Megszólalt a futóbajnok Gurmai is a költségvetésről, a kormány szerinte bizonytalanságot teremt
Képviselői hozzászólásokkal folytatódott pénteken a jövő évi költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. A kormánypárti képviselők a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetésének, míg az ellenzéki képviselők az adóemelések és a megszorítások költségvetésének nevezték a 2023-as büdzsét az általános vita eddigi szakaszában.
Herczeg Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselőjének felszólalásával kezdődött az Országgyűlés pénteki vitája. A kormánypárti képviselő a jövő évi költségvetésből a fenntartható fejlődés érdekében tett lépéseket és a kutatás-fejlesztési területet emelte ki. Herczeg szólt a nemzetipark-igazgatóságokról is, amelyek feladata többi között az élőhelyek és élettelen természeti helyek feltárása, kutatása. Egyre hangsúlyosabb feladatokat látnak el az ökoturisztikai létesítmények működtetésében – mutatott rá, jelezve: e célra több mint 13 milliárdot irányoznak elő a jövő évi büdzsében.
A klíma- és környezetvédelem hazafias kötelességünk
– emelte ki a politikus.
A Demokratikus Koalíció gazdasági tanácsadója tragikusnak írta le a gazdasági helyzetet. Dávid Ferenc arról beszélt, hogy a magyar kkv-k hatékonysága alacsony Európában, az elmúlt évtizedben jelentős támogatások kerültek a területre, de áttörés nem következett be. A DK képviselője szerint a kormány nem a kisvállalkozók, hanem a multinacionális vállalatok oldalára áll; szerinte a globális minimumadó elutasításával ismételten rontották a költségvetés egyébként is ingatag helyzetét.
A költségvetés emellett semmilyen biztosítékot nem tartalmaz a kata megmaradását illetően
– tette szóvá.
Ütésállóbb, erősebb magyar gazdaság
Nacsa Lőrinc reagált Dávid Ferenc gondolataira. Szavai szerint érdemes megnézni, hogy a baloldali kormányok idején hány embert foglalkoztattak feketén, és hányan nem fizették be az adót.
Akkor 36 százalék volt az szja, most 15 százalék, 55 százalék volt az átlagos vállalati adóterhelés, most 32 százalék
– mutatott rá.
Akkor mínusz 7 volt a gazdasági növekedés, most plusz 7 százalékos. A családi adókedvezmény 12 milliárd forint volt, most 980 milliárd forint
– sorolta.
Ütésállóbb, egészségesebb szerkezetű és erősebb most a magyar gazdaság. Az elmúlt 12 évben 80 alkalommal történt adócsökkentés
– rögzítette, és azt kérte, a tények alapján vitatkozzanak. A képviselő hozzátette: érdemes utánajárni, hogy a Gyurcsány-kormány alatt hányan voltak feketén dolgoztatva. Kitért arra is: ha a DK-n múlna, ma nem lenne benzinárstop, és ha ez nem lenne, 700–800 forint lenne egy liter üzemanyag Magyarországon. Összegzése szerint a költségvetés értékválasztás, olyan célokat határoz meg, ami megmutatja a kormányzás irányát. Egy alapvetően nehéz gazdasági helyzetben szükség van fegyelmezett költségvetésre.
A felelős gazdálkodás és adópolitika meghozta gyümölcsét, így minden területre több juthatott az elmúlt 12 évben
– mondta.
Ellenzék: megszorítás
Az MSZP-s Gurmai Zita közölte: a Fidesz szerencsés helyzetben van, mert szerinte egy átlagos ember nem olvassa a költségvetést, és így nem látja az abból kiolvasható jövőképet, pedig ha látná, biztosan nem szavazna erre a kormányra.
Ez ugyanis a bizonytalanság költségvetése, mert létbizonytalanságban tartja az alacsony keresetűeket, komplett társadalmi rétegek szakadnak le
– hangsúlyozta. Közölte: az embereknek létbiztonság és nem bizonytalanság kell, a valódi felzárkózásnak el kell kezdődnie, hogy a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség csökkenjen.
De ez a büdzsé bizonytalanságban tartja az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjasokat, a vállalatokat, az önkormányzatokat
– sorolta. Hozzátette: a költségvetés megszorításokat tartalmaz és az egész tervezet gyenge lábakon áll.
