Pesti Srácok

Brüsszelből cáfolták Márki-Zayt: senki sem hagyta jóvá neki, hogy feles többséggel alkotmányozzon

Brüsszelből cáfolták Márki-Zayt: senki sem hagyta jóvá neki, hogy feles többséggel alkotmányozzon

Márki-Zay Péter és Fleck Zoltán az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a magyar emberek arcába hazudtak, ugyanis állításukkal szemben senki nem adott engedélyt nekik arra Brüsszelben, hogy feles többséggel való alkotmányozáshoz készüljenek. A testület illetékese a PestiSrácok.hu-nak küldött rövid levelében több kérdésünket is megválaszolatlanul hagyta, ugyanakkor érdemben cáfolta azt, hogy a jogállamisági biztosok rábólintottak volna Márki-Zay az Alaptörvényen átlépő tervezetére. Ezek szerint tehát a baloldali miniszterelnök-jelölt mindenféle jogi érv és támogatás nélkül készül átlépni a magyar alkotmányos rend határait, vagyis Márki-Zay immáron nemcsak az alkotmány, de a büntető törvénykönyv határait is feszegeti. Igaz, utóbbi átírása vélhetően nem jelentene nagyobb akadályt, mint az Alaptörvény alkotmányellenes módosítása.

Brüsszeli körútját követően Márki-Zay Péter telekürtölte a magyar közéletet: akkora a diktatúra, hogy még az uniós jogállamisági biztosok, Věra Jourová és Didier Reynders is jóváhagyták, hogy az ellenzék kétharmad helyett feles többséggel alkotmányozzon. Fleck Zoltán a 444-nek azt fejtegette néhány napja, hogy az Európai Bizottságban is megértő fülekre talált a gondolat, ő pedig szorgalmas kisdiákként már meg is oldotta a házi feladatot az alkotmány átlépésének előkészítése érdekében.

Aztán szembejött a valóság. A PestiSrácok.hu ugyanis megkereste a testület jogállamiságért felelős osztályának képviselőit, akik pusztán egy rövid válaszra méltatták kérdéseinket, ugyanakkor Márki-Zayt és csapatának kampányát egy mondattal is cáfolni tudták. Arra az egyszerű kérdésre ugyanis, hogy valóban engedélyt adott-e Reynders vagy Jourová a baloldal miniszterelnök-jelöltjének a feles többséggel való alkotmányozáshoz, valamint az ezzel való kampányoláshoz, viszonylag egyértelmű válasz érkezett.

PestiSracok facebook image

– olvasható a bizottság sajtóosztályának levelében. Ez tehát azt jelenti, hogy még Brüsszelben sem hajlandóak olyan egyértelműen szembemenni a magyar alkotmányossággal és szuverenitással, mint amennyire Márki-Zay Péter.

Bár a Bizottság szűkszavú válaszába természetesen belefér, hogy a megfelelő pillanatban lehetőséget adnak a baloldalnak az Alaptörvény alkotmányellenes módosításra, egyelőre az is világosan kiolvasható a válaszból, hogy a jogállamiságért felelős biztosok nem találtak olyan tényezőt az Alaptörvényben – vagy olyan kiskaput a „jogállamisági elvekben” –, amelynek mentén támogatni tudnák Márki-Zay feles többséggel való alkotmányozásról szóló kampányát. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy sem alkotmányos, sem jogi, sem pedig jogállamisági alapja nincs Márki-Zay feles többséggel való alkotmányozásról szóló elképzeléseinek. Háromból semmi, a Bizottság válaszából pedig kiderül: igazából politikailag is vállalhatatlan az elképzelés, nemcsak jogilag.

Alkotmányos rend elleni szervezkedés?

Felvetődik a kérdés, hogy ha még a legtágabban vett jogi értelemben is vállalhatatlan Márki-Zay Péter ötlete, akkor vajon az Alaptörvény átlépése nem esik-e büntetőjogi kategóriába. Nos, Márki-Zay Péter határozottan előkészületet tett az Alaptörvény alkotmányellenes módosítására:

  • „Közjogi tanácsadói” csapatot hozott létre az alkotmánymódosítás kidolgozására.
  • Kampányának központi elemévé tette, hogy a feles többséggel választott kormány által kiírt népszavazáson dőljön el az alkotmány sorsa.
  • Tanácsadói állítólagosan már a részletek kidolgozásánál tartanak.

Bár mindez szembemegy az Alaptörvény rendelkezéseivel – amelyben világosan le van írva, hogy alkotmányozásra az Országgyűlés jogosult, elfogadásához pedig kétharmados többség kell –, „csak” a baloldal által sokat hivatkozott jogállamisági elveket sérti Márki-Zay javaslata, a büntető törvénykönyvet nem. Bűncselekményre legfeljebb akkor gyanakodhatnánk a baloldal miniszterelnök-jelöltjének esetében, ha azzal fenyegetőzne, hogy ha számára kedvezőtlenül alakulna a választások eredménye, azt nem fogadná el, mint ahogy erről ebben az interjúban beszél.

Vagyis ha Magyarország olyan „jogállam” lenne, mint amilyet a baloldal vizionál, az analógia alapján már rég eljárás indult volna. Gyurcsány Ferenc Magyarországán Márki-Zay már valószínűleg börtönben ülne. Csakhogy a jogszabály máshogy szól, Magyarország pedig éppen attól jogállam, hogy a hatóságok betartják a törvényt, és nem attól, hogy milyen genderszagú eljárást indít Brüsszel, vagy hogy mivel kampányol a nem meleg, nem korrupt, nagyonkeresztény Márki-Zay Péter.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.