Németh Zsolt: most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásáért
Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásért – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken, Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián. Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényét Közös érdekek, közös értékek? – Németország és a Visegrádi Négyek kapcsolata új kihívások idején címmel szervezték meg.
Németh Zsolt nyitóelőadásában három külpolitikai – a közép-európai (elsősorban lengyel), az orosz–ukrán, valamint a német–európai – viszonylatról szólt. Úgy értékelt: mindhárom esetben az útkeresés fázisa figyelhető meg, ami külön aktualitást ad a konferenciának.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) az elmúlt tíz évben politikai és gazdasági sikereket is elért. A V4-ek és Németország közötti kereskedelmi kapcsolat tíz éve még átlagosnak volt mondható. Majd elérték a francia–német szintet, később annak dupláját, és mostanra már ezt is meghaladta – tette hozzá, kiemelve: nemcsak a V4-ek számára fontos Németország, ez fordítva is igaz. Németh Zsolt szerint a V4 sikerét az adta, hogy azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyekben egyetértettek. Távol tartották maguktól azokat a témákat, amelyekben nézetkülönbség volt köztük, mint például az Oroszországhoz fűződő viszony.
Azt mondta: Magyarország az ukrajnai háború tekintetében következetes álláspontot képvisel. Ez – mint mondta – közelebb áll a német állásponthoz, a lengyeltől, valamint az angolszásztól viszont távolabb. A fideszes politikus kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már a háború első napján azt mondta: az orosz agresszió megmagyarázhatatlan és igazolhatatlan, és hogy a kormány félre is teszi az ukrajnai magyarok miatt kialakult fenntartásait és segíti Ukrajnát. Példaként említette, hogy Magyarország százezer liter üzemanyagot adott Ukrajnának, majd összekapcsolták a magyar és az ukrán elektromos rendszert is.
Ukrajna Magyarországtól kapja áramellátásának jelentős részét
– emelte ki. Mindemellett az Európai Unió által létrehozott európai békekeret nyomán Magyarország anyagi eszközökkel is támogatja Ukrajnát. A fegyverszállítással, a direkt katonai beavatkozással viszont nem értenek egyet, ahogy a teljes orosz gáz- és olajembergóval sem.
Ezzel közvetlenül és más érintett országok miatt közvetetten is sérülne a magyar gazdaság
– mutatott rá. Németh Zsolt azt is kiemelte: most, hogy a gazdasági képességeihez képest korábban katonailag gyengének tekintett Németország kinyilvánította, nélküle a jövőben elképzelhetetlen Európa biztonságának garantálása, alapvetően alakítja majd át Európa biztonságpolitikai szerkezetét.
A politikus a problémák között említette a tagállamok közötti vitákat is. Azt hangsúlyozta, nem mindegy, hogyan vitatkoznak az olyan kérdésekről, amelyekről eltérő álláspontot képviselnek, mint például miként vizionálják a jövő Európáját. Németh Zsolt szerint az elmúlt másfél hónapban, az ukrajnai háború kezdete óta olyan egység alakult ki Európában, amely az elmúlt években, évtizedekben elképzelhetetlen lett volna. A kormánypárti politikus szerint meg kellene ragadni ezt a lehetőséget, hogy a közös érdekekre és a kölcsönös tiszteletre alapozva dolgozzák ki a közös európai jövőképet. Ez szerinte mindhárom érzékeny külpolitikai viszonylat összerendeződését is segítené.
Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte: Magyarország 2021. július elsejétől 2022. június 30-áig tartó V4-es elnökségének kiemelt célja a gazdasági és társadalmi élet a pandémia utáni újraindításában való aktív szerepvállalás. Európa újraélesztése viszont elképzelhetetlen az országok együttműködése nélkül.
A V4-es országokat megszámlálhatatlan szál fűzi össze, és mostanra a V4-ek és Németország közötti gazdasági kapcsolatok is egyre fontosabbá váltak. Ennek az együttműködésének a gazdasági lehetőségei és pozíciói viszont nagyban függenek a kapcsolat intenzitásától, a különböző kihívásokra adott közös válaszok hatékonyságától
– fogalmazott.
Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, az alapítvány vezetője azt mondta: a V4-eket és Németországot geopolitikai, kereskedelmi érdekek is összekötik. Fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi válságos helyzetben világosan és őszintén beszéljenek a régió helyzetéről, a V4-ek belső állapotáról és Németországhoz fűződő viszonyáról.
Markus Meckel, az NDK volt külügyminisztere, korábbi Bundestag-képviselő előadásában azt mondta: a visegrádi együttműködés nem lenne elképzelhető a rendszerváltozások nélkül, a kommunista rendszert elsöprő országok nélkül, mint például Magyarország és Lengyelország. Kiemelte: mindig is fontosnak tartotta, hogy azon közép-európai országok, amelyek megharcoltak a szabadságért és a demokráciáért, szintén tagjai lehessenek az euroatlanti közösségnek, méghozzá alanyi jogon. Kitért arra is, hogy az újonnan belépő tagállamok saját tapasztalataikra épülve kezdtek politizálni az Európai Parlamentben, ami Nyugat-Európában "súrlódási felületet" jelentett. Példaként említette a 2015-ös migrációs válság kezelését. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a jelenlegi menekülthelyzethez máshogy áll hozzá Lengyelország és Magyarország is. Az egykori német képviselő szerint a különböző vitáknak kulturális és történelmi okai is vannak. Most viszont a háború is indokolja, hogy az Európán belül viszonyokat újrarendezzék. Az EU egy érték- és jogi közösség, amelynek minden országnak meg kell felelni – vélekedett.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
