Mi vagyont adunk az egyetemeknek, míg a baloldal eladósította őket – A modellváltásról vitáztak pénteken a parlamentben
Amíg a baloldal tandíjat akart bevezetni, a nemzeti polgári kormány továbbra is biztosítja az állami ösztöndíjas képzést. Mi vagyont adunk az egyetemeknek, míg a baloldal PPP-konstrukciókkal adósította el őket – hangsúlyozta a felsőoktatási modellváltással kapcsolatos általános vita során Schanda Tamás miniszterhelyettes pénteken, a parlamentben. Kiemelte: vannak olyanok a felsőoktatásban, akik ellenérdekeltek abban, hogy bármi is változzon; „szerencsére a modellváltó intézmények vezetőiben, vezető testületeiben egyértelmű az ambíció”.
A választói emlékezet rövid, lassan tíz év távlatából hajlamosak vagyunk elfelejteni, milyen tragikus állapotban hagyta maga mögött dicstelen kormányzása eredményeként az országot a Gyurcsány–Bajnai-rezsim. A polgári kormányzat első néhány éve nem véletlenül szólt arról, hogyan vállalja át a teljesen eladósított és elsorvasztott önkormányzatok, felsőoktatási intézmények tetemes adósságát. Ebben vastagon benne volt a minden anyagi megalapozottságot nélkülöző reformmánia, amely úgynevezett PPP-konstrukciók révén, előnytelen piaci kölcsönszerződésekkel finanszíroztatta az állami intézményekkel az „innovációt”. Ékes példája ennek a Gyurcsány fémjelezte Kőröshegyi völgyhíd, amelynek feleslegességét csak az tetézi, hogy mintegy 365 milliárd forintba került – többe, mint az összes stadion együttvéve –, és mivel PPP-konstrukcióban jött létre, máig is fizetjük a piaci szereplőknek a jattot miatta. Ezért is meglehetősen különös, ahogy például az egykor oly harcos, elszámoltatáspárti jobbikos képviselők most versenyt panaszkodva állnak ki a balliberális propaganda mellett, amely azt sugallja, hogy magánalapítványokat hoz létre a kormány modellváltás címén, holott ezek felsőoktatási alapítványok, és a feltőkésítésben hiányolják a kuratóriumokban azokat a balliberális „szakembereket”, akik vastagon részt vállaltak az egyetemek eladósításában. Ennek jegyében érdemes a mai parlamenti vitát végigkövetni.
A középszer visszaránt
A felsőoktatási modellváltásról szóló általános vitával kezdődött az Országgyűlés pénteki, aktuális ülésnapja, amelyen Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes ismertette az összevont törvényjavaslat részleteit. Mint kiemelte, az egyetemek jövője Magyarország jövője, ezért is lesz a következő évek egyik legfontosabb nemzetépítési programja az egyetemek megújítása.
A tudásba befektetni, beruházni nemcsak lehetőség, hanem erkölcsi kötelezettségünk is
– jelentette ki. Schanda Tamás elmondta, hogy eddig is történtek kísérletek az üzleti és egyetemi világ összekötésére, ugyanakkor hozzátette: általános a konszenzus abban a kérdésben, hogy ráfér a valódi fokozatváltás a magyar felsőoktatásra. Megjegyezte: a fejlődés szándéka mellett továbbra is ott munkál az intézményekben a teljesítmény visszatartása, a középszer hatása is, amelyek minden változásnak ellenállnak.
Vannak olyanok a felsőoktatásban, akik ellenérdekeltek abban, hogy bármi is változzon. Szerencsére a modellváltó intézmények vezetőiben, vezető testületeiben egyértelmű az ambíció
– fogalmazott a miniszterhelyettes, hozzátéve: ha nincs modellváltás, akkor a kormány által előirányzott, jelentős fejlesztési támogatások ugyanúgy a megkövült struktúrákba kerülhetnek, mint korábban.
A baloldal eladósította, a kormány feltőkésíti az egyetemeket
Schanda Tamás elmondta: a Klebelsberg Kuno szellemiségében megszületett modellváltási program történelmi lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a jövő nyertes nemzetei közé tartozzon azzal, hogy lehetőséget biztosít a fiatalok számára a korszerű tudás megszerzésére. Hozzátette: a felsőoktatásban a hazai tudás, innováció tehetségbázisán a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer kialakítása a cél. Kiemelte: az új finanszírozási forma előnye a rugalmasság, gyors reagálás a gazdaság igényeire. A miniszterhelyettes ugyanakkor arra is kitért: úgy fejlődik a felsőoktatás, hogy ingyenes marad a diákok számára.
Amíg a baloldal tandíjat akart bevezetni, a nemzeti polgári kormány továbbra is biztosítja az állami ösztöndíjas képzést. Mi vagyont adunk az egyetemeknek, míg a baloldal PPP-konstrukciókkal adósította el őket
– fejtette ki.
Az egyetemi autonómia nem csökken, hanem nő
A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy komoly vita zajlik a modellváltás kapcsán, amelyben az egyik legtöbbször hangoztatott félelem a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban az autonómia elvesztése. Kiemelte: az átalakítás nem csökkenti, hanem növeli az autonómiát, mivel az államtól függetlenebb autonóm szervezeti struktúra jön létre, a vagyon pedig garantálja a pénzügyi autonómiát. Hozzátette: az új munkáltatói forma erősíti a munkavállalói autonómiát, az új alapítványi modell pedig az Alaptörvényben foglalt oktatási, kutatási autonómiát is.
