Folytatjuk imaláncunkat Wittner Mária gyógyulásáért! Tolcsvay Béla és Cey-Bert Róbert gondolataival
Az imalánchoz már számtalan érdemes magyar közéleti szereplő is csatlakozott. Ma Tolcsvay Béla és Cey-Bert Róbert mondják el, szívükben milyen gondolatokkal imádkoznak Wittner Máriáért. Ők azok, akiknek a segítségével megérthetjük, miért kiemelkedő személye a magyar történelemnek Wittner Mária, a harcos, aki soha nem hagyta magát és kitartott a magyarsága mellett minden körülmények között.
Tolcsvay Béla – zenész
Wittner Mária mindenáron való kitartása példa mindenki előtt. Ugyanazt kívánom neked Mária, hogy most ebben a nehéz helyzetben is legyen erőd, legyél kitartó és segítsen Neked a Mindenható Isten, ugyanúgy, mint ahogyan akkor segített, amikor a börtön falai között voltál.
Cey-Bert Róbert – író, ötvenhatos szabadságharcos
Hűséges bajtársam Mária! Minden szabadságharcos bajtársad és minden igaz magyar hazafi kéri a magyarok Nagyasszonyát, járjon közbe érted az ég Uránál, a Mindenható Istennél, hogy adja rád áldását és segítse felgyógyulásodat. Megtörhetetlen, csodálatra méltó magyar lélek vagy. Életedet az istenhit, a hazaszeretet, az igazságosság, a Nemzetért és a barátokért való bátor kiállás értékei vezették. Családommal és barátaimmal eddig is minden nap imádkoztunk érted, most pedig kiegészítjük imánkat és csatlakozunk a Pesti Srácok imaláncához. Kérünk Istenünk segítsd meg az ’56-os szabadságharc megtörhetetlen hősét, Wittner Máriát!
Imádkozzunk e nagyszerű asszonyért minden este 19 órakor közösen!
Az imalánchoz korábban már számtalan érdemes magyar közéleti szereplő is csatlakozott.
Csókay András – sebész főorvos
Drága Marika, betegségedben imádkozunk érted az Úrjézushoz! Ugyan biztosak vagyunk benne, hogy hozzá fogsz kerülni példaadó életed jutalmaként, de azt szeretnénk, ha még velünk maradnál ezekben a viharos, háborús időkben, mert egy iránymutatója vagy a magyarságnak, a Krisztus-hittel élő magyarságnak, amiről te mindig vallomást tettél. Megvallottad, hogy te soha nem magadtól, hanem a benned élő Názáreti Jézustól kaptad azt az erőt, amivel kibírtad a kínzásokat, a gyötrelmeket és a halálra ítéltséget. Valóban nem csak ember, hanem jézusi ember tudtál maradni. Imádkozunk, hogy maradj még velünk és tudjunk továbbra is követni téged!
Döbrentei Kornél – Kossuth-díjas költő
Drága Mária, nagy ínségben lévén most az egészséged egy nemzet imádkozik most hozzád úgyis, mint Mária országainak tagja. A Mindenható adjon neked erőt, állítson talpra. Te valami olyasmit képviselsz, ami nagy ritkaság mostanában. A tisztaságot, a hitelességet a becsületességet és az újrateremtett zászlót. Ahányszor eszembe jutsz mindig arra gondolok, hogy ››zárka mélyben csillagvizsgálója a szabadságnak csak kivágott-címerű zászló lehet. S a magyar életfa lombjába vackolódó hold nem éjszakát szül, virradat, amit kihord. vitorlát bontó Haza zátonyról nem zátonyra érkezett, mert nem bitókról lopta le a kötélzetet, e cirkli-terebélyű növényi seben átduhhan a molekuláris tisztaság, mint a hó, s a Szent Lélek is átszáll könnyeden, a Máriás lobogókkal suhogó, bár bennünk minden pika a Kossuth-címerig ér, eszünket búsítja eszme, de erünkben felvidul a vér, s újra kigyúl a fáklyaüszök néked is köszönhetően, mert az ország mégse a kárhozat hona, nem ferde gerincet sugall a dőlt keresztű Szent Korona. Vagy csupán a férgek hada rágta ki az utat a Nagyistennek, ki szánva minket ide néz, és sírva mulat, mert csak Ő sejti, mint dönti el, szabadságunk annyi maradt-e még, mint e lyukon át ránkderengő kerek ég ‹‹. Ezt az eget tartod te is édes Mária, adja meg Isten az erőt, vigyázz magadra. Reméljük, hogy ez a fohászláncolat lesz olyan szereteterejű, hogy a Mindenható megsegít. Jobbulást, ölellek: Döbrentei Kornél!
