Pesti Srácok

Kunhalmi Ágnes az ellenzéki listáról, avagy a háromlábú szék – Kirándulás a zavaros gondolatok erdejében

Kunhalmi Ágnes az ellenzéki listáról, avagy a háromlábú szék – Kirándulás a zavaros gondolatok erdejében

Az ellenzéki közös lista felállításáról kérdezték az ATV Egyenes beszéd című műsorában Kunhalmi Ágnest. Az apropó az volt, hogy Donáth Anna nem elégedett a baloldali tárgyalások eddigi menetével – erre reagált volna az MSZP társelnöke, azonban nem sokat tudtunk meg az interjúból. Kunhalmi válaszai ugyanis egy brazil szappanopera logikai labirintusát is felülmúlták. Próbáljuk meg együtt értelmezni, hogy mire gondolhatott a társelnökasszony.

Donáth Anna nemrégiben arra panaszkodott, hogy a szívárványkoalíció döntéshozói

– erről kérdezték Kunhalmi Ágnest az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahol bár a műsorvezető mindent megtett, hogy használható válaszokat csikarjon ki a riportalanyból, az MSZP társelnöke olyan retorikai atombombákkal vágott vissza, hogy azt még talán ő maga sem tudná értelmezni. Elsősorban kitért arra, hogy egy "csodálatos előválasztáson vannak túl", ami olyan "euforikus" élményt adott, hogy az emberekben űr keletkezett utána, és most megnyugvásra van szükség.

PestiSracok facebook image

– mondta. Ezen a ponton az ATV munkatársa is megütközött, és rákérdezett arra, hogy nem erről szólt az egész előválasztás? Mit kell még elfogadni?

– fogalmazott Kunhalmi. Ha a fenti idézet értelmezése az Ön számára sem egyértelmű, nyugodjon meg, a hiba nem az Ön készülékében van. Az MSZP Cicerója ezután tovább ment, és az összefogást egy "háromlábú székhez hasonlította", majd olyan logikai bukfencet vetett, amely a tokiói olimpián legalább egy tornaaranyat hozott volna Magyarországnak. Lássuk:

Itt meg kell jegyeznünk, hogy bár távolról sem állunk egy oldalon, de minden tiszteletet meg kell adnunk az ATV műsorvezetőjének, Szőllősi Györgyinek, aki mindent megtett, hogy választ kapjon a kérdésére, és megismételte, hogy éppen azért hívták a műsorba Kunhalmit, mert Donáth Anna szerint a listaállítás volt az, amivel az ellenzék nem foglalkozott.

– reagált végül az MSZP társelnöke.

Belül kell vitatkozni Márki-Zayval

Értelmezzük: a kérdés arra vonatkozott, hogy Donáth Anna szerint még nem foglalkoztak ezzel az üggyel, pedig kellene. Kunhalmi ehhez képest úgy válaszolt, mintha a Momentum újdonsült elnöke szeretne mással foglalkozni, miközben mindenki más a listaállítást tartja a legfontosabbnak. Megkérdezhetnénk, hogy akkor most ki hazudik, de fölöslegesnek érezzük: valószínűleg mindkettő, de Donáth felvetését legalább értjük. Az amazonként küzdő műsorvezető ezen a ponton feladta és inkább arról kérdezett, hogy mi a helyzet Márki-Zay hetedik frakciójával. A válasz ismét mesteri:

Megfoghatatlan szónoki bravúr. Majd arra is kitért Kunhalmi, hogy Márki-Zay szerinte igenis meggyőzhető bizonyos kérdésekben. Az adóemelések kapcsán például a baloldali kormányfő-jelölt azon kijelentésére, hogy lehet többkulcsos az adó, de nem lehet magasabb, mint a mostani, Kunhalmi azt válaszolta:

Pénzügyminiszter legyen a talpán, aki ezt megcsinálja.

Pénzhez kell jutni

Kunhalminak viszont szembe kellett néznie a konkrét kérdéssel, miszerint akarnak-e adót emelni a baloldali pártok, amire a megszokott terelésbe kezdett:

De ha már Márki-Zay és együttműködés, Kunhalmi legszebb, legjellemzőbb, egyúttal a baloldal ideológiáját leginkább összefoglaló elszólása az, ami megkoronázta a beszélgetést. Annak kapcsán ugyanis, hogy miben tudnak kiegyezni a közös miniszterelnök-jelölttel, az MSZP társelnöke a szociális lakhatási támogatásokat említette, külön kitérve a Kádár-korszakra. Igen, számukra ez a példa:

Igen, az MSZP valóban csak egy M betűt vesztett a nevéből, és még mindig Kádár János visszatérését várják – mintha nem telt volna el azóta harminc év. Feltehetnénk a kérdést, hogy kell még valamit mondanom, Ildikó? De akkor átsiklanánk az interjú utolsó pontja felett: mi a helyzet az áfacsökkentéssel?

A kritikus mennyiség

Az biztos, ha rajtuk múlnának az adóügyek, akkor azt mind megérezzük majd. Az MSZP tehát nem adhat mást, csak mi lényege: mellébeszélést, üres szavakat. Bár a műsorban mi egyetlen kérdésre sem találtunk konkrét választ, arra elég volt, hogy még mélyebben együttérezzünk mindenkivel, aki rájuk akarna szavazni.

Ha Ön is megpróbálná értelmezni Kunhalmi Ágnes szavait, az interjút ITT tekintheti meg.

Forrás: ATV; Fotó: Képernyőfotó

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.