Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába (videóval!)
A baloldali miniszterelnök-jelölt az ATV-ben értékelte az orosz–ukrán konfliktust, majd közölte: ő bizony fegyverekkel és magyar katonákkal is támogatná Ukrajnát a jelen helyzetben. De a momentumosok sem maradtak el a nyilatkozatokkal és felszólalásokkal, egyik kedvelt témájuk ugyanis az oroszellenes program, így örömmel hangoztatják, hogy Ukrajnát támogatni kell. Fekete-Győr András mellett érdemes felidézni Cseh Katalin tanulmányát is, aki – bár orvosi végzettsége ugyan nem indokolja – próbálkozott egy geopolitikai tárgyú – a LYMEC által jegyzett 2016-os füzetben megjelent – dolgozattal, amelyben a NATO kelet-európai kihívásaira kereste a választ, és amelyben olyan briliáns megállapításokat tett, mint például, hogy a nehézharcjárműveket légi úton szállítmányozni bizony nem könnyű feladat. Ennek ellenére február 16-án az Európai Parlamentben is megosztotta magvas gondolatait az ukrán konfliktusról, a NATO szerepvállalásáról – ez utóbbit még hazánk elleni fellépésre is buzdították korábban. Nézzük, miről is van szó.
Sértő kijelentései miatt folyamatosan csökken Márki-Zay Péter népszerűsége, ezért nem csoda, hogy már külföldre megy kampányolni. Tegnap éppen Németországban fejtette ki véleményét, miszerint a Nyugat-Európában élő magyaroknak a kormány nem adja meg ugyanazt a szavazási lehetőséget, mint a Kárpát-medencében élőknek. A világot azonban most elsősorban nem ez, hanem az ukrán–orosz konfliktus foglalkoztatja, amivel kapcsolatban az ATV-nek Márki-Zay Péter elmondta: ha a NATO úgy döntene, hogy fegyverekkel támogatja Ukrajnát, azzal ő is egyetértene.
A Partizánnak adott interjúban pedig azt is kifejtette: ha a NATO úgy döntene, hogy magyar katonákat is bevetne az ukrán–orosz konfliktusban, azt is támogatná. Gulyás Márton kérdésére, miszerint miniszterelnökként segítené-e Ukrajnát a háborús konfliktus megelőzésében, vagy adott esetben, hogyha kirobban a konfliktus, segítené-e őket annak a kezelésében, úgy felelt:
Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk. Nyilván, itt Magyarország, azért valljuk be...
(Gulyás Márton: Akár katonai segítséget is biztosítanál-e?)
...hogyha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt azon belül a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának?
A Partizán című műsorban azt is elmondta, hogy akár katonai segítségről is döntene:
De egyelőre erről szó sincs. Nyilvánvalóan, azt, hogy milyen kötelezettséget vállal a NATO, amelynek Magyarország a tagja kell legyen, nyilván Magyarország hasonló misszióban már részt vett Afganisztántól a Közel-Keletig és Afrikáig ésatöbbi. Sőt, Orbán maga ajánlott NATO-együttműködést különböző külföldi missziókban. Nem lehet kizárni, hogy lesz ilyen majd egyszer Ukrajna vonatkozásában is.
A Partizán-interjút követően nézeteit az ATV-ben is kifejtette:
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy most anélkül, hogy a konkrét kérdést meg tudnánk ítélni, a NATO-val való együttműködés, a NATO-tagság kell, hogy meghatározza ezt a döntést is.
A műsorvezető kérdésére válaszolva arról is beszélt, hogy amit a NATO tesz, azt kell tennie a magyar kormánynak is ebben az esetben. Márki-Zay Péter szerint:
A NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.
Szövetségese, a momentumos Fekete-Győr András pedig kerek-perec kimondta, hogy fegyverekkel kell támogatni az ukránokat.
