgáltatása nem jár szankciókkal, a hozzátartozóik nyilatkozatai pedig nem is nyilvánosak. Ily módon a politikusok anyagi helyzetének alakulása átláthatatlan.
Különösen érdekes tétel, amire Stefuriuc is rákérdezett a "jogállami meghallgatáson", a hozzátartozók vagyonnyilatkozata, hiszen bár nekik is kötelező ilyet készíteniük, azokat titkosan kezelik, és csak bizonyos eljárások keretei közt használják fel. Érdekes kérdés, hogy vajon mit szeretnének kezdeni a nem közszereplőnek minősülő hozzátartozók vagyonnyilatkozatával, de a minden sarkon milliomosokat vizionáló ellenzék hazájában nem bonyolult megválaszolni. Ahogy az is egyszerű képlet, hogy a mentelmi jogok kiadásának szabályozásának megkérdőjelezése mire megy ki.
Jelenleg ugyanis az ügymenet az, hogy ha egy képviselő kapcsán felmerül a bűncselekmény gyanúja, az ügyészség nyomozhat (de nem konkrétan a mentelmi joggal védett személy ellen), de konkrét eljárási tevékenységet- például letartóztatást- nem foganatosíthat semmilyen hatóság. Ahhoz előbb a mentelmi bizottság, valamint a parlament közös nyilatkozata szükséges az érintett képviselő mentelmi jogának visszavonásáról. Ez pedig kicsit lazább lefolyású eljárást eredményez, mint amit a "földönfutóvá tétel", és az országelhagyási tilalom sejtet az ellenzéki kommunikációban. Igaz, önmagában az uniós segítség kevés: a koncepciós perek, valamint a vád nélküli letartóztatásoknak csak a "jogállami" kereteit tudják biztosítani a brüsszeli elvtársak, a választási győzelmet (talán) nem.
Mindenesetre az szinte egyértelműnek tűnik a kérdések alapján, hogy az uniós hatóságok a Sargentini és Jourová által kitaposott úton, a hazai baloldal vigyázó iránymutatása mellett fabrikálja az újabb lejárató jelentést. Hogy ez csak az újabb uniós csörték előkészítésére szolgál, vagy esetleg a baloldalnak szeretnék úgy szabni a jogállamiság feltételeit, hogy az az adott esetben jogalap nélküli elszámoltatáshoz is megfelelő legyen, júliusra kiderül. Akkor ugyanis már élesben láthatjuk, hogy miképpen gyilkoltuk meg idén (is) a jogállamiságot.
