A XXI. század kérdése: egy szelfizgető ripacs vagy egy államférfi lesz-e a közösségi médiában sikeres politikus?
A Mandiner szervezésében Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője beszélgetett a média felerősödött szerepéről, valamint a felelősségéről a koronavírus-járvány idején. A moderátor Boris Kálnoky egykori újságíró volt, aki olyan neves külföldi lapoknak dolgozott, mint a Die Welt, és jelenleg a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője.
A koronavírus okozta gazdasági válság hatással volt a médiapiacra, átrendeződtek a viszonyok, a nyomtatott újságok háttérbe kerültek, hiszen az emberek többet voltak otthon, és az online térbe helyezték át a hírolvasást, információszerzést. A válság tulajdonképpen csak felgyorsította azokat a folyamatokat a médiapiacon, amik már évek óta elindultak, hiszen beszűkült a hirdetési piac, és a streaming, illetve a podcast világa vált uralkodóvá. Mivel a hírek és a fizetett hirdetések egyre inkább egybemosódnak, és sok esetben nehéz felismerni egy-egy információ forrását, a közösségi média táptalaja lett az álhírek egyre túlburjánzó ökoszisztémájának.
Az álhírek álvilága
A közösségi médián keresztül éppen ezért sokkal könnyebben jelennek meg az álhírek. Mráz szerint
ami a jó öreg televíziónál kikristályosodott, hogy mit lehet és mit nem, és a reklámot élesen elkülönítették a hírektől, a műsoroktól, addig ez a szabályozás a közösségi médiában nem történt meg.
Krekó Péter azonban óva intett mindenkit attól, hogy a közösségi oldalak túlszabályozás áldozatai legyenek, és pozitív fejleménynek tartja, hogy a Facebook elindította saját ellenőrző programját, amelyről nemrégiben mi is írtunk. A szabályozás kérdése előrevetíti azt az egész Európai Uniót érintő problémát, hogy a kérdés a nemzetállamok hatáskörébe tartozik-e, vagy globálisan kell-e fellépni az internetes nagyhatalmak ellen.
Mráz Ágoston Sámuel derűlátó a jövőt illetően:
Nagyon izgalmas lesz, amikor a nemzeti szabályozások megjelennek. Én optimista vagyok abban, hogy nemzetállami szinten is meg lehet szervezni, hogy tényalapú viták legyenek a Facebookon.
Bár nemrégiben Varga Judit igazságügyi miniszter is nyilatkozott arról, hogy a magyar kormány várja az Európai Unió szakmai állásfoglalását a Facebookkal kapcsolatban, a Political Capital vezetője progresszív természetéből fakadóan a nemzeti tényellenőrzés hazai szabályozásával kapcsolatban meglehetősen kételkedő:
Nem jó, ha autoriter természetű politikusok és kormányok veszik kezükbe ezt az ellenőrzést. Nem azt mondom, hogy rögtön kínai vagy orosz módszert alkalmaznánk, de nem lenne szerencsés döntés, ha politikai nyomásra szabályoznák a közösségi médiát.
Bár Krekó burkoltan lediktatúrázta a magyar kormányt, arról elfelejtkezett, hogy ennek az egésznek van egy másik vonulata is, mégpedig az, hogy példának okáért a Facebook szabályozása mennyire van harmóniában az adott országok jogrendszerével. Egy-egy visszás eset kapcsán melyik bíróság kezében van a döntés? Az alapvető világnézeti különbség mellett ez lesz a másik nagy kérdés, ami a jövőben a közösségi médiával kapcsolatban domináns szerepet fog kapni.
Újságírók helyett jönnek az influenszerek
A TikTok és az Instagram előretörésével felmerül a jogos kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán cikkekre, hagyományos újságírásra, amikor az emberek – főleg a fiatalok – a másodpercek töredékére vonatkozó vizuális tér foglyai? Ezzel kapcsolatban a szakembereknek sincs világos álláspontjuk, bár Krekó Péter szerint a TikTok nemigen tört be a politika és a közélet világába, jórészt azért sem, mert az idősebb, középkorú szavazói réteg még mindig a Facebookot használja.
Mráz Ágoston Sámuel derűsen tekint a jövőbe, hiszen a kormány a közösségi médiában győzelmi jelentésként tudja elkönyvelni az egyébként igencsak sikeres oltakozási kampányt és a gazdaság újraindítását. Krekó Péter is elismerte, hogy
a magyar kormány egyedülálló vakcinapolitikája egyelőre sikertörténet.
Ki lehet sikeres államférfi a digitális térben?
Mráz szerint
a modern médiapolitikában nagyon fontos, hogy szeressen szerepelni egy politikus. A másik fontos tényező a gyorsaság, hiszen folyamatosan jelen kell lenni. Ez is egy kicsit új típusú politikust igényel, bevállalósabbnak kell lenni.
Krekó Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy
a gyorsaságon kívül ugyanazok a skillek kellenek, mint egy jó tévézési szereplésben. A lapos, centrista megjegyzések a közösségi médiában nem működnek. Míg a hagyományos médiában a hagyományos, mérsékelt karakter működik, addig a közösségi médiában a megosztó, sokkoló üzenetek jönnek be.
Ugyanakkor nagy kérdés, hogy egy közösségi médiát és reflektorfényt profin használó ripacskirály alkalmas-e a kormányfői szerepre, tud-e, képes-e hiteles, jó döntéseket hozni, magyarán egy országot vezetni.
Forrás: Facebook.hu; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
