Pesti Srácok

Márki-Zay: liberális vagyok, nem tartom szükségesnek a minimálbért (Videó!)

Márki-Zay: liberális vagyok, nem tartom szükségesnek a minimálbért (Videó!)

A hódmezővásárhelyi polgármester hetente tart online konferenciát, ahol rendszerint másfél órán át fejtegeti ki a véleményét a világ dolgairól. Tavaly novemberben is így tett, leginkább az országos ügyekkel foglalkozott, mondjuk Hódmezővásárhely helyett, aminek amúgy vezetője. A baloldal miniszterelnök-jelöltje már egy éve színt vallott, amikor kijelentette: gazdasági kérdésekben egyértelműen liberális, nem feltétlenül tartja szükségesnek a minimálbért.

Márki-Zay Péternek bevett szokása, hogy vasárnap esténként számítógép elé ül és Facebook-élőben tart egy rövidnek nem mondható szónoklatot, ahol megtartja a kis sikerpropagandáját, hogy mennyire rossz minden is, amit a kormány csinál, de az ellenzék mennyire jól csinálna mindent, majd megkeresésekre is válaszol. Így tett 2020. november 1-jén is, akkor egy bő másfél órás meetinget tartott, a sok unalmas részletre nem is térnék ki, de a hódmezővásárhelyi polgármesternek volt egy meredek kijelentése a minimálbérről.

Azt már tudjuk, hogy az ellenzék közös miniszterelnök milyen véleményen van a rezsicsökkentésről, azt népbutításnak tartja és azon a véleményen van, ha valaki rezsit akar csökkenteni, tekerje le a fűtést, vegyen kisebb autót, fogyasszon kevesebb vizet, egyen kevesebbet.

PestiSracok facebook image

– mondta Márki-Zay Péter. A politikusnak nincs jobb véleménye a minimálbérről sem. Pont arról a minimálbérről, amely 2009-ben 71 500 forint volt, januártól pedig kétszázezer forint lesz. Míg a garantált bérminimum 2009-ben nyolcvanhétezer forint volt, 2022-ben már kétszázhatvanezer forint, a korábbi összeg háromszorosa. Márki-Zay Péter a fent említett megtartott online fórumán azt mondta, hogy szerinte nem is szükséges a minimálbér, mert jaj, szegény munkáltató, ki fogja rúgni az alkalmazottat, ugyanis nem tudja kitermelni a pénzt.

– közölte a hódmezővásárhelyi polgármester. Annak, aki megnézné a teljes fórumot, lentebb megteheti, de az ominózus részt kivágtuk és a fenti videón megtekinthető.

Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.