Az állami vagyont elherdáló szocialista is megszólalt
Gurmai Zita nem hazudtolta meg az MSZP-s újmúltteremtés hagyományait, amikor felszólalásában arról beszélt:
kezdünk hozzászokni, hogy a Fidesz a többi tolvajhoz hasonlóan éjszaka a legaktívabb. Az állami vagyon lenyúlását célzó indítványokat önök is általában éjfélkor nyújtják be. Most éppen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság került sorra.
A szocialista vezérszónok kiemelte, hogy a mezőhegyesi ménesbirtok az ország egyik legértékesebb agrárkomplexuma, amely évi 6 milliárd forint bevétel mellett évente 500 millió forint nyereséget termel. Azt is hozzáteszi, hogy a ménesbirtokot üzemeltető vállalatot 2016-ban, éppen az Orbán-kormány ideje alatt vásárolta vissza a magyar állam azzal, hogy ott majd állami mintagazdaságot üzemeltet, majd a felsőoktatási reform részeként A jövő nemzedék földje alapítvány kapja meg az intézmény milliárdos részvénycsomagját. Gurmai kiemelte:
ez a páratlan nemzeti érték a kormány tervei szerint hamarosan kikerülhet az adófizetők kezéből, a Fidesz azt a biztonságot is elveszi, amit eddig az állami tulajdon jelentett.
Gurmai Zita pusztán azt felejti el bevallani, hogy a ménesbirtokot az MSZP-kormány privatizálta ki, természetesen annak ellenére, hogy jó bevételi forrás volt állami kézben is; nem véletlen, hogy a kormánynak kellett azt visszavásárolni magánkézből. Ennek fényében nem kevéssé visszatetsző, amikor arról szónokol, hogy a ménesbirtok páratlan nemzeti érték, hiszen az adófizetők kezéből éppen a szocialista elvtársak rángatták ki a patinás intézményt. Az MSZP-s vezérszónok beszéde nem is véletlenül fulladt értelmetlen fröcsögésbe, amikor arról beszélt:
a Fidesz azért menekíti ki az állami vagyont, mert készül a választási vereségre. Ezért tákolnak össze tucatjával sebtében állami alapítványokat, amiknek aztán átjátsszák az állami vagyont.
Nem hagyhatta ki a szereplést Hiller István, a szocialisták hagyományos oktatási szakértője, aki az újmult jegyében arról beszélt, hogy a 2011-es felsőoktatási törvény egy olyan folyamatot tört meg, amelyet korábban két évtizeden át, eltérő hangsúllyal, de az egymást követő kormányok hasonlóképpen szolgáltak. Értékelése szerint ez a 2011-es törvény kimondottan rossz irányba vitte a felsőoktatást, és ezután iránymódosításra kényszerült a kormány, amely az új modellrendszerben csúcsosodik ki. Természetesen arról a Hiller Istvánról beszélünk, aki cinkosan hozzájárult a korábbi polgári kormány által bevezetett, kedvező kamatozású diákhitel kamatainak drasztikus megemeléséhez, sőt, 2006-ban egyenesen a felsőoktatás fizetőssé tételére tett javaslatot, amely országos tüntetéscunamit indított el. A jó irányt visszasíró „szakértő” 2021-ben már arról mert beszélni a parlamentben, hogy szerinte az alapítványi forma választása nem szükséges ahhoz, hogy a versenyképességet, a mozgásteret bővítsék, ez megvalósítható állami fenntartásban is. Nyilván egy kis tandíj elegendő lenne.
A leszerepelt DK-s oktatáspolitkus bírkózik a modellváltással
A gyurcsányista Arató Gergely, aki 2004 és 2006 között az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára volt, és tevékeny részt vállalt a PPP-konstrukciók révén az egyetemek eladósításában, parlamenti felszólalásában már arról beszélt, hogy az egyetemi modellváltás szerinte a magyar felsőoktatás jelentős részének privatizálása, a magyar állam részének jól szervezett ellopása. Nyilván Arató Gergely szándékosan hazudja privatizációnak azt, ahogyan az állam felsőoktatási alapítványokat állami értékpapír-portfóliókkal tőkésít fel, hiszen a DK-s politikus idejében az eladósodott, döglődő gazdaság nem tette volna ugyanezt lehetővé, csak a kiárusítást. Arató szerint a javaslatok arról szólnak, hogyan lehet azt a rendkívül nagy értéket, amelyet a magyar felsőoktatás jelent – nem elsősorban vagyonban, hanem tudásban, presztízsben, hagyományban – elvenni a magyar néptől és odaadni megbízható embereknek.
A kormány szerint a lépéssel erősítenék az autonómiát, de az autonómia az egyetem közösségének autonómiáját jelenti a saját ügyeikben, és az nem autonómia, ha a fenntartói jogokat kiszervezik egy baráti körnek
– jelentette ki Arató Gergely, aki nyilván arra utalt, hogy saját szakértőik sokkal hitelesebben lennének képesek megvalósítani azt, amit másokról vizionál.
Az indítvány nem szolgálja a felsőoktatás javát, modernizálását, a hallgatók érdekét, az egyetemi oktatók munkájának támogatását, hanem csak egyetlen dolgot szolgál: hogy „közvetlenül rátegyék a kezüket” az állami vagyon jelentős részére
– fogalmazott.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
