A Momentum elhagyja a főpolgármester süllyedő hajóját Városháza-ügyben, nem szavaznák meg az eladást (videó)
Már nemcsak ügy nincs, de igazából a felvételen sem azok beszélnek, akik még akkor sem, ha egyébként sem Bajnai, sem Gansperger nem tagadta, hogy tárgyaltak a komplexum eladásáról. Nagyjából ezzel summázhatnánk a Soproni Tamás által a városháza-gate kapcsán alakult vizsgálóbizottság első ülését követően levont konzekvenciát, a Pesti Riporternek adott nyilatkozata alapján. Karácsonynak azonban így is érdemes a háta mögé néznie, a momentumos polgármester ugyanis kameránkba fordulva a hírhedt baloldali őszinteséggel jelentette ki, hogy ha napirendre kerülne, akkor se szavazná meg a városháza eladását. Sőt, még Karácsony parképítési ígéretét is számon fogja kérni a főpolgármesteren– ha már eddig nem tette, ugyebár.
Egyelőre azt sem tudjuk, hogy kik beszélnek a hangfelvételen – válaszolta hitetlenkedve lapunk kérdésére Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere a Városháza-ügyet vizsgáló bizottság első ülését követően. A momentumos politikus azt is elmondta: sem ő, sem a Momentum frakciója nem engedné Karácsony Gergelyéknek, hogy ilyen ügylet megvalósuljon, vagyis a főpolgármester mögül könnyen kihátrálhat egyik szövetségese. Ezzel együtt azonban Soproni továbbra is élénken fantáziál az orosz titkosszolgálatok tevékenységéről az Anonymus-videók létrejötte kapcsán, és abban reménykedik, hogy Karácsony Gergelyék nem adják el a Városházát, hanem ígéretüknek megfelelően egy új, szép közparkkal bővítik majd a komplexumot.
Az orosz szál kapcsán egyébként egy egészen különleges Csubakka-védelmet is bedobott Soproni, kifejtve: nincs ügy, de ha mégis van, akkor meg nem is biztos, hogy azok az emberek beszélnek a felvételen, akikről a média ír. Még akkor sem, ha ezt az érintettek korábban nem cáfolták, hogy részt vettek volna olyan tárgyaláson, amelyen a Városháza eladása a téma. Soproni szerint tehát valójában nem az számít, hogy elmutyizza-e a városvezetés a Városházát, hanem az, hogy azok beszélnek-e a felvételen, akiket már egyértelműen beazonosítottak. A klasszikust idézve: „Hogy mindennek mi köze az egész ügyhöz? Tisztelt úgynevezett esküdtszék, a világon semmi.”