Petrás Mária – keramikus, népdalénekes, Döbrentei Kornél felesége
Együtt, ezzel az énekkel a szívünk, lelkünk szeretetét küldjük és kérjük a Jóistent, hogy adjon isteni erőket Máriának, mert egész életében vigyázott rá, hogy tudja képviselni a bátor magyarokat. Isteni erőket kérek a Jóistentől, hogy erősítse meg Wittner Máriát, hogy útját méltóképpen tudja folytatni.
Stefka István ezt írta róla:
Törékeny asszony erős lélekkel és hittel, megtörhetetlen tiszta erkölcsiséggel és mély hazaszeretettel. Ő Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin-közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt. Bajban van, ismét harcolnia kell, de most már az egészségéért, az életben maradásáért egy kórházban.
Bár a Tutsek-féle vérbíróság halálra ítélte, mivel nem töltötte be a huszadik életévét, életfogytiglanra változtatták az ítéletet. A magyar Parlamentben 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján elhangzott beszédében világossá tette, hogy a gyilkosoknak nincs megbocsátás.
Az első fokon halálra ítélt ötvenhatosnak minden joga megvan ahhoz, hogy módszerváltásnak nevezze a történelemkönyvekben rendszerváltásként szereplő időszakot. Végignézte, hogy egykori ’56-os társai – már akik életben maradtak – ugyanolyan nyomorban tengődnek a kommunizmus bukása után, ahogyan előtte. A legjobban egykori rabtársa, Göncz Árpád „árulását” fájlalta. Wittner Mária soha nem tudja elfelejteni.
Eleinte négyen sétáltunk, aztán hárman, aztán ketten, és amikor Katit is kivégezték, akkor egyedül maradtam. Akkor sírtam, tényleg sírtam
– mesélte az ép ésszel nehezen átélhető időszakról. „Katit”, azaz Havrilla Béláné Sticker Katalint 1959. február 26-án végezték ki. Wittner Mária beszélt nekem Göncz Árpádról is:
Az esett rosszul, ahogyan egy idő után képviselte a magyar nemzetet. Írtam neki egy levelet, hogy olyan társaink vannak, akik a betevő falatot nem tudják megvenni. Felírtam egy-egy címet, és akkor küldött a védenceimnek húszezer forintot. Én magam miatt sohasem mentem Göncz Árpádhoz. Őértük mentem, akik ugyanolyan nyomorúságban éltek, ahogyan előtte. Amikor megtaláltam Kati sírját, akkor gondoltam arra, hogy jó lenne mellette feküdni.
Sokan úgy gondolják – barátok, tisztelők, harcostársak, a PestiSrácok.hu közössége is –, hogy szükség van százezrek imaláncára, arra a hatalmas energiára, amely Wittner Mária gyógyulását elősegíti. Mielőtt megszólalnának neves közéleti személyiségek, művészek, barátok, tisztelők az imalánc fontosságáról, engedjék meg nekem, aki több mint 30 éve kíséri végig Wittner Mária és szabadságharcos társainak sorsát, sorsuknak alakulását, hogy néhány gondolatot tovább ídézzek Máriával való beszélgetéseinkből, amely rávilágít arra, hogy miért kellenek Magyarországnak Wittner Máriák.
