Parlament – Dobrev Klára a kukába dobná az idei költségvetést
Az Országgyűlés ma 13 órás időkeretben folytatja a jövő évi költségvetés szerdán megkezdett általános vitáját. A parlament aktuális ülésének negyedik napja reggel 8 órakor kezdődik, a napirenden kizárólag a kormány 2022-es költségvetésre vonatkozó javaslatának tárgyalása szerepel. A büdzsé vitája pénteken ér véget. A pénzügyminiszter az előterjesztés vitáját megnyitó beszédében azt mondta: a 2022-es költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni – jelentette ki Varga Mihály. Hangsúlyozta: a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják – mondta.
A csütörtöki ülésnapot Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kezdte, aki felszólalásában kiemelte: az elmúlt évek kormányzati lépéseinek eredményeként erős, ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű magyar gazdaságot ért a válság, így az erős fundamentumok és a stabil államháztartás miatt a globálisnál kisebb volt a visszaesés, és gyorsabban indulhat újra a növekedés. Ennek bizonyítékaként említette az idei első negyedéves, 1,9 százalékos bővülést mutató, a vártnál is jobb GDP-adatot. Azt hangsúlyozta: a világ egyik legsebezhetőbb országából tíz év Fidesz–KDNP-s kormányzás után az Európai Unió egyik gazdasági motorjává lépett elő Magyarország. A kormányzati intézkedéseket ismertetve az államtitkár arról beszélt: mind a fiskális, mind a monetáris intézkedések hatása jelentős volt, a lépések pedig sikeresnek bizonyultak.
Ovádi Péter fideszes politikus felszólalásában azt hangoztatta: minden államot nehéz helyzetbe hozott a koronavírus, a magyar kormány pedig kiemelkedően teljesített a járvány és hatásai elleni harcban. Állítása szerint ennek eredményeként idén 4,3, jövőre 5,3 százalékos növekedés várható, majd a kormányzat fejlesztési programjait és azok részben választókerületében megvalósult eredményeit sorolta, kiemelve, hogy a járvány idején is megmaradtak ezek a juttatások.
Brenner Koloman jobbikos országgyűlési képviselő az állami fenntartásban hagyott egyetemek finanszírozásának bővítését szorgalmazta és szükségesnek nevezte a könyvtárosok, levéltárosok, kulturális menedzserek fizetésének emelését is, megemlítve, hogy ezek a szakemberek gyakran doktori címmel felvértezve látják el munkájukat. Arról is szót ejtett: támogatni kell a Fertő-tó fejlesztését, de felül kell vizsgálni a mellé tervezett gigantikus szállodaberuházást, a helyi hagyományokhoz illeszkedő megoldást keresve és lehetővé téve, hogy a helyiek kijuthassanak ott a vízpartra.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, KDNP-s képviselő szerint minden remény megvan arra, hogy a költségvetés forrásainak célzott felhasználása és a sikeres oltási program eredményeként az Európai Unió tagállamai közül elsőként Magyarországon állhasson helyre a gazdasági növekedés. Hozzátette: a 2022-es költségvetés arra az esetre is tartalékot különít el, ha a koronavírus-járvány újabb hulláma törne ki az országban.
A válságból kilábalás nem megszorító, hanem ösztönző, támogató fiskális politikát igényel
– fogalmazott, majd azzal folytatta: ez nem járhat az államadósság növekedésével.
Az MSZP-ből megint előjött a vérkomcsi
Gurmai Zita arról szónokolt, hogy szerint bosszút áll a kormány az ellenzéki önkormányzatokon. Kényszerképzetei szerint a leépülés és a bosszú jellemzi a jövő évi büdzsé önkormányzati fejezetét. Érvei szerint, ha egyes sorokon látszik is némi növekedés, a jellemzően változatlan összegek az infláció miatt visszaesést jelentenek. Megjegyezte: a 2020-as 135 milliárd forint alig egyharmada jutna jövőre a Modern Városok Programra, vagyis a Fidesz lemondott az ellenzéki települések fejlesztéséről, miközben fokozódó mértékben vonna el jövőre a kabinet az önkormányzatok bevételeiből.
A propaganda helyett az emberek valódi életkörülményeinek javítására kellene koncentrálni. Kapjanak havi 50 ezer forint nyugdíj-kiegészítést azok a 65 év felettiek, akik már legalább százszor adtak vért
– mondta.
Gurmai után Bartos Mónika fideszes politikus jött, aki arról beszélt, hogy a külső veszélyek, így a tömeges illegális migráció és az annak keretei között megbúvó terrorizmus megfékezésére is jelentős forrásokat kell fordítania a jövő évi költségvetésnek. Hangsúlyozta: ezek a törekvések akkor lesznek eredményesek, ha a szomszédos országok mellett a migránsokat kibocsátó államokkal is együttműködünk, hiszen az illegális migránsok nem akarnak útra kelni, otthon szeretnének boldogulni. A képviselő szerint összefogással és az erőforrások helybe vitelével lehetne a potenciális migránsokon segíteni, például a Hungary Helps Program keretében.
