"Áprilisban húzzuk el a nótájukat" – Orbán Viktor beszéde a Magyar Zene Háza megnyitóünnepségén (VISSZANÉZHETŐ + Szakcsi Lakatos Béla szólója)
A kerékkötők, károgók, hátráltatók neve hamar kieseik a nemzet emlékezetből, ezért sem lehet véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármesternek máshol akadt dolga a Magyar Zene Háza megnyitójának napján – mondta a Magyar Zene Háza megnyitóünnepségén Orbán Viktor, hangsúlyozva: az ellenzék körömszakadtáig védett mindent, ami a Városligetben lepusztult, lelakott és méltatlan volt, és ellenzett mindent, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő. A miniszterelnök beszédében ugyanakkor hangsúlyozta: válság ide vagy oda, Magyarország kulturális expanzióban van, kultúrára szánt kiadásai arányaiban az első helyen állnak az Európai Unióban. Mint ismert, tíz éve, óriási ellenzéki ellenszélben indult meg a Városliget fejlesztése, amelynek meggátolására Karácsony Gergely politikai karrierjét építette. A tiltakozók még a Vegán Köztársaságot is kikiáltották az évszázados fák alatt, és közösségi kertet akartak csinálni a közparkból. A megnyitóval azonban végérvényesen lezárult a meleg sör és hideg virsli korszaka a Ligetben.
Nehéz időket él át Európa: járványok, népvándorlási hullámok, energiaválság követik egymást
– mondta Orbán Viktor a Magyar Zene Háza szombati megnyitóünnepségén. A miniszterelnök hozzátette: éppen ennek is köszönhető, hogy a járvány miatt máshol a Magyar Zene Házához hasonló kulturális intémények leépülni, visszahúzódni szoktak, Magyarországon viszont
itt áll teljes fényében ez a lenyűgöző, erős kulturális kisugárzású új intézmény.
Hozzátette: ráadásul a Magyar Zene Háza egy hatalmas kulturális beruházás része, amely azt jelenti,
mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, válság ide vagy oda.
A miniszterelnök kiemelte: a legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban mára az első helyen állnak, míg 2010-ben, a kormányváltás előtt még csak a középmezőnyben voltunk. Úgy vélte, az, hogy egy évtized alatt Magyarország visszakapaszkodott az élmezőnybe, azt jelenti,
a magyarok önképének fontos része, hogy mi kultúrnemzet vagyunk.
Nem véletlen, hogy Karácsonynak máshol akadt dolga
A miniszterelnök beszédében megjegyezte, hogy óriási ellenkampányt folytatott a Városliget megújítása ellen az ellenzék, majd leszögezte:
egyáltalán nem véletlen, hogy a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga.
Mint hozzátette,
óriási a kísértés, hogy elégtételt vegyünk, hiszen látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, a napnál is világosabb: nekünk volt igazunk.
Úgy vélte, a baloldal azt igyekezett körömszakadtáig védeni, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt a Városligetben, és ellenezték, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő. Orbán Viktor megjegyezte: nagy a kísértés a politikai elégtétel vételéért, de ennek nem a Magyar Kultúra Napján van a megfelelő ideje, mégis, nem szabad az ellenzék hozzáállásáról megfeledkezni,
csak halasszuk ezt el, és inkább, hogy stílszerű legyek, áprilisban húzzuk el a nótájukat.
Tarlós Istvánt is köszönet illeti
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar kultúra kitüntetett helyszíneinek egyike a Városliget, amely azonban "nem volt mindig méltó nagy híréhez". Mint a miniszterelnök felidézte, már Arany János idejében volt a Városligetnek olyan időszaka, amikor megkopott a fénye, ugyanakkor a millenniumi fejlesztéseknek köszönhetően megépült a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Hősök tere, a Közlekedési Múzeum, a Vajdahunyad vára és a Millennium Háza. Orbán Viktor emlékeztetett: a világégés, majd a kommunizmus évtizedei alatt ismét rossz időszak köszöntött a Városligetre, amelyet csak a 2010-es kormányváltás tört meg, amikor a polgári kormány célul tűzte ki, hogy
a Liget újra a magyar kultúra fellegvárává váljon.
Így jött létre a Liget Budapest Projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása, és amelynek révén felépült a Néprajzi Múzeum új épülete, a Millennium Háza és a Rózsakert. De történtek más jelentős kulturális beruházások is, mint a Szépművészeti Múzeum megújítása, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ megépítése, az új helyére költöző Közlekedési Múzeum, vagy a komáromi Csillagerőd megújítása is. Orbán Viktor méltatta Tarlós István korábbi főpolgármestert, akinek köszönhetően a beruházások elindulhattak, és akinek az idejében a miniszterelnök szerint a főváros és a kormány között olajozott volt az együttműködés,
és amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet.
A károgók kiesnek a nemzet emlékezetéből
Orbán Viktor arról is beszélt:
az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el. Ilyen országépítők adták nekünk a Lánchidat, az Országházat vagy a Margit hidat. Kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, de az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet egyszerűen kiejti őket az emlékezetéből.
Ennek kapcsán kiemelte: a Liget Budapest Projekt a jelenlegi formájában félkész torzó, befejezésre váró mű, ezért is nagyon fontos, hogy a magyar választók áprilisban pontot tegyenek az ügy végére, és lezárulhasson a vita a fejlesztések befejezéséről. A miniszterelnök arra is kitért:
a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát, még pontosabban annak küldetését. Globalizáció versus keresztény alapok; Brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben; bevándorlás versus családtámogatás; genderpolitika vagy gyermekvédelem.
Kiemelte:
ez nem Nyugat–Kelet, hanem egy új Nyugat–Nyugat konfliktus, amely a kulturális eligenedés veszélyével fenyeget.
Úgy vélte, ha Európát egyben szeretnénk tartani, akkor a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulnunk a bábeli zűrzavarban.
Az egész világ várta a Magyar Zene Háza megnyitását
Mint ismert, bár az ellenzéki média a 2011-ben elinduló Liget Budapest Projekt kapcsán csak a Városliget lebetonozásáról, a zöldterületek felszámolásáról írt – a fejlesztés meggátolására építette karrierjét a kezdetben zuglói polgármester, majd főpolgármesterré választott Karácsony Gergely –, a nemzetközi szakma kezdetektől fokozott figyelemmel kísérte a Liget megújulását. A projekt keretében nemrégiben átadott Magyar Zene Házát a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította. A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését. Legújabban a világ huszonkettő legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális látványossága közé választotta a Magyar Zene Házát az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a Time Out.
Baán László, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős miniszteri biztos a Magyar Zene Házával kapcsolatban korábban arról beszélt portálunknak, hogy a japán Fudzsimoto Szou által tervezett épülettel egy olyan intézmény jött létre, amely bizonyítja, hogy a modern építészet képes világszínvonalú, egyúttal a Városliget hagyományival összhangban álló épületeket létrehozni, amelyek kulturális negyeddé szerveződve "egyedülálló komplexitásában és hosszú évtizedekre pozícionálják Magyarországot Európa kulturális térképén". Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője pedig azt hangsúlyozta: világszinten egyedinek számít, hogy a Városligetben a korábbi tradíciók figyelembevételével ilyen komplex kulturális negyed jöhetett létre. Mint kiemelte, Magyarországon szinte természetesnek vesszük, "hogy a földből kinőnek az új, elképesztő intézmények, de ez egyáltalán nem természetes, Nyugaton, a gazdag országokban sem".A Magyar Zene Háza vasárnaptól koncertekkel fogadja a látogatókat.
Vezetőkép: MTVA/képernyőkép; Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
