„A Száll a kakukk fészkére egy musical volt Mező könyvéhez képest” – Beszélgetés tabukról, politikai pszichiátriáról és az eltörölt hősökről
Alkoholizmus, abortusz, őrületre ítélés – a Kádár-diktatúra látszólagos lazasága ellenére az évtizedek alatt tönkretette a társadalmat. Aki szabad akart lenni, aki nem kért a kommunizmusból vagy a szocializmusból, azt egyszerűen őrületnek bélyegezték. Aki írni akart erről, azt tönkretették, cenzúrázták, ivásba, magányba kényszerítették. Mező Gábor könyvéről beszélgettek az M5-ön és sok-sok tabut, hazugságot körbejártak.
Az M5 Ez itt a kérdés című csütörtöki adásában egy igazi tabutéma, a politikai pszichiátria volt a téma. A riporter Gulyás István Tóth Eszter Zsófia történésszel (portálunk korábbi munkatársa), Máthé Áron történésszel (a NEB elnök-helyettese) és Mező Gábor újságíróval, a PS főmunkatársával beszélgetett. Utóbbi új könyve (Ellopni a lelket, megtörni a testet) apropóján.
A beszélgetésben megemlítették a korábbi alkotásokat, legyenek azok régiek, amelyek áttörték a hallgatás falát (Gazsó L. Ferenc–Zelei Miklós: Őrjítő mandragóra) vagy egészen frissek (Fabricius Gábor: Eltörölni Frankot című filmje és Kerekes András: Levelek a bolondokházából című dokumentumfilmjét).
A riporter Gulyás István megjegyezte, hogy a legendás és megrázó Száll a kakukk fészkére című film „musical” ahhoz képest, amelyről Mező és korábban Zeleiék írtak.
Az újságíró erre később azt mondta, hogy a film főszereplőjének – a Jack Nicholson játszotta Mcmurphynek – a karaktere tulajdonképpen ugyanazt akarta, mint az itteni hősök és áldozatok: „csupán” szabadok akartak lenni. Ezt nem tűrte a Kádár-rezsim, aki a társadalommal már kiegyezett, de ehhez el kellett tüntetni azokat, akik nem „írták alá” a „szerződést”. Ehhez kellettek a Rákosi-diktatúrához képest puhább módszerek: lejáratás, izolálás, bomlasztás és őrületnek bélyegzés.
„Volt egy határ – mondta Máthé Áron. – Meddig mozoghat el a Párt és meddig mozoghat el a társadalom.” És a határátlépőkkel bánt el a hatalom.
„Érdemes megnézni az alkoholizmus történetét
– mondta Tóth Eszter Zsófia. – Hajnóczy Péter esetében milyen szerepet játszott a leépülésében az elnyomás, a cenzúra? És Kondor Béla festő esetében?”
„Ő egyszerűen halálba itta magát” – jegyezte meg Gulyás István Hajnóczyról, akinek szomorú története is szerepel a könyvben.
Az egyórás beszélgetés itt megnézhető. Érdemes.
