Pesti Srácok

Fusson, ki merre lát! Karigerinek tervei vannak!

Fusson, ki merre lát! Karigerinek tervei vannak!

Karácsony Gergely szürreális interjút adott. Az interjúból pedig számomra kiderült: az úgynevezett „jobboldali sajtó” teljes tévedésben van vele szemben. Hosszan ecseteltük, hogy mennyire nem dolgozik, mennyire a kampánnyal foglalkozik Karácsony, ezalatt pedig problémák hada torlódik fel Budapesten. Tévedtünk. Addig, amíg kampányolt, legalább nem rontott a helyzeten. Rá kell, hogy világítsak: Karácsonnyal akkor járunk jól, ha nem tesz semmit, ezt a semmit pedig minél messzebb teszi bármilyen közjogi felelősséggel járó pozíciótól. Ugyanis megint lezárni készül – a hagymázas „programja” értelmében – a Lánchídtól délre eső területeket. Ha eddig ne lett volna világos számunkra is: Karácsony Gergely meg akarja fojtani a budapesti közlekedést, ki akarja üríteni a fővárost.

Egészen elképesztő pillanatoknak lehettünk tanúi az elmúlt időszakban; amit az úgynevezett „ellenzék” vezetői, politikusai összehoztak, azt valószínűleg évtizedekig tanítani fogják politikai szakkönyvekben a „hogyan ne kommunikáljunk” címszó alatt. Bár megírtuk már tavaly októberben, mi fog történni, ám ránk se hederítettek, mentek a saját, őrült utukon rendületlenül tovább. Mégis Karácsony mostani interjúja világított rá számomra, hogy akad itt egy sokkal nagyobb baj: ha a véletlen úgy hozza, és megválasztják őket, ezek az emberek képesek és csinálnak is valamit, ha pedig ez történik, ránk szakad a tető. Tényleg.

A „Független-Objektív Sajtó” zászlóvivőjén, a Telexen jelent meg Karácsony Gergely interjúja, amelynek pár jellegzetességét érdemesnek látom elsőként szóvá tenni. Gergely agymenésének 95%-a arról szól, hogy a kampányban, az országos ellenzéki politikában ki, hogyan és mi módon szúrt el valamit. Ebben a 95%-ban a szokásos bel- és balliberális evegyelés-avagyoláson túl egy dologról feledkezik meg a tisztelt szerző: Karácsony saját felelősségéről. Ez persze szokásos dolog Karácsonytól: általában, amikor valamilyen probléma felmerül, Gergely szeret elpárologni és hihetetlen eleganciával nevez meg valamilyen – rendszerint kormányzati, jobboldali – felelőst. Ám ez még mindig csak a szokásos Karácsony, aki folyamatosan országos politikáról beszél. Szerencsére a választók ezt másfél hete kétharmados elutasítással jutalmazták. Nos, ez legyen az ő bajuk. Jelezném ugyanakkor: a kedves újságíró elmulasztott pár érdemi kérdést feltenni, és ezek az érdemi kérdések fájón hiányoznak. Arra a bizonyos 5%-ra gondolok, amelyben Karácsony a „programja” végrehajtására utal. Vagyis megint le akar zárni valamit. A Lánchídtól délre levő rakpartot, meg egyebeket – ugyanis azt már nem specifikálta, mit. Nem tudjuk másképp értelmezni ezt, mint hogy Gergely újabb dugókat akar. Mint említette, a kampányban nem vetette fel ezeket az elemeket, hiszen ellenállás mutatkozott volna vele szemben.

Lefordítom az állítást:

PestiSracok facebook image

úgy tűnik, még egyes ellenzéki képviselőkbe, polgármesterekbe is szorult (talán) annyi józan ész, hogy Budapestet ne akarják teljesen megfojtani.

Emlékezetes húzásai voltak a nagy Karigerinek: felfestett biciklisávokat Budapest legforgalmasabb útjaira, évekre lezárta Budapest egyik ütőerét, a Lánchidat, kiiktatta a metrót meghatározhatatlan időre előre, összevissza, mindenféle rendszer nélkül „újít fel”, „fejleszt” (vagyis lezár, összetaknyol, berekeszt) útvonalakat. Ezeket aztán hosszú sajtótájékoztatókon kaserolja fel, majd a végén kiderül: ő bizony mindent kiválóan csinált. Ha valami nem tetszik neki, akkor tevékenykedés helyett gyors és jellegzetes mutogatásba kezd – általában a kormány felé. Most leszek olyan nagyvonalú és nem említem a bel- és ballib városvezetés egyik jellegzetes húzását, amelyekben „méhlegelőnek” titulálták a belváros le nem kaszált zöldterületeit. Ezek aranyos – picit bicebóca – kommunikációs cselecskék, amelyekkel kis szépségtapaszokat tettek a cselekvés hiányára. Hagyjuk tehát a múltat és koncentráljunk a bal- és belváros kedvenc „szemüveges emberének” nyilatkozatára, már érdemi szinten!

„Szakmai döntés”, az... A közlekedésmérnökök szakmai döntése ezek szerint az, hogy ne közlekedjenek az emberek. (Abszurd. Szürreális. Ez az ember összekeveri a „város” fogalmát a „park” kategóriájával.) Az, hogy épp most újították fel ezen rakpart bizonyos részét, továbbá cseréltek ki – borzalmasan lassan amúgy, szédületesen amatőr módon – egy régi nyomócsövet, nem zavarja Gergely szárnyalását. Nyilván a közút, amely aszfalttal van leborítva, nem gépjármű-, hanem teve-, ló-, illetve szamárközlekedésre szánt tárgy, amelyen a legjobb, ha autó, netán tehergépjármű nem is jelenik meg.

S itt álljunk meg egy pillanatra! Az interjúban eddig tartott az érdemi rész, az újságíró innen egy szót se kérdez, hogyan is kell ezt elképzelni. De Gergely tovább emelkedik, egészen a magas szférákig, olvassuk csak:

Ezzel a mondattal részben egyetértünk. A tények és érvek valóban nem számítanak a magyar „balpolitikában”, a baloldalon. Éppen ezért Gergely boldogan csinálhat újabb dugókat, újabb lezárásokat. Nem tudom, mit gondol ez az ember: ha nem működik a tömegközlekedés, a főváros egyik legjelentősebb aortája – a metró félkezű és féllábú óriás, a buszközlekedés biceg, a felszíni kötöttpálya még mindig nincs összekötve egy teljes hálózatba –, nos, akkor mi fog történni? Vajon a külvárosokból hogyan fognak bejárni a munkahelyükre a népek? Belőjük őket ágyúval? Bekenuznak a Dunán? Mindenki kap egy helikoptert, és télen a Duna jegén, nyáron pedig a Városligetben landolunk?

S most vonjuk le a logikus következtetéseket, alternatívákat.

1. Karácsony Gergely valójában szereti, kívánja a dugókat. Ez élteti őt!

2. Karácsony Gergelyt mégis inkább valamelyik ellenzéki párt(ocska) vezetésében szeretnénk látni, ott sokat nyilatkozhat, de legalább közvetlen kárt nem csinál.

(Hibáztunk, beismerjük, a magam nevében ígérem, soha nem fogom ezentúl vádolni azzal, hogy nem dolgozik. Ne tegye. Tényleg ne.)

3. Karácsony Gergely lehet, hogy titokban kormánypárti, amit ugyanis összebénázott az ellenzéki pártok között, az elképzelhető, hogy azért tette, hogy mindenki kiábránduljon belőlük. Sőt, amit elszúrt, mint főpolgármester, az könnyen lehet, hogy azért történt, hogy a nem teljesen veszett ballib választópolgárok biztosan elmeneküljenek tőlük. Komolyra fordítva a szót: reménykedjünk, hogy Geri ugyanúgy meggondolja magát, mint tette eddig számos esetben; ha mégsem, akkor a jelek szerint mindannyian kardunkba dőlhetünk, legalábbis 2024-ig.

Ha addig el nem zavarja a népharag.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.