Parlament: a jövő évi költségvetés az újraindításról fog szólni

Varga Mihály beszédét azzal kezdte, hogy kijelentette: a jövő évi költségvetés az újraindításról fog szólni. Azt mondta, a tavaszi benyújtás egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz. Úgy fogalmazott, hogy a középpontban a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja.

– közölte a miniszter, aki szerint a cél, hogy az évtized végére Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják. A tárcavezető elmondta: Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve a törvényjavaslat 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, mérsékelt, három százalékos inflációval, valamint dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Állítása szerint továbbra is kiemelt cél az adósságráta csökkenő pályára állítása, hogy a tavalyi GDP-arányos 80,4 százalék után idén nyolcvan százalék alá, jövőre pedig a bruttó hazai termék 79,3 százalékára mérséklődjön az államadósság.

Megmarad a konzervatív tervezési szemlélet

Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy a konzervatív tervezési szemlélet megtartásával a változó körülményekből eredő kockázatok kezelésére, a nem várt kiadások finanszírozására 233 milliárd forint összegű biztonsági tartalékot képeztek. A 2022-es költségvetés szerkezetét tekintve, a javaslat megőrzi az idei büdzsé két alappillérét: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban mintegy háromezer-hatszáz milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint – ha még szükséges – a járványügyi kiadásokra, a gazdaság-újraindítási akcióterv pedig a GDP tizenhárom százalékát kitevő összeget, 7308 milliárd forintot tartalmaz.

– mondta a miniszter, aki felidézte, hogy a kedden közzétett adatok szerint az év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság, a piaci szakértők által várt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben 1,9 százalékkal bővült Magyarország gazdasági teljesítménye az előző negyedévhez képest, ami az egyik legnagyobb mértékű növekedés az EU-ban. Bejelentette továbbá, hogy az Európai Bizottság kiadott egy friss előrejelzést, amely szerint 5,5 százalékos, míg a Nemzetközi Valutaalap szerint 5,9 százalékos lehet a növekedés. Azt mondta, minden esély megvan tehát arra, hogy a magyar gazdaság visszaálljon arra a dinamikus pályára, amely a járvány okozta válság előtt jellemezte.

– közölte a miniszter, aki szerint a kormány értékalapú politikájának jelentőségét, amelynek alappillérei a járvány során is változatlanok maradtak. Munkaalapú társadalmat építenek, Magyarország jövőbeni gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével – a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés – támogatásával kívánják elérni, kiemelt figyelmet fordítanak a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására, továbbá minden körülmények között a magyar emberek érdekeit teszik az első helyre. Értékelése szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. A mostani világválság közepette még jobban látszik, hogy milyen nagy előnyt jelent, hogy nem vesztegették el az utóbbi évtizedet, és ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattak az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a költségvetési politika eredményeire – zárta beszédét Varga Mihály.

Az Állami Számvevőszék szerint rugalmas a jövő évi költségvetés

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a szerdai parlamenti vitában elmondta, hogy rugalmasságot biztosít a jövő évi büdzsé, amely épít az utóbbi év gazdaságvédelmi intézkedéseire és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból. Elmondta, hogy a büdzsé nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta modernizáció van a költségvetésben.

– fogalmazott, és arra szólított fel: fontos, hogy a büdzsé végrehajtását folyamatos monitoring kísérje. Mint mondta, a rugalmasság növeli a költségvetés kiszámíthatóságát, és lehetővé teszi, hogy a környezeti változások ellenére a fő célok teljesüljenek. Azt is elmondta, biztosítani kell a költségvetési folyamatok átláthatóságát is, lehetővé kell tenni, hogy a büdzsét végrehajtó szervek bizonyos mértékben eltérjenek attól, de ezeket az eltéréseket átláthatóvá kell tenni mind az Országgyűlés, mind az adófizetők számára.

– értékelt az ÁSZ elnöke, aki pozitív folyamatokról is beszélt, például arról, hogy tavaly és idén a háztartások összességében jelentős mértékben növelték a megtakarításaikat, vagyis kellő nagyságú vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy az elhalasztott fogyasztásukat pótolják. Kiemelte azt a trendet is, hogy a munkaerő az alacsonyabb jövedelmű ágazatok felől a magasabb jövedelmet biztosítók felé áramlik, valamint az állami szférából is az üzleti szférába vándorol, és külföldről is többen térnek haza, mint ahányan elhagyják az országot.

Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék alelnöke is felszólt szerdán: ő azt mondta, hogy a 2022-es költségvetés megalapozott, a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetőek, a kiadási előirányzatok pedig elegendőek a közfeladatok ellátására. Kijelentette azt is: a Pénzügyminisztérium és a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották.

– ismertette. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke elmondta: a szervezet tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés tervezésekor fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a testület az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében továbbra is indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését. Állítása szerint a tanács a gazdasági újraindítás eszközeinek méltánylása mellett úgy látja, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt. A tanács ezért célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni, és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van.

