Pesti Srácok

Karácsony átkozódásával ellentétben a Ligetben sétálóknak nagyon is tetszik a Magyar Zene Háza (videó)

Karácsony átkozódásával ellentétben a Ligetben sétálóknak nagyon is tetszik a Magyar Zene Háza  (videó)

A Karácsony Gergely-féle fővárosi baloldal mantrájával ellentétben a Városligetben szabadidejüket eltöltő emberek többsége elégedett a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult felújítással. Stábunk a Magyar Zene Háza átadásának apropóján járt a Városligetben, ahol ugyan nem országosan reprezentatív közvélemény-kutatást végeztünk, mégis azt tapasztaltuk, hogy a megszólított emberek szinte mindegyike pozitívan értékelte az új épületek megjelenését, valamint a park megújítását. Az új intézmény megnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök tartott beszédet.

Különösen keserű nap virradhatott ma a magyar baloldalra, amely képes volt egy városi közpark funkcióinak megújulása körül is polgárháborús állapotokat teremteni. Karácsony Gergely főpolgármester, aki az egyszázalékos törpepárt, a Párbeszéd társelnökeként politológus végzettsége ellenére már autodidakta ökológus is lett, elkeseredett Facebook-bejegyzésben fakadt ki a Magyar Zene Háza átadása miatt:

Nyitóbeszédében Orbán Viktor is emlékeztette a hallgatóságot, hogy a fővárosi baloldal ott gáncsolta a Liget-projektet, ahol tudta, ezért azt javasolta,

PestiSracok facebook image

Mindezt pedig annak ellenére tette a baloldal, hogy a Városliget kulturális funkcióinak fejlesztése nem új keletű elképzelés volt, hanem egy, az előző századfordulón megszakadt folyamat. Karácsony Gergelyék végül választási ígéreteiknek megfelelően a 2019-es önkormányzati választás után, a főváros vezetését átvéve megfúrták a projektet, és megakadályozták az új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Házának megépítését. Mai közösségimédiás bejegyzése alapján a főpolgármester újabban már a jelenkor legjobb építészeit is leteremtette, mivel arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Zene Háza nem túl szép:

Karácsony Gergely e szavai annak tükrében válnak kifejezetten nevetségessé, hogy a Magyar Zene Házát Fudzsimoto Szou japán sztárépítész tervezte, akinek az elképzelése már a tervezés fázisában számos nemzetközi építészeti szakmai elismerést besöpört. A Magyar Zene Háza projektje 2019-ben elnyerte az Európa legjobb középülete díját, 2020-ban a világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztési díját, tavaly év elején pedig a CNN sorolta a világ nyolc legjobban várt épülete közé.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően megvalósult épületek közül egyébiránt az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ Európa legjobb középület-fejlesztésének díját nyerte el az International Property Awardson, a Néprajzi Múzeumot pedig 2018-ban megválasztották a világ legjobb középületének. Meglehet, hogy ezek az építészszakmai elismerések a világ legjobb projektjei közé repítették a Városliget megújulásának kivitelezését, a magyar baloldal tetszését mégsem sikerült elnyerniük, azonban úgy tűnik, hogy a parkot használó emberek többségének tetszik a megújulás.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.