Pesti Srácok

Holtában is meggyalázta a kőbányai baloldal a nemrég elhunyt '56-os hőst, Dénes Jánost

Holtában is meggyalázta a kőbányai baloldal a nemrég elhunyt '56-os hőst, Dénes Jánost

Megakadályozta a kőbányai baloldal, hogy a kerület saját halottjának nyilvánítsa a napokban elhunyt '56-os hőst, Dénes Jánost. Az esetről Weeber Tibor, a Fidesz–KDNP delegálta alpolgármester számolt be Facebook-bejegyzésében, írását úgy kezdve: Ma nagyon szégyelltem magam. A DK, a Momentum és az MSZP egy-egy képviselője által felrúgott előzetes megállapodás nehezen értelmezhető másképp, mint minősíthetetlen, kicsinyes politikai bosszú, amellyel nemcsak Dénes János emlékét, hanem a gyászoló családját is meggyalázták.

Felrúgta az előzetes megállapodást a Kőbányai Önkormányzat egyik DK-s, egy momentumos, illetve egyik MSZP-s képviselője, ezzel megakadályozták, hogy a kerület saját halottjának nyilvánítsa a nemrég elhunyt '56-os hőst, Dénes Jánost – írta a történtek után kelt Facebook-bejegyzésében Kőbánya egyik, kormánypárti alpogármestere. Weeber Tibor beszámolója szerint a kegyeleti eljárás céljából rendkívüli testületi ülést hívtak össze, azt pedig megelőzte egy előzetes egyeztetés. Beszéltek a DK-s alpolgármesterrel, Mustó Gézával, és az MSZP-s alpolgármesterrel, Somlyódy Csabával is. Utóbbiaknak semmilyen kifogásuk nem volt az előterjesztéssel szemben, ezért az aljegyző felvette a kapcsolatot az elhunyt családjával, és közölte velük, hogy Dénes Jánost Kőbánya Önkormányzata a saját halottjának fogja nyilvánítani.

A szavazáson – Mustó és Somlyódy távollétében – Papp Zoltán, a DK képviselője úgymond internetes forrásokra hivatkozva közölte, hogy nem támogatja az előterjesztést, majd hozzá csatlakozott a Momentummal a testületbe bejutott Kovács Róbert, illetve az MSZP-s Ács Andrea is, megakadályozva ezzel, hogy Dénes Jánost a kerület saját halottjának nyilváníthassa.

Papp Zoltán internetes forrásairól nincs információ, a Dénes Jánost ismerők azonban egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy az elhunyt forradalmár békés ember volt, aki soha nem vett részt erőszakos cselekményekben, ami esetleg foltot ejthetett volna a múltján. Dénes János hat évet ült a forradalom után Kádárék börtönében, 1956 ötvenedik évfordulóján – a gyurcsányi rendőrterror idején – pedig az volt a „jutalma”, hogy hasba lőtték a rendőrök, amikor a kitüntetését átvette, és megpróbált hazajutni. Ahogy bejegyzésében Weeber Tibor írta:

PestiSracok facebook image

Dénes Jánosról portálunk lapigazgatója, Stefka István, és kollégánk, Kovács Attila is írt a napokban: cikkeinket ITT és ITT olvashatják.

Forrás: Facebook/PS; Vezető kép: MTI/Földi Imre

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.