– értékelt a Költségvetési Tanács elnöke, aki a hiánnyal kapcsolatban azt az észrevételt tette: a tanács támogatta, hogy a 2021. évi 7,5 százalékos tervhez képest 2022-re csökkenjen a GDP-arányában kifejezett hiány, azonban – elismerve a mozgástér szűkösségét – nem tartja elégségesnek sem eredményszemléletben, sem pénzforgalmi szempontból annak csupán 5,9 százalékra történő mérséklését, a 2021-ben már megkezdődő és a remények szerint megvalósuló gazdasági helyreállás ugyanis az adósságmutató ennél nagyobb mértékű csökkenését is lehetővé teszi. Kovács Árpád ugyanakkor jelezte azt is: a tanács egyetértett azzal, hogy az államadósság-kezelés 2022-ben is meg kívánja őrizni az utóbbi években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását, a lakosság részvételének emelését a finanszírozásban, valamint az adósság futamidejének növelését. Az elnök beszámolója szerint a biztonsági tartalékokkal kapcsolatban a kabinet azt közölte: a tartalékok 2022-re tervezett összege a várttól akár egy százalékponttal elmaradó növekedés esetére is kellő biztosítékul szolgál az adósságráta csökkentésére.

Ez Magyarország újraindításának költségvetése

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka a szerdai ülésen elmondta, hogy a 2022-es költségvetési tervezettel az a cél, hogy minden magyar nyertese legyen Magyarország fejlődésének. A jövő évi büdzsé tervezetéről folytatott vitában a képviselő kiemelte: ez Magyarország újraindításának költségvetése. A járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adtak, széleskörű gazdaságvédelmi programot indítottak, amelynek legfontosabb célja a munkahelyek megvédése volt – fogalmazott, majd azzal folytatta: jó esély van arra, hogy Magyarország a járvány utáni új korszak nyertesei közé tartozzon. Bánki Erik hangsúlyozta: a járvány után a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása, a családok és a vállalkozások segítése, a munkahelyteremtő beruházások támogatása, az egészségügy és az oktatás támogatása, mert így lendületet adhatnak a gazdaságnak.

– jelentette ki. Szűcs Lajos következett ezután: a fideszes politikus kijelentette, hogy a 2022-es költségvetés tervezhető, következetes és betartható. A kormány a tervezetet idén is tavasszal nyújtotta be a kiszámíthatóság jegyében, ennek jelentősége pedig a járvány okozta nehezebb időkben felértékelődik.

Miért pont az újraindításról szóló költségvetést támogatná az ellenzék?

Hiú ábrándokat dédelgetett, aki azt hitte, hogy az ellenzék majd pont a jövő évi költségvetést nem fogja támadni. Nos, hozta alpári formáját a baloldal és a velük szorosan együttműködő, oda már-már betagozódó Jobbik. Összehangolták az ellenzéki politikusok felszólalásaikat, hiszen egyenlőségjelet lehet tenni Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos politikus és Varju László DK-s képviselő beszéde között: mindketten a "bosszú költségvetésének" nevezték a szerdán bejelentett gazdasági csomagot. A DK-s Varju László arról papolt, hogy irracionális vágyakat kerget a kormány a jövő évi költségvetéssel. A gyurcsányista képviselő magasnak ítélte a kabinet által várt növekedést, de kifogásolta azt is, hogy a hiányt ennek ellenére nem tudják csökkenteni. Úgy fogalmazott: tisztán politikai, hatalmi, PR-költségvetés készült, egyértelműen a jövő évi választásra készülve, a lojális érdekekre koncentrálva. Állítása szerint a "bosszú költségvetése" készült el.

– mondta már Potocskáné Kőrösi Anita, aki az idei büdzsét korábban a bosszú költségvetésének nevezte, és ez szerinte igazolódott, hiszen sorra jelentik be a demokrácia ellehetetlenítését célzó intézkedéseket az ellenzéki települések esetében. Potocskáné szerint a központi büdzsé csak a kirakatnak készült. Kifogásolta, hogy a multikkal még nem vizsgálták felül a stratégiai megállapodásokat.

Mivel jobbikos felszólalásról beszélünk, természetesen nem maradhatott el a szokásos propagandázás: állítása szerint a kormány folytatja az önkormányzatok kivéreztetését is. Sérelmezte, hogy nem tudható, mi lesz a sorsa az iparűzési adónak.

– közölte. A szintén jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint Európa legkegyetlenebb költségvetésével állunk szemben, amelyből szerinte teljes társadalmi csoportok maradnak ki.

– jelentette ki, és bírálta a hitelmoratórium részleteit, a magas áfát az alapvető élelmiszereken és azt, hogy a kabinet számos jelentős kiadást nem részletez a dokumentumban. A honvédség 169 milliárd forintos egyéb működési kiadása szerinte szolgálhat akár értelmes célokat, de a büdzsé alkalmatlan arra, hogy ez megállapítható legyen.

– fogalmazott.

Nahát, az MSZP is a bosszú költségvetéséről beszél

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a jövő évi gazdasági keretről elmondta, hogy az nem a magyar gazdaság, hanem "a fideszes gazdagság beindításának", a bosszúállásnak a költségvetése, az adóforintokat nem arra költik, amire kellene.

– püffögtette.

A KDNP szerint a büdzsében hangsúlyos a munkahelyteremtés és a családtámogatás

Hargitai János KDNP-s képviselő szerint a munkahelyteremtés és a családtámogatás hangsúlyos eleme a 2022-es költségvetésnek, amely a gazdaság újraindítását szolgálja. A politikus egyetértett az Állami Számvevőszék véleményével abban, hogy válsághelyzetben erős és aktív kormányzásra van szükség, és folyamatosan figyelemmel kell majd kísérni a 2022-es költségvetés folyamatait. Felhívta a figyelmet: Magyarországnak 2010 óta erős és aktív kormánya van, ezért a koronavírus-járvány miatt kialakult, soha nem látott egészségügyi és gazdasági válság egészen más helyzetben találta a magyar gazdaságot és más reakciókat vált ki a kormányzatból, mint a 2008-as pénzügyi válság.

– tette hozzá a politikus.

Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt