Áder János: Erősödjön meg bennünk a tenni akarás!
A köztársasági elnök a közmédia csatornáján elhangzott újévi köszöntőjében a mögöttünk hagyott év nehézségeiről és a koronavírus-járványnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról beszélt. Arra is emlékeztetett, hogy bár a vírus továbbra is velünk van és a járványhullámok átszabják az életünket, 2021-ben már rendelkezésre álltak a védekezéshez szükséges eszközeink. Áder János arra is felhívta a figyelmet, hogy csüggedés helyett aktív cselekvői is lehetünk az életünknek.
Utolsó beszédét mondta el Áder János. Ebben idézett a közelmúltban elhunyt világhírű magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály egyik írásából: "az életünket élhetjük sakkbábuként, külső erők által irányítva, vagy kezünkbe is vehetjük a gyeplőt. (...) Láthatjuk magunkat folyton áldozatként, de mennyivel más megelégedéssel elmerülni a munkában.
Kívánom, hogy az új esztendőre ne csak megmaradjon, de meg is erősödjön bennünk a tenni akarás, hogy ne győzzön le minket a fásultság, a beletörődés
– mondta Áder János. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly is sokan voltak, akik nem hagyták magukat és győzni tudtak a tehetetlenség, a csüggedés felett. Arra is emlékeztetett, hogy az előttünk járó nemzedékek többször átéltek háborús időszakokat, amikor életük nem a maga természetes rendje szerint alakult. Példaként azt említette, hogy Márai Sándor naplójában leírta, milyen különös élmény volt számára Budapest ostroma idején lapozgatni egy 1945-ös naptárt.
A második világháború legsúlyosabb hónapjaiban mindenki elszokott attól, hogy terveket szövögessen, távlatokban gondolkodjon. Ma valahogy így vagyunk a világjárvánnyal, annak is immáron a második esztendejével
– mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy tavaly is sokan voltak, akik nem hagyták magukat, győzni tudtak a tehetetlenség, a csüggedés felett. Mint mondta, az esztendő kezdetéhez sokaknak hozzátartozik az új évvel induló tiszta lap, a kalendárium: "keressük az ünnepnapokat, rögzítjük a családi eseményeket, a fontos határidőket".
A valóság azonban olykor átírja a terveket
- tette hozzá. Áder János arról is beszélt, hogy az előttünk járó nemzedékek többször átéltek háborús időszakokat, amikor életük nem a maga természetes rendje szerint alakult. Példaként azt említette, hogy Márai Sándor naplójában leírta, milyen különös élmény volt számára Budapest ostroma idején lapozgatni egy 1945-ös naptárt. A második világháború legsúlyosabb hónapjaiban mindenki elszokott attól, hogy terveket szövögessen, távlatokban gondolkodjon. "Ma valahogy így vagyunk a világjárvánnyal, annak is immáron a második esztendejével" - jelentette ki.
"Az oltások lehetővé tették, hogy életeket mentsünk", és kevesebb korlátozással tudjuk átvészelni a járványt
- mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy ma a világ leginkább ünnepelt tudósa Karikó Katalin, az újgenerációs koronavírus-vakcinához szükséges technológia kidolgozója.
Áder János beszédében arra kérte a nézőket, hallgatókat, hogy gondoljanak mindazokra, akiknek "nevét sem tudjuk", pedig naponta ezerszám adták be az oltásokat, fogták a haldoklók kezét, működtették a szociális intézményeket, "óvták a biztonságunkat, védték határainkat", földet műveltek, szolgáltatást nyújtottak.
Az újévi naptárban még nem látható, hogy melyik az a hónap, az a hét, az a nap, amikor "végre felszabadulunk a járvány nyomasztó, fenyegető terhe alól", mindenki türelme, figyelme, kitartása kell ahhoz, hogy ez mielőbb megvalósuljon
- szögezte le Áder János, aki beszéde végén ismét Márai Sándort idézte: "az emberrel nemcsak történnek a dolgok. Az ember csinálja is azt, ami történik vele". A köztársasági elnök
ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.
Forrás: MTI, Fotó: MTI