Dúró Dóra szerint a 2023-as költségvetési tervezet legnagyobb vesztesei az állami dolgozók lesznek. A Mi Hazánk Mozgalom képviselője szerint fontos beszélni a magyar anyák munkaerőpiaci hiányáról is, amelyre nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövő évi költségvetésben. Dúró Dóra emellett kijelentette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kiterjesztené a Nők 40 programot a férfiakra is.
A széteső Jobbikból Z. Kárpát Dániel a családtámogatásokat emelte ki felszólalásában. A képviselő szerint drasztikus a népességfogyás hazánkban, ugyanis 1997 volt az utolsó év, amikor 100 ezer felett volt a születések száma. Szerinte folyamatosan csökken a szülőképes nők száma is, éppen ezért úgy gondolja, hogy a kormánynak nincsen mire annyira büszkének lennie. A képviselő szerint erre a demográfiai problémára a bérlakások tömegének megépítése adhat megoldást.
Ha nem kezdjük el az évi 5–10 ezer bérlakás építését, akkor nem lehet a lakhatási válságot és ezáltal a születési demográfiai mutatók csökkenésének problémáját megoldani
– emelte ki Z. Kárpát, aki hozzátette: szurkol, hogy a mutatók növekedjenek.
Rétvári: az egészségügyi és az oktatásügyi béremelésekről már korábban döntött a kormány
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Eurostat adatait ismertette a szegénységgel kapcsolatban. Elmondta: 2010-ben Európában a szegénységgel veszélyeztetett 18 éven aluliak aránya 27 százalék, Magyarországon 38 százalék volt. Ez a mutató mostanra Európában 23 százalékra, míg Magyarországon az uniós átlag alá, 17 százalékra csökkent – tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy növelték a támogatásokat; példaként a gyermekétkeztetést említette. Jelezte azt is, hogy jövőre az egészségügyben és az oktatásban is lesz béremelés, ugyanis erről már döntött a kormány.
Jövőre elérik a GDP 2 százalékát a honvédelmi források
Simon Miklós, a Fidesz képviselője a 2023-as költségvetés kapcsán a haderőfejlesztés fontosságáról beszélt. Kiemelte: Magyarország jövőre teljesíti a NATO elvárását, hiszen a honvédelemre fordítandó források elérik a GDP 2 százalékát. Ezt fontos mérföldkőnek nevezte, hozzátéve, hogy jövőre 41 százalékkal nő a költségvetés honvédelemre fordítható része. Részletesen szólt a Magyar Honvédség eszközfejlesztéseiről, és úgy értékelt: a költségvetés honvédelmi alapjának 840 milliárd forintos forrása biztosítja a haderőfejlesztési program folytatását.
A károgó Varju szerint emberek 100 ezrei menekülnek el Magyarországról
Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint az embereket sarcoló Orbán-csomagnak kellene hívni a 2023-as költségvetési tervezetet. A baloldali politikus szerint a költségvetési vitán lelepleződtek "a NER hazugságai", ugyanis mint elmondta, a valós infláció 15 százalék felett van és munkavállalók százezrei menekülnek el az országból. Varju szerint a Fidesz a benzinárstopot is ki akarja vezetni, miközben rezsiemelést hajt végre.
Fidesz: Miért védi az ellenzék a nagy multicégek extraprofitját?
Illés Boglárka arról beszélt: a költségvetés vizsgálatakor nem csupán az a kérdés, hogyan biztosítja a kormányzat a magyar nemzet megmaradását, boldogulását, hanem az is, "hogyan tudunk mintává, követendő példává válni a neomarxista erőkkel szemben". Dunai Mónika, a Fidesz képviselője szerint a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az emberek biztonságát, a családokat és a nyugdíjakat. Bányai Gábor fideszes képviselő pedig azt a kérdést tette fel az ellenzéknek, hogy ők vajon szétnéztek-e a világban? Rámutatott: a háború okozta infláció az egész világot sújtja.
Ha nem lenne rezsicsökkentés, kamatstop vagy benzinárstop, tényleg brutális infláció lenne
– fogalmazott.
Miért védik önök a nagy multicégek extraprofitját?
– tette fel a kérdést.
Forrás: PestiSrácok.hu, MTI; Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