Számára a rendszerváltás 1989-ben véget ért. Az 1956-os forradalom és szabadságharc meghatározó résztvevője, halálraítélt ehhez kapcsolódva kifejtette:
a múlt héten előkerült egy nejlonzacskó, amiben iratok voltak. Az olvasmányokból sok mindenre rádöbbentem, egyrészt, hogy a forradalomba be voltak építve emberek, akiket elég szépen kiemeltek. Másodszor az egész rendszerváltás ’82-ben kezdődött, amikor Fekete Jánost megbízták teljes hatalommal, hogy tárgyaljon az IMF-fel.
Wittner Mária hozzátette: mentelmi jogot szereztek a kommunistáknak mindazért, hogy kormányrendelettel kiárulták az ország egész vagyonát. Amikor 1989. október 23-án kimondták a Köztársaság kikiáltását, ez már a rendszerváltás befejezése volt. Ezt betetőzték azzal, hogy ’89. március 15-én összeült négy titkosszolgálat egy budai villában és az új kormányból megnevezett emberek döntöttek Magyarország sorsáról. Döntöttek például arról, hogy a kommunista bírók a helyükön maradnak. Éppen ezért – hangsúlyozta Wittner Mária – amikor Orbán Viktor 2010-ben kijelentette, hogy most kezdődik az igazi rendszerváltás, az volt az igaz.
Aztán egy másik beszélgetésben arról is beszélt, hogy számára mit jelentett 1956, egyáltalán mi volt a forradalom és szabadságharc igazi, máig tartó üzenete:
...nagyon nem tetszik nekem, hogy a lyukas zászlót rábízzák a Jobbikra, aztán viszik a Mi Hazánkhoz, olyan emberek, akiknek nincs joguk hozzá.
Az 1956-os Emlékbizottság védnöke 8 évig volt a Fidesz-frakció tagja, de elmondása szerint eszébe sem jutott, hogy a lyukas zászlót a Fideszre bízza.
Ugyanis ez nem a pártok forradalma, hanem a nemzet forradalma volt
– szögezte le Wittner Mária. A Pesti TV Boomerlázadás című műsorában, a 2001. február 25-én, a Kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondott döbbenetes beszédéről is kérdeztem Wittner Máriát, ahol megvádolta a kommunistákat, azokat az embereket, akik még mindig ott ültek a Parlament soraiban.
Én nem gyűlöletből mondtam a beszédet, hanem igazságból. Mert az igazság kimondása a hazugságra válasz
– mondta csendesen az ötvenhatos forradalmár. Nem lehet elhallgatni, hogy a magyarok ezreinek, kíméletlen kivégzőinek vér szerinti, szellemi örökösei még a mai napig is itt élnek közöttünk. Wittner Mária gyakorolja a katolikus hitet. Nem egyszer emlegette Pio atyát és az ő jóslatát is, miszerint Magyarországon egy olyan madár fog kirepülni a kalitkából, ami egész Európára nézve dicsőséget hoz. Olyan nagyhatalmú őrangyalunk van, hogy még jobban, hatékonyabban kellene felé fordulni, Magyarország védőszentjéhez, Szűz Máriához. Wittner Mária sokszor hajtogatta: békével és szeretettel bizony meg lehet változtatni a világot, hiszen – ahogy ő fogalmazott –
a szeretetláng heve eloltja a gyűlölet tüzét.
Imádkozzunk e nagyszerű asszonyért minden este 19 órakor közösen!
(Írta: Stefka István, interjúk: Dezse-Zelenka Dóra, Dezse Balázs)
Vezető kép: Wittner Mária, 1956-os halálraítélt, korábbi országgyűlési képviselő, az esemény helyszínéül szolgáló Csepel díszpolgára az életéről szóló, Wittner és a világ – Wittner Mária ’56 lángjának őrzője című könyv bemutatóján a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián 2022. február 26-án. Az albumot Matúz Gábor állította össze. Fotó: MTI/Kovács Tamás
