Orbán Viktor: Erős hadsereg, erős ország! – A magyar haderőfejlesztés sikeréről ír a nemzetközi sajtó (Fotók, videó!)
Miközben a LIBE-bizottság Budapesten próbált a diktatúra nyomára bukkanni, addig Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kihelyezett kormányülést tartottak a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren kialakított tábori sátorban. Egyetlen napirendi pontként a magyar haderőfejlesztés eddigi eredményeit és további céljait vették górcső alá, majd megtekintettek egy hadibemutatót. Mint ismert, a polgári kormány egy lényegében lefegyverzett honvédséget örökölt meg, mára viszont nemcsak a lemaradást sikerült több területen behozni, de a magyar állam megjelent a nemzetközi porondon is.
Dübörögnek az ágyúk az MH Központi Gyakorló- és Lőterén: a Breakthrough 2021 elnevezésű, nagyszabású gyakorlaton a katonák bebizonyítják, hogy a Magyar Honvédség maximálisan képes a NATO irányelvek és eljárások alapján komplex műveleteket tervezni és végrehajtani. A 2017-ben indított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program célja, hogy 2028-ra Magyarország egy erős, ütőképes, korszerű haditechnikai eszközökkel ellátott és felszerelt Magyar Honvédséggel rendelkezzen, valamint olyan eszközökkel, amelyeknek kiszolgálását, kezelését kiválóan kiképzett, a hazájuk iránt elkötelezett lojális katonák látják el. A többnapos esemény során a már rendszerbe állított és kiképzett kezelő személyzettel rendelkező haditechnikai eszközök is felsorakoztak, a gyakorlaton a Magyar Honvédség tűzérei a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként beszerzett, hamarosan hazánkba érkező Panzerhaubitze 2000-es típusú, önjáró tarackágyú használatára is felkészülnek. A Magyar Honvédség parancsnoka leszögezte: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program jól halad, a katonák mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legprofibb módon tudják használni az újonnan rendszeresített eszközöket.
Orbán Viktor miniszterelnököt Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos üdvözölteA látványos mozzanatokat – Benkő Tibor, valamint dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy mellett – Kaszab Zoltán főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa, a részt vevő katonai alakulatok vezetői, a volt vezérkari főnök, a Honvéd Kadét Program közel háromszáz kadétja, kormánymegbízottak, a környező települések polgármesterei tekintették meg.
Magasabb fokozaton a kormány fegyverkezési politikája
A fegyvergyárak Magyarországra települése nagy szenzációnak számít a szakmában, mint ahogyan az is érzékelhető, hogy a haderőfejlesztési program végrehajtása olyan elismerést hozott az elmúlt évek során, ami sok más ország számára is bevallottan követendő példát jelent. Itt érdemes megjegyezni, hogy amit a Gyurcsány-kormány az ország védelmi képességeinek tekintetében maga mögött hagyott, az sokkoló volt. Megszületett a magyar történelem legnagyobb védelmi beszerzése – ilyen és ehhez hasonló hangzatos szalagcímekkel jelentek meg beszámolók, miután az innovációs és technológiai miniszter és védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos bejelentette: vegyesvállalatot alapított Magyarország a német Rheinmetall-lal és hazánk hamarosan elkezdi gyártani a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárművét, a Lynxet. Továbbá rakétákat veszünk az amerikaiaktól és német harckocsikat fogunk gyártani. Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztosnak sikerült elérnie azt is, hogy a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárműve, a Lynx gyártására alapított vegyesvállalatot a magyar állam a német Rheinmetall céggel; ez az üzlet több mint 2 milliárd euró értékű. A honvédelmi ráfordítás jövőre először fogja meghaladni az 1000 milliárd forintot, annak hozzávetőleg a felét fordítja fejlesztésekre a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program. Magyarország a NATO-ban vállalt kötelezettségét, miszerint a GDP 2 százalékát honvédelemre fordítja, legkésőbb 2024-ig eléri.
