Pesti Srácok

4,8 millió forintos kártérítésre ítélték a PestiSrácok.hu-t, mert következtetéseket vontunk le Majtényi állambiztonsági aktáiból

4,8 millió forintos kártérítésre ítélték a PestiSrácok.hu-t, mert következtetéseket vontunk le Majtényi állambiztonsági aktáiból

Eddigi történetünket tekintve rekordösszegű kártérítést rótt ki a PestiSrácok.hu-ra a Fővárosi Törvényszék sokat kritizált bírája, Bérczes Renáta a Majtényi László maoista, szélsőbaloldali múltját és állambiztonsági aktáit taglaló cikksorozatunk miatt. A nem jogerős, elképesztő indokolással ellátott döntés szerint 4,8 millió forintot és a perköltséget kell megfizetnünk a baloldal 2017-es államfőjelöltjének, a magyarországi Soros-hálózat egyik vezéralakjának, azaz Majtényi Lászlónak és feleségének, mert Mező Gábor A hálózat című rovatában olyan következtetéseket vont le a kommunista titkosszolgálat irataiból, amiket nem kellett volna. Ugyanez a bíró – számos vitatott ítélete mellett – egy ízben megállapította, hogy Majtényi harcostársának, a „fütyülős” Juhász Péternek joga van Rogán Antalt bűnözőnek nevezni, akkor is, ha ezt semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. Nekünk tehát következtetnünk sem szabad, a liberálisok ellenben kedvükre hazudozhatnak is.

A bírónő indokolása szerint a rovat szerzője, Mező Gábor „hozzáköltött” a megismert állambiztonsági és belügyi iratokhoz. A perben Majtényiék mindent bevetettek, ismert történészek írtak számukra kedvező háttéranyagokat – köztük természetesen a jól ismert Ungváry Krisztián –, amelyekben próbálták hitelteleníteni, szétszedni a megjelent cikkeket. A „hozzáköltéses” indokolás önmagában érdekes, hiszen bár a Hálózat rovat cikkei állambiztonsági iratokon és egyéb dokumentumokon, például régi újságcikkeken alapulnak, természetesen nem ettől unikálisak, hanem az összefüggések, az esetleges hálózati kapcsolatok, a kommunista-posztkommunista rendszer sokszor szinte láthatatlan szövedékének bemutatása miatt. Tehát a „hozzáköltés”, helyesen a következtetések levonása a sorozat lényege.

A leginkább kifogásolt cikk sem önmagában volt fontos, hanem a sorozat részeként, amely bemutatta a hetvenes években az ELTE-n tanuló, baloldaliként, szélsőbaloldaliként induló, később zömmel liberálissá vált jogászcsoportot, akik aztán a rendszerváltoztatás meghatározó politikusai és szakemberei lettek. Magára Majtényi Lászlóra is azért „került sor”, mert az állambiztonsági jelentések tágabb értelemben ahhoz a maoista, szélsőbaloldali csoporthoz sorolták, amely leginkább Demszky Gábor révén ismert.

Maoista, lukácsista, újbaloldali?

PestiSracok facebook image

Majtényi László több pontot kifogásolt, de elsősorban azért perelt, mert szerinte a cikk őt szélsőbaloldaliként tüntette fel.

Mint cikkeinkből emlékezetes, a belügy a hetvenes években azért figyelt fel a maoisták csoportjára, mert egyre agresszívabban, balról támadták a Kádár-rezsimet: Szamuely Tibort éltették és az '56-os szabadságharcosokkal, illetve a polgári ellenzékkel szemben sokkal keményebb megtorlást követeltek. Megjegyzendő: a legtöbben kirúgással, áthelyezéssel megúszták az eljárást, hiszen a kis szélsőbalos lázadók egytől egyig kommunista családból származtak. Eközben a diktatúra valódi, antikommunista ellenfelei lebukásuk esetén súlyos börtönbüntetésre, elmegyógyintézeti kényszerkezelésre és a családjuk teljes ellehetetlenítésére számíthattak a hetvenes–nyolcvanas években.

A bírósági meghallgatáson Majtényi külön leszögezte, hogy nem volt maoista vagy szélsőbaloldali, mert ő „ifjú-marxistákat” olvasott – amit sem ügyvédünk, ifj. Balsai István, sem a tanúként meghallgatott kutató-újságíró sem tudott értelmezni.

Álláspontunk szerint ráadásul senki nem nevezte őt „semminek”, egyszerűen idéztük azt az állambiztonsági jelentést, amely ehhez a csoporthoz sorolta. De magát a védekezést is nehezen tudjuk antikommunista szemmel analizálni: nehéz meglátni a különbséget egy „ifjú-marxista”, egy „lukácsista” vagy éppen egy „maoista” között. A hetvenes években maga a kommunista állambiztonság sem lehetett biztos az apró különbségekben, hiszen a cikkben idézett jelentésben ezt írták Báron György filmesztétáról:

Megdöbbentő: a parlamenti kormánytöbbség megszavazza a kormány törvényjavaslatait! (fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu)

Vöröskokárdával a proletárdiktatúrára emlékezve

A maoisták (vagy nevezzük mostantól ifjú marxistáknak őket?) 1972. március 21-i tüntetése volt az a vöröskokárdás megemlékezés, amelyet Demszky Gáborék nem véletlenül időzítettek a proletár-diktatúra megszületésének a napjára (cikkünk itt).

