Hol volt a Föld S. Péter nevű komcsi bértollnok 2006 őszén, és miért van még mindig itt?
Vannak a hazai újságírásnak olyan vadhajtásai, akik bár jelentéktelen alakok, mégis képesek arra, hogy egy-egy undorító cikkel a jóérzésű embernek is az egekbe repítsék a vérnyomását. Így tett pénteken reggel a Föld S. Péter nevű "újságíró", aki olyan mellszélességgel állt ki a 2006-os rendőri túlkapások mellett, hogy azért jobb helyeken börtön járna.
Nem a kedves olvasóban van a hiba, ha még nem hallott a komcsi időket visszasíró Föld S. Péterről, aki legújabban az MSZP pártmagazinjában, a Hírklikkben publikál. Péntek reggel jelent meg legújabb cikke, amit Kocsis Máténak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének címzett. A politikus közösségi oldalán ugyanis arról írt, hogy az édesanyjára 15 évvel ezelőtt Gyurcsány gumilövedékkel és füstgázzal támadtatott az Astoriánál, amikor a jobboldal az 1956-os forradalom 50. évfordulóját ünnepelte. Kocsis Máté szerint csak ezért a tettéért távoznia kellett volna a közéletből, de nem tette meg.
Ezt nem tudom neki megbocsátani soha, ezért vetem meg végtelenül. Ez minden más bűnénél súlyosabb, és az ügy így lett személyes is. Ez az, amit az őt követő néhány fiatal nem tud, nem emlékezhet rá, mert akkor még csak ovisok lehettek
– írta a frakcióvezető.
Erről az ügyről a gyurcsányi eufóriában élő Föld S. Péter képes volt idézőjelbe tenni azt, hogy a rendőrök – többek között – Kocsis anyjára támadtak, elbagatellizálva a botrányos eseményeket ezzel. De nem is ez a fő bűn, hanem a cikk folytatása, amelyben végig arra utal a "szerző", hogy a rendőrök helyesen cselekedtek, mind 2006 őszén, mind október 23-án.
Kocsis anyuka egy olyan békés tömeget keresett, akikkel méltó módon ünnepelheti meg az '56-os forradalom évfordulóját. Semmi rendbontás, mondta magában Kocsis Máté édesanyja, rendőröket nem dobálunk, autókat nem gyújtunk fel, kirakatokat nem törünk be. Az Astoriánál talált rá a célnak megfelelő tömegre, akik csendben, fegyelmezetten haladtak, többen közülük klasszikus görög költők verseit szavalták, a bátrabbak pedig, Hegel, Kant és mások műveiből tartottak felolvasást társaiknak
– írta cikkében Föld S. Péter. Sajtótörténeti pillanathoz érkeztünk, hiszen egy demonstrációról ilyen végtelenül aljasul írni még nem látott senki. Az pedig, hogy ez a cikk a Hírklikken megjelenhetett, jól mutatja, hogy az MSZP is készül a kampányra, nekik sem szent semmi, és ők is nagyon elégedettek voltak a 15 évvel ezelőtti rendőri "intézkedésekkel".
Éppen békésen vonultak, amikor odalépett hozzájuk néhány martalóc, akik rögtön a lényegre tértek: – Melyikük a Kocsis Máté anyukája? Kocsis néni jelentkezett. – Mutassa az iratait – mondta az egyik martalóc. – Azt a parancsot kaptuk a Fletótól, hogy keressük meg a Kocsis úr anyukáját és gumilövedékkel, valamint füstgázzal támadjunk rá. Nem szeretnénk, ha hiba csúszna a feladat végrehajtásába, ezért kell biztosra mennünk, hogy maga az, nem pedig valaki más. – Ha gumilövedéket és füstgázt vetnek be ellenem, megmondom a fiamnak – mondta Kocsis néni. – Kocsis Máténak hívják a fiamat, nagyon jó gyerek, 15 év múlva frakcióvezető lesz a Fideszben, gyakran felszólal a parlamentben, és akkor maguk majd visszamenőlegesen is jól megnézhetik magukat. De Gyurcsány martalócai nem tágítottak, nem hatott rájuk a szép szó, a világos érvelés. Beváltották a fenyegetésüket
– olvasható Föld S. Péter gyomorforgató cikkében. A legszomorúbb, hogy vannak ma olyanok a baloldalon, akik értelmiséginek vallják magukat – mint Föld S. Péter például –, és abban a kényszerképzetben élnek a gyurcsányi mámorral körbevonzva, hogy ott a csőcselék dühöngött, az azonosító nélkül gumilövedékkel fejre célzó és lövő rendőrök pedig megvédték a demokráciát és a jogállamot. A Föld S. Péter-féle demokráciából szerintem többé egyikünk sem kér már.
Kocsis Máté anyukája pedig, ahogy megígérte, elmondta a fiának, hogy mi történt. Nagyon megmérgesedett erre a Kocsis Máté, de annyira, hogy várt 15 évet, majd 2021-ben előállt ezzel a régi történettel. Ami ma, ennyi év távlatából, kissé izzadságszagú ugyan, és azt a látszatot kelti, mintha a mesélő eddig azért tartotta titokban, mert a megfelelő alkalomra várt, hogy elmondhassa
– írta Föld S. Péter.
Forrás: Hírklikk, Fotó: MTI