Pesti Srácok

Számok és tények: Bezzegrománia mindenben alattunk marad

A Számok és tények legfrissebb adásában Magyari Sándor, a posztok.hu egyik alapítója, Kovács András, az Origo újságírója, Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa és Trombitás Kristóf, a műsor vezetője vállalkozott arra, hogy újabb számokat és adatokat mutat be, amelyek az elmúlt évek sikerességét jelzik.

A műsor első részében a témára sajnálatos apropót adott a kirobbant orosz-ukrán háború. Amint azt Trombitás Kristóf is megjegyezte, "ez a háború nem a mi háborúnk, nem a mi konfliktusunk, nem nekünk kell ezzel megküzdeni. Sőt, minél inkább ki kell belőle maradni, a békét és a magyarság védelmét szem előtt tartva." Szavai szerint ezért is életveszélyesek azok a nyilatkozatok, amelyek Márki-Zay Péter, baloldali miniszterelnök-jelölt vagy Fekete-Győr András tett, miszerint Magyarországnak adott esetben katonákkal és fegyverekkel is segíteni kell Ukrajnát. A belpolitikai, gazdasági témákra rátérve, Szilvay Gergely megjegyezte, "valószínűleg a balos értelmiség azért is értetlenkedik a sportpályák, tanuszodák és egyebek építésén, mert saját maguk nem sokat adnak a testmozgásra."

Ezúttal bezzegromániázásról is szó volt, ami a balosok egyik legkedveltebb toposza

Magyari Sándor a vasárnap esti adásban kifejtette: "egyszerűen nem létezik olyan lényeges mutató, amiben a románok megelőznének minket." Végül arra is kitértek, hogy milyen hatása lehet az orosz-ukrán válságnak a magyar választásokra. Kovács András két statisztikai adatot hozott fel: a 2001-es terrortámadásokat követően nőtt az első Orbán-kormány népszerűsége, míg amikor 2003-ban a Medgyessy-kormány katonákat küldött Afganisztánba, a Fidesz átvette a közvélemény-kutatóknál a vezetést. Ha valami, hát ez mindent elmond a magyar emberek véleményéről.

PestiSracok facebook image
“Köszönjük, hogy a reklám megnézésével támogatod a PestiTV létezését!”
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.