A rövid és közepes hatótávolságú rakéták beszerzésével felváltották az 1976 óta működő védelmi rendszereket, növelik a védelmi képességeket, és lehetővé teszik a magyar hadsereg számára a modern katonai eszközök, például drónok elleni támadásokat – mondta Maróth Gáspár. A várhatóan 2023-ban leszállított rakétarendszerek XXI. századi szinten fogják visszaállítani a hadsereg védelmi képességeit, amelyeket a kilencvenes évek csökkentései miatt elveszítettek – tette hozzá.
„A tüzérek, a harckocsizók, a lövészek, a helikopter és a Gripen pilóták egységként, egy közös cél érdekében dolgoznak. Az együttműködést gyakorolják, mindezt már éleslövészettel egybekötve” – jellemezte a Breakthrough 2021 hadgyakorlat kiemelt szerepét Ruszin-Szendi altábornagy
A polgári kormány egy lényegében lefegyverzett honvédséget örökölt meg, mára viszont nemcsak a lemaradást sikerült több területen behozni, de a magyar állam megjelent a nemzetközi porondon is: Ausztriában vásárolt nagy múltú, aknavetőket gyártó üzemet, együttműködést kötött az Airbusszal és egy cseh céggel. Az előbbi részeként a francia–német hadiipari óriás helikoptereihez gyártunk mozgóalkatrészeket, az utóbbinak köszönhetően Európa egyik legmodernebb kézifegyvergyára működhet Kiskunfélegyházán – korábban erről beszélt a haderő- és hadiipari fejlesztéseket koordináló kormánybiztos, Maróth Gáspár a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban.
Maróth Gáspár fegyverzeti igazgató 2016-tól kapcsolódott a haderőfejlesztésbe. A Politikai Hobbista vendégeként több olyan kérdésre is válaszolt, amiről eddig szinte semmit vagy alig lehetett tudni.
Látva, ami Afganisztánban, a közvetlen régiónkban történt, botor hozzáállás lenne azt gondolni, hogy béke van és ez így marad. Arra készülünk fel, hogy senkinek ne jusson eszébe berántani bennünket fegyveres konfliktusba, még csak meg se gondolja
– fogalmazott a kormánybiztos. A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint a külföldi fegyvergyártók magyarországi beruházásai mellett a hazai cégek is lehetőséget kapnak a hadászati fejlesztésekben, példaként pedig kiemelte a magyar kézifegyvergyártás újraindítását.
Az már tavaly kiderült, hogy a Magyar Honvédség nemsokára új gyalogsági harcjárműveket kap, amelyeket Magyarországon gyártanak majd a német Rheinmetall vállalat licensze alapján. Ugyanakkor a drónok szerepe a modern hadviselésben számos hagyományos eszköz alkalmazását átdefiniálja, ide értve jószerével minden szárazföldi járművet. Így ez fejlesztésre váró feladatnak bizonyult. A megoldás ismét csak a Rheinmetall vállalatcsoporttól érkezett, a StrikeShield aktív védelmi rendszer képében, amit megkap majd a 218 darab Lynx KF41 gyalogsági harcjármű. A StrikeShield egy úgynevezett hard kill rendszer, ami nem csupán lézeres, vagy más módon történő célzás- és irányítászavarásra képes, hanem a lövedékek ellen is védelmet nyújthat.
Összehasonlíthatatlan a szoclib kormányzás alatti hadsereg azzal, ami ma látható. Hiszen az a magyar ellenzéki politika, amely a kormányzása alatt ezt a számlát más nagyhatalmakkal akarta megfizettetni, az nem kevesebbről, mint Magyarország alapvető szuverenitásáról, a magyar közösség önrendelkezési jogáról mondott le. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program ebben a tekintetben is visszaállítja a magyar emberek becsületét a nemzetközi közösségben – vélekednek a szakemberek.
Számos hadiipari eszközt előállító gyár épül itthon, egyebek mellett gyalogsági harcjárműveket, 4×4-es katonai járműveket, nagy kaliberű lőszereket és kézifegyvereket állítanak majd elő, a hazai használat mellett exportra is.
