A románnál is románabb magyar - Fegyőrék fiókficsúrja alányalt a román megszállásnak
Eddig csak puszta móka volt - bár az erdélyi magyarok számára fájdalmas -, a románnál is románabbá válni akaró szász köztársasági elnök, Klaus „Ionopot” Iohannis. Akad ugyanakkor ilyenben magyar is, Dulányi Balogh Szilárd, a román URS PLUS magyar nevű képviselője, aki hosszasan méltatta nemrégiben Sepsiszentgyörgy román elfoglalását. Ilyeneket mondott, miszerint, "a román hadsereg nem tett le a Bécsi diktátum által elveszített észak-erdélyi területek visszaszerzéséről, és 1944 őszén két hónap alatt 872 települést szerzett vissza". Nos, ezt a történelmileg is indokolatlan "hőstettet" helyretesszük, de előrebocsátjuk, Fekete-Győr András momentumos, új-SZDSZ-es, de valójában őskomcsi magyargyűlölő brigádjának fiókhivatalból felböfögő, indokolatlan lényegű Dulányi Balogh Szilárd mindaz, akit a franciás (nyilván értjük az áthallást...) Momentum Mozgalom a határon túli magyaroknak ígér, és kíván.
Különös ceremónia zajlott nemrégiben az erdélyi Sepsiszentgyörgyön, ahol katonai ceremóniával ünnepelték a város "horthysta megszállás alóli felszabadulását". Az eseményen felszólalt az USR PLUS szövetség megyei elnöki tisztségét is betöltő alprefektusa Dulányi Balogh Szilárd. Csak, hogy értsük, az URS PLUS, a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt képződmény, amelyet semmilyen magyar nem venne a nevére, kivéve Fekete-Győr Andrást és a Momentum Mozgalmat, akik a romániai magyar pártokkal szemben az ő támogatásukra szólították a határon túli magyar közösséget.
De, akkor lássuk, hogyan is nyilatkozott a hangzatosan magyar nevű Dulányi Balogh Szilárd, a franciás szívű Mometum bal pitvara a „hortysta megszállásról”:
a román hadsereg nem tett le a Bécsi diktátum által elveszített észak-erdélyi területek visszaszerzéséről, és 1944 őszén két hónap alatt 872 települést szerzett vissza. Közöttük volt nyolc város is, az első közülük pedig éppen Sepsiszentgyörgy.
Dulányi tehát arról beszélt, hogy az első világháborúban az "átállásért" cserébe a franciák által a románoknak odaígért magyar területekről a románok nem mondtak le. Hülyék lettek volna, bár történelmileg korántsem indokolt a jelenlétük az európai értelemben vett Kárpát-medencében. Mindegy is. Ismerjük már jól a gyökereit vesztett szász, Klaus „Ionopot” Iohannis emberi minőségét, aki románabb akar lenni a románnál is.
Ugyanakkor sosem gondoltuk volna, hogy akad egy magyar, aki románságban felül tudná, és akarná licitálni őt. Dulányi Balogh Szilárd viszont meglépte az elképzelhetetlent. Magyarként és momentumosként. Az Agerpress beszámolója szerint Dulányi Balogh Szilárd azt is megemlítette - élvezzük ki a szavait - hogy a román hadsereg nem volt egyedül. Mindig élvezte a helyi románok támogatását, akik a "hős román katonákban a megszállás alóli felszabadulás és a nemzeti szabadság megtestesítőit látták".
Ma az emlékezés, a bátorság, a hősiesség, lojalitás és a hazaszeretet előtt tisztelgünk
- jelentette ki az alprefektus. Kissé persze hányingeres, de van az a Momentum ma Magyarországon, amelyik valójában egy magyar gyökereket politikai haszonszerzés céljából szétmarcangoló komcsi SZDSZ utódpártjának tekinthetünk. Akik abban reménykednek, hogy a határon túli magyarság előbb-utóbb feladja, és románná lesz, és aztán nem lesz vele gond. Dulányi Balogh Szilárd, a kamumagyar már feladta, hiszen arról is beszélt, "olyan jövőért kell dolgozni, amelyikben egyetlen személynek sem kell az ország (értsd Románia) egyesítéséért áldoznia az életét, amelyben minden állampolgár otthon érzi magát.
Megjegyzendő, a ceremónián nem vettek részt a megye és a város Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott vezetői. Antal Árpád polgármester és Ráduly István prefektus is szabadságát tölti.
És, hogy miért éppen Sepsiszentgyörgyön kellett elhangoznia magyar ajkakról a román (átállós jellegű) katonai teljesítmény dicshimnuszának, arra szolgáljon magyarázatul, hogy Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal magyar toronyzászlajának a kérdése. A hadsereg helyi képviselői és a nacionalista szervezetek ugyanis ezt az 1944-ben ugyanoda kitűzött román zászló emlékének tekintik és ragaszkodnak hozzá. A magyar szimbólumok és feliratok ellen perek százait indító Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete nyomán tavaly októberben a Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem kell kitűzni a román zászlót a toronyra. A város vezetése a per során ugyanarra a törvénycikkelyre hivatkozott, amely alapján székely zászlók tucatjait távolíttatta el a bíróság a középületekről. E törvénycikkely szerint a középületek homlokzatára kell kitűzni Románia és az Európai Unió zászlaját. A közel 55 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.
Fotó: facebook.com