Majtényi Lászlóékat az is zavarta, hogy a cikkben bemutattuk a családi hátterét – ez azért is volt fontos, mert Demszkyék esetében az állambiztonság a saját iratuk szerint óvatosságra intett a befolyásos vagy annak vélt apák és anyák miatt. Azt is megírtuk, hogy Majtényi László édesanyja az állambiztonságnak, illetve az ÁVH-nak dolgozott. Majtényiék ezt is kifogásolták. Ezzel kapcsolatban idéznénk a két ellentétes álláspontot.

„Derzsi Magdolna soha nem volt az államvédelem főhadnagya” – írták Majtényiék. Azt állították a személyiségi jogi perünk során:

Majtényiék szerint édesanyja főhadnagyozásával megsértettük a felperesek kegyeleti jogát, amit a bíróság el is fogadott, ezért is jár a 4,8 millós kártérítés.

Pedig a mama tényleg főhadnagy volt

Szerzőnk a bíróságnak megfogalmazott védekezésében megjegyezte:

A Majtényi-házaspár védekezését mindvégig csodálattal vegyes odaadással hallgató bírónőt hiába hagyta hidegen, de attól még tény: Derzsi Magdolna a hivatalos BM-jellemzése szerint is ÁVH-s volt. És önéletrajza szerint is (2.8.1. BM. Központi Fogyaték 8550., 23.):

Kép az ÁVH-ról. Átadják az ÁVH csapatzászlóját (1949), szónokol a zászlóanya Farkas Mihályné (született Käthe Rüdiger) mellette balra Farkas Mihály, mögötte szemüveggel Zöld Sándor, félig takarva Donáth Ferenc. Jobbra a virágcsokor mögött Péter Gábor / Fotó: Fortepan.hu

Leszerelték és visszatért

Derzsi egy másik önéletrajzában ezt írta:

Személyzeti lapjára ezt írta erről az időszakról (ő töltötte ki):

Erre írták Majtényiék, hogy „gépíró”, illetve „takarítónő” volt, illetve később „filozófiát” tanított...

Juhász Péter simán bűnözőzhetett – az belefért

Nem érdektelen, hogy az ügyben egy olyan bíró döntött, akitől – sajnos – nem igazán várhattunk másfajta ítéletet. Az igazság az, hogy ezzel – bár nem ilyen arcpirítóan szélsőséges módon –, de még számolnunk is kellett. Bérczes Renáta ugyanis arról is ismert, hogy a Majtényi Lászlóhoz hasonlóan szintén ismert „ellenzéki” „politikus”, Juhász Péter is igen elégedett lehetett egy ítéletével. Pár éve az akkori Együtt alelnöke, Juhász Péter lebűnözőzte Rogán Antalt. A miniszter ezért személyiségi jog megsértése miatt indított ellene pert, de első fokon el is vesztette a Fővárosi Törvényszéken.

Bérczes Renáta bírónő volt az, aki szerint „Juhász kijelentései nem voltak öncélúak, nem a személyiség lejáratására irányult, hanem a Rogán által vezetett V. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát bírálta, megengedhető, nem jogsértő módon”. Bérces Renáta azt mondta, a bíróság ítéletének üzenete, hogy „a szabad véleménynyilvánítás érdekében a politikusi személyiségjogokat kell korlátozni”.

Elképesztő: Bérczes bírónő a Majtényihez hasonlóan a Soros-hálózatnak dolgozó Juhász Péternek simán elnézte egy jobboldali miniszter lebűnözőzését és semmiféle bizonyítékot nem követelt az állítás alátámasztására. Eközben a jelek szerint, ha a hálózatot éri sérelem, Bérczes Renátánál nemhogy véleményt, de még következtetéseket sem lehet levonni egy közszereplőről, vagy annak ÁVH-s felmenőiről. (Mint ismert, Juhász Péter a Soros Alapítvány által pénzelt Együtt és Milla szervezetek vezetője volt, míg Majtényi László a Soros-hálózat egyik kulcsintézete, az Eötvös Intézet elnökeként a magyar politika aktív formálója.)

Kiadónk természetesen fellebbez az elsőfokú ítélet ellen.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

László Petra: Ami velem történt, az a XXI. század legjobban megszervezett boszorkányüldözése volt – PS-interjú!

Magyar ugar 2018 november 5.
Nemcsak a korábbi munkáját, hanem kis híján az egzisztenciáját is elveszítette a PestiSrácok.hu operatőre, László Petra, akit a múlt héten jogerősen felmentett a Kúria, amely kimondta, hogy nem rugdosott migránsokat 2015 szeptemberében Röszkén. Kolléganőnk fejére dzsihadisták tűztek ki vérdíjat a nemzetközi szintre gründolt hisztéria legsötétebb időszakában, miközben a hangulatot keltők egy olyan embert – az állítólagos áldozatot – magasztaltak jóságos menekültként, aki a hírek szerint tevékenyen részt vett a kurdok elleni népirtásban Irakban. László Petra portálunknak beszélt arról is, hogy az N1TV vezetésének esze ágában sem volt meghallgatni az ő verzióját, amit ma már megért, hisz a néppártosodás szemfényvesztésével kampányoló, ám valójában balra tolódó Jobbiknak inkább az volt az érdeke, hogy az őrjöngők elé vessék koncnak. László Petra reménykedik, hogy a bűncselekmény hiányában történt felmentő ítéletnek lesz olyan következménye is, hogy az eddig csak hazugságokat terjesztők kénytelenek lesznek egyszer közölni a tényszerű valóságot is az ügyben.