A jelenlegi helyzetben egy felelős magyar kormánynak a háború megelőzésén kellene dolgoznia. Elrettentés-politikára van szükség. (...) Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez
– fogalmazott Fekete-Győr András.
Tudták, hogy a momós vállnélküliek pártjában egyébként van egy igazi polihisztor, aki NATO-szakértő is egyben? Bizony, ő Cseh Katalin, akit 2013-ban a Soros-féle Open Society is megjutalmazott sokoldalúságáért. És bár orvosi végzettsége ugyan nem indokolja, próbálkozott egy geopolitikai tárgyú – a LYMEC által jegyzett 2016-os füzetben megjelent – dolgozattal, amelyben a NATO kelet-európai kihívásaira kereste a választ, és amelyben olyan briliáns megállapításokat tett, mint például azt, hogy a nehézharcjárműveket légi úton szállítmányozni bizony nem könnyű feladat.(Érdekes, hogy a magyar jogállamiságért ekkor még nem aggódott – pedig akkor is Orbán Viktor volt Magyarország miniszterelnöke. Az is rejtélyes, hogy medikaként miért is elemezte a NATO mozgásterét és vajon miért tartott képzéseket a már ismertetett fehérorosz programban?)De az is felejthetetlen, hogy Cseh Katalin végső megoldásként még a NATO-hoz is fordulna, hogyha segítenének végre érvényesíteni hazánkban a jogállamiságot.
Cseh Katalin belarusz és ukrán aktivisták számára tartott képzéseket korábban, akik később a kijevi Majdan téren vandálkodtak
Mint arról korábban részletesen írtunk a Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikai életben című sorozatunkban, a párt alapító tagja, Cseh Katalin 2012 júniusa és 2016 szeptembere között a Liberális Fiatalok Egyesületének (LiFE) nemzetközi kapcsolattartója volt, amelynek keretein belül az ő feladatai közé tartozott a külföldi partnerszervezetekkel való kapcsolattartás és kapcsolatfelvétel, illetve a nemzetközi csereprogramok és képzések szervezése. 2013 júniusa és 2014 szeptembere között az International Federation of Liberal Youth (elnök: Ahmad Al Rachwani) fehérorosz programjának trénereként workshopokat és képzéseket szervezett belarusz és ukrán aktivisták számára. Később egyébként ezek az aktivisták vandálkodtak a kijevi Majdan téren, ahol a diktatúrát akarták lebontani minden eszközzel.
Férje, Berg Dániel szintén külföldön született, bár nem Kanadában, mint Cseh Katalin, hanem New Yorkban. Az egyetlen elnökségi tag, akinek az életrajza sehol sem volt elérhető tényfeltáró sorozatunk megjelenéséig, sőt, a róla szóló Wikipédia-cikket is törölték. Berg egyébként a CEU-tüntetéseken vállalt először aktívan nyilvános szereplést, majd alig két hónap múlva már annak a hivatalos küldöttségnek volt a tagja, amely Washingtonban jelentett a magyar demokrácia „katasztrofális helyzetéről”. Sőt, Berg azt próbálta megértetni az amerikai külüggyel – és a nem hivatalos kormányszervekkel –, hogy ez bizony nemcsak egy kis ország belügye, hanem olyan súlyos jogtiprás és diktatúra, amit nem nézhetnek tétlenül. Ez pedig vajon mit is jelent a diplomáciai virágnyelven? Beavatkozást.
Berg Dániel már többször került a figyelem fókuszába: a rejtélyes amerikaira a „Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában” cikksorozatunkban is felhívtuk a közvélemény figyelmét (itt és itt), csakúgy, mint a Momentum nemzetellenes mozgolódására. A momósokról a legtöbben azt gondolják, hogy a semmiből robbantak be a politikai életbe, a valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha górcső alá vesszük tevékenységüket, megalakulásuk körülményeit és magukat a tagokat, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki előttünk.
Cseh Katalin az Európai Parlamentben február 16-án szólalt fel az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, ezt ide kattintva nézhetik meg.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
