Pesti Srácok

Magyarország ismét a katolikus világ középpontjában, kezdődik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

Magyarország ismét a katolikus világ középpontjában, kezdődik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

Vasárnap kezdődik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A nagygyűlés az oltáriszentség ünnepe, a Krisztus testéből épülő egyház egyetemességének és egységének kifejezése. Magyarországon második alkalommal kerül megrendezésre, az 1938-ban tartott (34.) eucharisztikus világkongresszust is Budapesten rendezték meg. A katolikus tanítás szerint az oltáriszentségben (eucharisztiában) Jézus Krisztus teste és vére jelenik meg a pap áldása nyomán. A megváltó jelenléte által tehát, az ostyán és a boron keresztül a hívő keresztyén az Istennel való legbensőségesebb egyesülésen esik át. Az első eucharisztikus kongresszus alulról szerveződő módon indult el, Dél-Franciaországban. A tizenkilencedik század végén Franciaországban felerősödtek az egyházellenes hangok, erre válaszul szervezett bizonyos Emilia Tamisier egy zarándoklatot 1875-ben, amelyen több mint ötvenezer ember vett részt.

A Vatikán hivatalos követei 1905-től vesznek részt folyamatosan a rendezvényen X. Pius pápa határozatára, ekkor jelent meg a kongresszuson a tömeges elsőáldozás, illetve áldozás, és ez volt az első nagygyűlés, amit Rómában tartottak. Az első világháború után 1922-ben rendezték az első gyűlést, majd kétévente mindig a következőt. A középpontban változatlanul az engesztelés, valamint az oltáriszentség tisztelete és felvétele állt, a kifelé közvetített cél pedig a vallástól egyre inkább elforduló rétegek megnyerése lett, ám immár nem a laikus államokkal szemben (mint Franciaországban eredetileg), hanem hitről tett tanúságtételből fakadó újraevangelizációval.

Érdeklődők a Szent István téren a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitója előtti napon, 2021. szeptember 4-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyarországon először 1938-ban került megrendezésre az esemény. Az akkori időkben Európában két nagy keresztényellenes rezsim uralkodott: a világkongresszust a náci Németország és a kommunista Szovjetunió is bojkottálta, sőt német állampolgárok kizárólag speciálisan a nagygyűlés idejére kiállított vízummal látogathattak Magyarországra, amit természetesen sokan féltek kikérni, hiszen ezzel felvállalták volna, hogy fontosabbnak tartják az egyházi elköteleződést, mint a náci rezsim iránti hűségüket. A baloldal által gyakran Hitler csatlósának titulált Magyarország éppen azért rendezhette meg a nagygyűlést, mert félve a német bojkottól London megtiltotta annak írországi megtartását. Ahogyan két évvel korábban a berlini olimpián a magyarok nem voltak hajlandóak Hitlert éltetni, úgy az eucharisztikus kongresszus megrendezése során sem ijedtünk meg Berlintől, és Magyarország ismételten bebizonyította erejét, mint a keresztyénség védőbástyája, és Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján Budapestre zarándokoltak a világ katolikusai.

PestiSracok facebook image
Eucharisztikus Világkongresszus a Hősök terén 1938-ban Forrás: Fortepan

A soron következő, tehát ötvenkettedik Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti megrendezését 2016-ban jelentette be Ferenc pápa, a nagygyűlésre eredetileg tavaly szeptemberben tartották volna, azonban ezt a járvány miatt elhalasztották, így kerülhet sor idén a megtartására. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úgy nyilatkozott, hogy a magyar katolikus egyház számára óriási jelentőséggel bír a kongresszus budapesti megrendezése,

A budapesti világkongresszus szeptember 5-én kezdődik. A Hősök terén tartják a nyitó szentmisét, amit tömeges elsőáldozás követ majd. A Bazilika melletti Szent István téren az egész rendezvény ideje alatt könyvvásárral, könyvhéttel, hungarikumok bemutatójával és különböző kulturális eseményekkel várják a látogatókat. Az itteni szabadtéri színpad lesz a XV. Ars Sacra Fesztivál egyik fő helyszíne is, ahol koncertekkel fűszerezik a kongresszus programját, többek között fellép Sebestyén Márta és a Kaláka együttes is. A Pesti Vigadóban kiállításokkal készülnek, ahol bemutatják az 1938-as budapesti kongresszust, a Katolikus Karitász tevékenységét, és feltárul a görögkatolikus egyház története is, míg a Nemzeti Múzeum "Kereszt-tűzben" című tárlata a közel-keleti keresztényüldözés szörnyű mindennapjaiba nyújt mélyebb betekintést. Szeptember 6-tól missziós színpadot állítanak fel a Széll Kálmán téren és az Örs vezér téren is, ahol koncertekkel, tanúságtételekkel és evangelizációs darabokkal színesítik a budapesti rendezvényt. A pápa a rendezvény zárónapján, szeptember 12-én érkezik Magyarországra, ahol a ő pontifikálja a kongresszus záróakkordjának számító szentmisét a Hősök terén. A rendezvény teljes programterve a kongresszus weboldalán tekinthető meg.

PS; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.