Dobrev kampánybeszédet tartott
Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője beszédét azzal kezdte, hogy a jövő évi választás után "ez a költségvetés a szemeteskosárba kerül". Állítása azért tennének így, mert hiányzik a demokratikus legitimációja és a szakmaisága. Úgy folytatta: a költségvetés az emberek életéről szól, de ennél is több, hiszen azért épült fel a Parlament, mert régen voltak, akik azt mondták a kormányzó önkénynek, hogy nem költheti el szabadon az ország pénzét, amire akarja, hanem ellenőrizni kell a tevékenységét.
A parlament feladata ellenőrizni a kormányt, de 133 embernek itt nincs oka büszkeségre, mert évek óta úgy szavazza meg a költségvetést, hogy szinte semmilyen korlátot nem szab a kormánynak; úgy ad neki felhatalmazást, hogy sok milliárd forintról azt sem tudja, mire költik. Csaknem 2000 milliárd forint olyan "összevissza támogatás" van a büdzsében, amit normális célokra is lehetne költeni
– közölte.
Dobrev Klárának Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt, aki reakciójában kiemelte: az európai parlamenti képviselő olyan problémákat említett, amelyeket a kormány kezel.
A kormány több olyan gondot megoldott, amelyet a baloldali kormányoknak nem sikerült
– vélekedett. Kifejtette: a kormány otthonteremtési programokkal segíti a családokat, rendezi a béreket az egészségügyben, támogatja a nyugdíjasokat.
A baloldali kormányok már készítettek költségvetést, és abban nem az volt, amit most a képviselő követel
– zárta rövidre.
Tordai Bence szokásához híven próbált minél nagyobbat mondani, de Gyurcsány feleségét nem nagyon sikerült überelnie. Azt mondta, hogy a mostani az egy százalék költségvetése, amely a fideszes elit vagyonának növelését célozza.
A bosszú és a diktátum elvei alapján készült a költségvetés, Orbán Viktor és Varga Mihály bosszút esküdött azon települések ellen, ahol nem az embereikre szavaztak. A rezsimnek ellensége az önkormányzatiság, és a leghátrányosabb helyzetű települések fejlesztésére is kevesebb jut, mert az uniós helyreállítási alap nagyobbik feléről lemondott a kormány. Jóvátételt kellene adni az embereknek és a települési önkormányzatoknak
– jegyezte meg.
Az MSZP-s Hiszékeny Dezső arról beszélt, hogy a céltalan eladósodás költségvetése a 2022-es, az önkormányzatok helyzete pedig tovább romlik. Beszélt arról is, hogy a hitel nem rossz dolog, de a felvenni tervezett orosz és kínai hitel nem jó, mert soha nem térülnek meg.
A beruházások, amelyekre ezeket fordítják, nem önfenntartóak. Míg 2010-ben 20 ezer milliárd forint volt az adósságállomány, 2022-re 45 ezer milliárd forintra nő. A gyermekeink jövőjét lopják el. Az önkormányzatok jövőre az idei 265 milliárd forint helyett 267 milliárd forint támogatást kapnak a költségvetésből. A szolidaritási adó emelése, a gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó megfelezése, az ingyenes parkolás, a közműadó négyszeresére emelése 400–450 milliárd forintos kiesést jelent az önkormányzatoknak, amelyek nettó befizetőivé válnak a költségvetésnek
– fogalmazott.
A DK-s Oláh Lajos is hasonlókat ecsetelt: azt mondta, hogy soha akkora államadósság nem volt még Magyarországon, mint a mostani kormány alatt.
A kabinet a gazdagok költségvetését készítette el, annak ad, akinek egyébként is van, illetve akiről úgy gondolja, hogy a Fidesz–KDNP-re fog szavazni. Egy külföldi focista nyolcszor annyit keres, mint egy nővér
– mondta a Gyurcsány-párti képviselő, aki hiányolta, hogy nem egyeztettek a költségvetésről a nyugdíjasokkal. Az ellenzéki politikus közölte: tisztességes országokban a válság alatt segítették az önkormányzatokat, a Fidesz–KDNP azonban pénzt vont el tőlük. Számos módosító indítványt ismertetett, amelyeket fővárosi választókerülete, Erzsébetváros és Terézváros érdekében nyújtott be. Ezek között a legnagyobb tétel a Péterfy kórház 20 milliárd forintos fejlesztése, illetve a kisföldalatti tízmilliárd forintos felújítása volt.
A fideszes Szatmáry Kristóf jött ezután, és a korábbi baloldali kormányok és a 2010 óta kormányzó polgári oldal válságkezelését hasonlította össze.
Míg a baloldali kormányok a válság idején megszorító politikát folytattak, elvették a támogatásokat a családoktól, vállalkozásoktól, nyugdíjasoktól, a mostani válságkezelés óriási eredménye, hogy a kormány nem vesz el az emberektől, hanem visszaépíti a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatásokat, támogatja a munkahelyek megőrzését és plusz pénzt biztosít az egészségügyben dolgozóknak
– fogalmazott, majd azzal folytatta: megérte az elmúlt tíz év fegyelmezett költségvetési politikája, hiszen így egy erős alapokkal rendelkező gazdaságot ért a koronavírus-járvány miatti válság. Úgy összegzett: a válság ellenére egy olyan büdzséről van szó, amely pluszt hoz az emberek, a vállalkozások számára, és reményt ad a gazdaság újraindítására.
Ez a felzárkózás és az újranyitás költségvetése
– zárta mondandóját.
Kiemelt kép: MTI