A kormányfő gratulált és köszönetet mondott a szolgálatukért azoknak a honvédeknek, akik részt vettek a kihelyezett kormányülésen tartott bemutató hadgyakorlaton. A miniszterelnök úgy fogalmazott:
Örülünk annak, hogy vannak olyan fiatalok Magyarországon, akik ezt a szakmát választják, akik nem a könnyebb, hanem a nehezebb utat választják.
Kiemelkedő jelentőségű a magyar haderőfejlesztés
Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos az MTI-nek korábban elmondta: az Embraer Brazília egyik legnagyobb vállalata, Dél-Amerika vezető repülőgépgyártója.
Az, hogy ez a cég most Magyarországon nyitja meg európai mérnöki irodáját, kiemelkedő jelentőségű a magyar iparfejlesztés szempontjából
– fűzte hozzá. Ráadásul – jegyezte meg – ez a mérnöki tudásközpont a Műegyetem közvetlen szomszédságában kezdi meg működését. Maróth Gáspár felhívta a figyelmet, hogy az Embraer civil és katonai gépeket egyaránt gyárt.
Mostantól minden ilyen jellegű mérnöki tervezésbe bevonják majd a magyar irodát is. Ez olyan technológiai ugrást jelent a magyar repülőiparban, amelyhez hasonló nem volt korábban
– emelte ki a kormánybiztos. A brazil céggel tavaly novemberben a Magyar Honvédség is szerződést kötött két KC-390-es hadszíntéri szállító repülőgép beszerzéséről. Maróth Gáspár szerint abban az esetben, ha Magyarország olyan hadműveletben vesz részt, ahová nehéztechnikákat is vinni kell, illetve nagy mennyiségű teherhordásra, vagy deszantos műveletekre is szükség lenne, akkor ezeket a gépeket használják majd.
A két megvásárolt gép közül az első várhatóan 2023 végén, 2024 elején, a második rá egy évre érkezik meg Magyarországra
– közölte a kormánybiztos. A fenyegetést jelentő ellenséges páncéltörő lövedékeket semlegesíteni képes, úgynevezett aktív védelmi rendszerek nyújtják a ma elérhető legmagasabb fokú biztonságot a honvédség új harcjárművei számára. A StrikeShield megóvja a Lynxek személyzetét és a szállított katonákat. Ezáltal lehetővé teszi, hogy a XXI. századi intenzív hadviselés viszonyai között, korszerű fegyverek tüzének kitéve is teljesítsék feladataikat.
A Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzéséről, valamint az eszközök nagy részét idehaza előállító vegyesvállalat létrehozásáról szóló megállapodásokat 2020 szeptemberében írták alá a német Rheinmetall és a magyar állam képviselői, több mint kétmilliárd euró értékben. A StrikeShield aktív védelmi rendszer ezen belül több mint 140 millió eurót tesz ki. A harcjárművek annak a korszerű nehézdandárnak a legfontosabb fegyverrendszerét alkotják majd, amelynek felállítását a NATO felé vállalta Magyarország. A beszerzés egyúttal egy olyan alapvető haditechnikai eszközkategóriát állít helyre a magyar haderőben, amellyel az a BMP–1-esek több mint másfél évtizeddel ezelőtti kivonása óta egyáltalán nem rendelkezett. Az első 46 darab, még németországi gyártású Lynx 2022-től érkezik, majd további 172 járművet már a hazai üzemből kap meg a honvédség. A Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi harcjárműgyárának alapkőletétele 2020 decemberében történt meg; a tervek szerint 2022 végén kerül sor a tesztüzemre, amit a termelés beindítása követ.
A rendszerváltás óta négyszer volt Magyarország fegyveres konfliktus közelében
Nem volt olyan régen 1989 decembere, amikor Nicolae Ceaușescu román diktátor nyíltan Magyarország megtámadására készült – minderről Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Pesti TV Bögre klub című műsorában beszélt, aki – bár előrebocsátotta: „kollégáim félnek elengedni egy-egy tévéstúdióba, nehogy kirobbantsak egy fegyveres összetűzést”. Ám a helyzet drámaibb – emlékeztetett a kormánybiztos –, hiszen az elmúlt 20–25 évben négyszer voltunk kitéve háborús fenyegetettségnek.
PestiSrácok.hu-összeállítás; Fotó: Facebook
