Pesti Srácok

Maszk nélkül dolgoznak a közmunkások Szombathelyen - vajon miért nem ellenőrzik őket?

Maszk nélkül dolgoznak a közmunkások Szombathelyen - vajon miért nem ellenőrzik őket?

Megdöbbentő fotósorozatot kaptunk egy szombathelyi olvasónktól arról, hogy Szombathely városában maszk nélkül dolgoznak az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások a város különböző pontjain. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a kültéri maszkviselésre külön jogszabály vonatkozik, annak hiányát pedig szankcionálja a hatóság. Valószínűleg önökben is felmerült kérdésként, mindez hogyan lehetséges éppen abban a városban, melynek vezetése leginkább a járvány elleni hőstetteivel haknizik a médiában?

Mint arról korábban beszámoltunk, Szombathelyen közpénzből még tömeges oltópontokat is gründoltak, fittyet hányva arra az egyébként nem elhanyagolható tényre, hogy arra semmilyen engedélyt nem kaptak. Természetesen még véletlenül sem feltételeznék, hogy mindezzel csupán az volt a céljuk, hogy elmondhassák magukról: az országban ők hoztak létre elsőként ilyen jellegű oltópontot és ők azok, akik képesek önállóan ellátni a járvány elleni védekezéshez szükséges feladatokat. Egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levél szerint azonban mégiscsak úgy tűnik, hogy bár elég erőteljesen azt hirdetik magukról, hogy mennyire elhivatottak a járványügyi vészhelyzet kezelésében, a valóság más képet mutat.

– írta szerkesztőségünknek egy szombathelyi olvasónk, aki levele mellé fotósorozatot is mellékelt. A felvételeken a város különböző részein lencsevégre kapott közfoglalkoztatottak láthatók, amint éppen a parkban szemetet gyűjtenek, esetleg beszélgetnek. Maszk azonban egyik fotón sem látható rajtuk.

PestiSracok facebook image

Felmerül a kérdés, kié a felelősség? Biztosított-e a munkáltató, azaz a helyi önkormányzat maszkot számukra vagy nem? És ha igen, akkor vajon a munkások döntöttek-e úgy - egyfajta össznépi lázadásként -, hogy azokat nem használják? Miként lehetséges az, hogy nem ellenőrzik a maszkviselés szabályának betartását Szombathelyen? S mindez hogyan illeszkedik abba a fenomenálisan lerajzolt járványügyi védekezésben élenjáró szombathelyi képbe, amit a balliberális városvezetés próbál önmagukról felmutatni?

A járvány elleni harc szombathelyi hősei megsértődtek, mert nem kaptak engedélyt arra, hogy még nagyobb fertőzésnek tegyék ki az embereket

Korábban beszámoltunk róla, hogy Nemény András és alpolgármestere, az MSZP-ből a Momentumba átigazolt László Győző hetek óta azzal pózolnak, szerepelnek mindenhol, hogy majd ők személyesen megoldják a szombathelyiek beoltását. Az országban elsőként tömeges oltópontot is nyitottak, múzeumokban, a belvárosban, amelyek aztán nem is kaptak engedélyt. Többek között azért nem, mert a város távolabbi részeiről sokan tömegközlekedési eszközökre torlódva indultak volna az oltópontokra, ahol szintén könnyen alakulhatott volna ki olyan tömeg, ami éppen az ellenkezője annak, amit a járvány elleni védekezés során szeretnénk elérni. Ráadásul a múzeum dolgozói nyílt levélben kértek segítséget az ámokfutás megállítására, mondván, munkáltatójuk akarja kötelezni őket, hogy szolgálatot teljesítsenek az oltópontokon, amire nincsenek sem felkészülve, sem felkészítve, és nem is alkalmasak rá, hiszen semmilyen egészségügyi tapasztalatuk nincs. És arról se feledkezzünk meg, hogy akkor, amikor a háziorvosok kértek segítséget tőlük az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, az önkormányzat arra egyetlen embert sem biztosított.

Természetesen a szombathelyi önkormányzatot is megkerestük az alábbi kérdésekkel:

  • Hogyan lehetséges, hogy közfoglalkoztatottjaik maszk nélkül dolgoznak?
  • Biztosítanak-e, biztosítottak-e maszkokat a munkavégzésükhöz?
  • Kinek a feladata lenne ellenőrizni az önkormányzati közfoglalkoztatottak munkáját és munkavégzésének szabályosságát, többek között a járványügyi szabályok betartását?

Cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz a szombathelyi városvezetéstől.

Vezető kép: olvasói fotó

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.