Potápi: véget kell vetni annak, hogy nyolc különböző magyar történelmet tanulnak a gyerekek a Kárpát-medencében
Fontos lenne, hogy például magyar történelemből ne nyolc különféle verziót tanuljanak a gyerekek Kárpát-medence-szerte a magyar iskolákban – hangsúlyozta portálunk érdeklődésére Potápi Árpád János, aki kiemelte: egyeztetéseket kezdeményezett a határon túli magyar pedagógusszervezetekkel ebben a kérdésben. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy vélte, "fel kell oldani azt a tarthatatlan állapotot, hogy ha mondjuk egy felvidéki magyar fiatal találkozik egy erdélyi magyarral, akkor a történelmi ismereteik – különösen a magyarsággal kapcsolatban – köszönőviszonyban sincsenek egymással". Potápi Árpád János arról is szólt: a péntektől ismét pályázható Határtalanul program keretében eddig félmillió diák tapasztalhatta meg, hogy sok száz kilométerre is beszélnek magyarul, és egy tömbben, teljes magyar életet élnek.
A Határtalanul az egyik legfontosabb nemzeti összetartozás érzését és élményét erősítő program, amely már több mint 500 ezer diák utazását tette lehetővé. 2011. június 4-én indultak el az első buszok, azóta a magyarországi egyetemisták 78 százaléka járt már határon túli magyarlakta területen, 62 százalékuknak pedig van határon túli barátja vagy ismerőse. Az idei program pályázataira péntektől lehet jelentkezni. A témával kapcsolatos pénteki sajtótájékoztatót követően Potápi Árpád Jánost kérdeztük.
Több száz kilométerre a határtól újra magyar szót hallani
Nagyon remélem, hogy ezek a kirándulások arra is alkalmasak, hogy gyermekeiken keresztül azok a szülők is megtapasztalják a Kárpát-medencei magyar közösség létezését, akiknek a kommunizmusban, vagy a rendszerváltás után nem volt lehetőségük hasonló programokon, utazásokon részt venni
– hangsúlyozta portálunk érdeklődésére Potápi Árpád János azzal kapcsolatban: mi lesz azokkal a generációkkal, akik sosem tapasztalhatták meg, hogy Budapesttől sok száz kilométerre magyar szóval, magyar közösségekkel lehet találkozni? A nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a szülők saját gyermekeik segítségével tapasztalhatják meg, mennyit változott a világ, hiszen ezek a fiatalok már otthonosan mozognak Pozsony, Újvidék, Eszék, Kassa, Lendva, Brassó vagy Csíkszereda között. Hozzátette:
a programban már részt vett fiataloknak élő valóság, meghatározó fiatalkori élmény, hogy messze a magyar határtól élő magyar közösségekkel lehet találkozni, ahol teljes magyar életet élnek, nem egy rezervátum lakói.
És mivel ugyanolyanok, ugyanolyan ruhákban járnak, ugyanazokat a közösségi felületeket használják az interneten, hasonló az érdeklődési körük, ezért a fiatalok könnyen kötnek egymással akár tartós barátságokat is. Potápi Árpád János úgy vélte, ezek a kirándulások győzhetik meg később a szülőket, hogy esetenként érdemesebb, tartalmasabb a Kárpát-medence magyarlakta vidékein tölteni a szabadságot, nem egy tengerparton.
Nyolc ország, nyolc történelem...
Az államtitkárság a napokban egyeztetett a Kárpát-medencei pedagógusszervezetekkel egy olyan találkozóról, amelynek célja a különböző tananyagok, különösen a magyar vonatkozásúak összehangolása az utódállamokban – erősítette meg Potápi Árpád János azt a kezdeményezést, amelyet még a választást megelőzően fogalmazott meg portálunknak adott egyik interjújában, hiszen, mint hozzátette, jelenleg nyolc különböző történelmet tanítanak a Kárpát-medencében. Az államtitkár hozzátette: itt nem arról van szó, hogy a Nemzeti Alaptantervet akarnák az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni, hiszen minden országban más rendszerben, más tematikák mentén oktatnak. Ugyanakkor akár a matematikára is igaz, hogy egyes alapfogalmakat fontos lenne magyarul elsajátítani, nem is beszélve a történelemről, vagy az irodalomról, néprajzról.
Fontos lenne, hogy például magyar történelemből ne nyolc különféle verziót tanuljanak a gyerekek. Ez bonyolult kérdés, de meg lehet oldani, hiszen még ahhoz sem ragaszkodunk, hogy a magyar tankönyveket vegyék át. A lényeg, hogy feloldjuk azt a tarthatatlan állapotot, hogy ha mondjuk egy felvidéki magyar fiatal találkozik egy erdélyi magyarral, akkor a történelmi ismereteik – különösen a magyarsággal – köszönőviszonyban sincsenek egymással
– hangsúlyozta az államtitkár.
A cél, hogy a határon túli csoportokkal közös programokat szervezzenek
A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János ismertette: 2022-ben egy pályázati felhívást hirdetnek meg, a Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek című programot. A keretösszeg közel kétmilliárd forint, ha több forrásra van szükség, akkor ezt tudják még növelni – tette hozzá. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezertől 5 millió forintig terjed. A támogatható kiadások köre nem változott, így az az utazásra, étkezésre, az útlevél kiállítására, baleset- és felelősségbiztosításra, személyi juttatásra, programhoz kapcsolódó költségekre, kisösszegű ajándékokra fordítható. A megvalósítási időszak 2022. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig tart, a jelentkezési határidő július 15-e. Jelezte: a 2022-es felhívásra nem nyújthat be pályázatot az az oktatási intézmény, amely a 2019-ben vagy 2020-ban támogatott kirándulást a mostani pályázat benyújtási határidejéig nem kezdte vagy valósította meg.
Újdonság, hogy a buszokon fel kell majd tüntetni a Határtalanul program logóját és azt, hogy mely településről érkezik az adott csoport. Javasolnak tematikus túraútvonalakat is a kiránduló csoportoknak, és azt is szeretnék, ha még több szervezett program lenne a határon túli csoportokkal közösen.
Vezetőkép: MTI/Illyés Tibor
