Jobb fegyverek és jobb szervezettség együtt jelentik a haderőfejlesztésünket
„A vasnak a levegőben van a helye” – ezzel a mondattal nyitott Ruszin-Szendi Romulusz, a légierő augusztus 20-i parádéjának főpróbája előtt tartott sajtótájékoztatón. A honvédség parancsnoka a Miniszterelnökség Kossuth téri épületének erkélyéről nézte meg a légi bemutató főpróbáját. Az alkalmat kihasználva a haderőfejlesztésre is rákérdeztünk, és a fegyverkezésen túl is érdekes szempontokat osztott meg velünk.
Ruszin-Szendi felidézte a régi hagyományt, miszerint augusztus 20-án teszik le a katonák a tiszti esküjüket. A mostani főpróbát is a méltó ünneplés indokolja, hiszen a parancsok szavai szerint a sikeres légiparádéhoz elengedhetetlen a gyakorlás.
„A légierő megmutatja magát a Duna fölött”
– jelentette ki.
A parádén a honvédség összes géptípusát bevetik, így a Gripen vadászbombázók mellett szállító és kiképző repülőgépet, továbbá H145M többfeladatú helikoptert, Mi-24-es harci és Mi-17-es szállító helikoptert is láthatnak majd az érdeklődők augusztus 20-án a parádén.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a főpróba előtt emlékeztetett, hogy ma van a magyar légierő napja, ami tovább növeli a főpróba jelentőségét. Közölte, hogy a katonai gépek mellett civil gépek is részt vesznek a légi parádén. Az államtitkár elmondása szerint ma ülésezett az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs, az időjárástól a katasztrófavédelem biztosításáig minden apró részletre odafigyelnek a szervezéskor, és az előkészületek rendben haladnak.
Az állami ünnep a tavalyihoz hasonlóan idén is négynapos programsorozatot jelent augusztus 18-21. között, húsz helyszínen. A zászlófelvonás, a tisztavatás, a légi parádé mellett lehetőség lesz a Szent Korona megtekintésére, és természetesen lesz ünnepi szentmise és Szent Jobb-körmenet. A tűzijátékot alkotó 40 ezer pirotechnikai eszközt a Margit-híd és a Petőfi-híd közti 4,3 kilométeres szakaszon elhelyezett uszályokról és pontonokról lövik majd fel.
Az alkalmat kihasználva katonai kérdésekről is faggattuk Ruszin-Szendi Romuluszt, hiszen a szomszédunkban zajló háborúnak sok olyan vetülete van, amelyekkel foglalkoznunk kell Magyarországon. Kérdésünkre, hogy vannak-e a fronton magyar katonai megfigyelők, a honvédség főparancsnoka hamar tisztába tette, hogy a NATO és benne Magyarország nem része ennek a konfliktusnak, sőt a látszatát is szeretné elkerülni ilyesminek, ezért magyar katonai megfigyelők nem lehetnek jelen a harcoknál. Ő maga azonban az ukrán vezérkari főnök meghívására körülnézhetett a helyszínen.
„Amit tudhatunk, hogy mi történik ott mind a két oldalról, azt beépítjük a mindennapi kiképzésbe, illetve ez természetesen formálni fogja a haderőfejlesztési tervet is.”
A háborúnak vannak új hadászati tapasztalatai, amelyeket nekünk is fel kell dolgozni, ám ezek beépítése a harceljárásainkba és haderőfejlesztésünkbe már egy hosszabb folyamat – fogalmazott a honvédség parancsnoka.
Orbán Viktor miniszterelnök a haderőfejlesztésünk felgyorsítását említette nemrég, ugyanakkor a háború nyersanyaghiányt okoz, akár a hadiiparban is. Erre a problémafelvetésünkre úgy válaszolt a parancsnok, hogy a kívánt hadi képességeink elérése nem csak a hadi eszközökön múlik. Itt négy pillért említett:
- Haderőfejlesztés – A kormány felgyorsítja az egyéni harcászati felszerelések beszerzését és egységesítését.
- Változások a harceljárásunkban – A cél, hogy a katonák minél több időt töltsenek a gyakorlótéren, amit a lakosság is érzékelhet, amikor a laktanya és a gyakorlótér között közlekedő katonai konvojokat lát az utakon.
- Készenléti idő csökkentése – Több erőt jelöltek ki készenléti szolgálatba.
- Szervezeti felépítés megváltoztatása – A harcoló létszám növelése és az adminisztrációs létszám csökkentése, minisztériumi utasítás szerint.
A parancsnok kérdésünkre már nem is a jövő, hanem a jelen harcászatának nevezte a hibrid hadviselést, amelyben egyszerre jelennek meg a hagyományos és nem hagyományos hadviselési elvek, ráadásul a katonai spektrumon túl aktívan zajlik a harc a diplomácia, az információközlés és a gazdaság terén.
„Ezt láthatjuk most tőlünk keletre. Egyik legnagyobb tapasztalat, amire számítottunk, hogy ez lesz a jövő háborúja, az most már a jelen háborúja”
– tette hozzá.
PS, MTI
