MZP és Vona Gábor megbeszélte: az egészségügy üzlet, az ingyenes egészségügy egy illúzió (videó!)
Márki-Zay Péter – az eddigi látszat szerint – meggondolatlan megjegyzésekkel vágja maga alatt a fát. De az egészségügy magánosítát komolyan gondolja. Pénteken egy 2018-as eszmefuttatásával rémisztgette a közönséget, a mostani videón Vona Gáborral osztotta meg gondolatait. Kulcsmondata: "az egészségügy üzlet, mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek. (...) Ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott működött." Úgy látszik, a baloldal miniszterelnök-jelöltje elfelejtette, hogy a nagyfőnök épp azért bukott meg, mert bevezette a kórházi napidíjat és a vizitdíjat...
Az az igazság, hogy minden üzlet, álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Öszintén szólva nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, mert ahol nem üzlet, ott tönkre mentek. (...) Ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott működött. (...) A modell, amit én ideálisnak látok, az egybiztosítós versengő egészségügyi modell
– ez a lényege Márki-Zay Péter látomásának, amit ezúttal Vona Gáborral osztott meg. Persze szóba kerültek az afrikai rémségek, de hát azokat is orvosolták a fizetős egészségügyi ellátással. És persze beszélt a hálapénz problémájáról is. Ami – jegyezzük meg – itthon tiltott dolog lett, párhuzamosan az igen jelentős orvosi és ápolói béremelésekkel. Tehát a baloldal régi, nagy tervét valósítaná meg Márki-Zay Péter, ha privatizálná az egészségügyet. Pénteken már bemutattunk egy 2018-as nyilatkozatát, amely szerint, ha győzne, ezt tenné. Négy évvel ezelőtt egy hódmezővásárhelyi fórumon a baloldal miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott:
De én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet. Az egy másik kérdés, hogy természetesen nem a biztosítást kell magánosítani. Az úgynevezett egy, single payer rendszer, tehát az egybiztosítós rendszer. Ez Amerikán kívül majdnem minden országban ez van egyébként. Fejlett országokban. Tehát nagyon fontos, szolidaritási és egyéb alapból, hogy egy kalapból menjen a pénz. De a szolgáltatók azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen.
Az egészségügy magánosításáról a baloldal nemcsak beszélt, hanem már többször próbálkozott vele. Az MSZP–SZDSZ-kormány Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével is tervbe vette a privatizációt. Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe.
A jogszabály elfogadása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely az év végén megsemmisítette a törvényt. A Munkáspárt közben még 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben, amihez a Fidesz is csatlakozott. Az Ab közjogi érvénytelenségre hivatkozva semmisítette meg a törvényt, tehát tartalmában nem vizsgálta a jogszabályt, habár számos indítvány érkezett pártoktól és szakmai szervezetektől a törvényben foglaltak miatt is. A népszavazás végül 2004. december 5-én érvénytelennek bizonyult, de igazi tétje – az Ab döntése nyomán – már csak a másik kérdésnek, a határon túli magyarok kettős állampolgárságának volt.
A baloldal később sem tett le tervéről; a második Gyurcsány-kormány SZDSZ-es egészségügyi minisztere, Molnár Lajos például sérelmezte, hogy a kórházakkal kapcsolatban a profitot gyakran szitokszóként hallja vissza. Gyurcsány Ferencék egyébként 2003-ban önkormányzati szinten már elindították a kórházak privatizációját; néhány város a helyi kórházának üzemeltetésére szerződést kötött magáncégekkel.
A magánegészségügy erősítése tavaly is szóba került. Dobrev Klára a magyar egészségügyet ekézte, és a hosszú várólisták okán a fizetős egészségügy mellett tette le a voksát:
a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjeként, az új köztársasági kormány nevében azt vállalom, hogy miután feláll az új kormány, lehetővé fogjuk tenni, hogy a biztosítási befizetéseink egy részét magánegészségügyi szolgáltatónál is felhasználhassuk.
Azt már tavaly nyáron sem értettük, hogyan lehetne a befizetett tb egy részét a magánszektorban felhasználni, amikor ott egy egyszerű orvosi vizit harmincezer forintba kerül, és a legolcsóbb egynapos sebészeti ellátás is milliónál kezdődik.
Dobrev Klára – meg MZP – úgy látszik, elfelejtette, hogy a Gyurcsány-kormány épp azért bukott meg, mert részben fizetőssé tette az egészségügyet. Ráadásul a Fidesz által kiharcolt és sikerre vitt szociális népszavazás (a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ellen) volt az az utolsó szög, amelyet a jobboldal beütött a kommunista koporsóba. Most nem kellene a kriptában tengődő szellemet kiengedni a palackból...
