Pesti Srácok

Ma 50 éves a német Playboy, de úgy tűnik, már ez sem a régi

Ma 50 éves a német Playboy, de úgy tűnik, már ez sem a régi

Hugh Hefner alapította még 1953-ban a férfiaknak szóló erotikus magazint, a Playboyt, amelyben olyan hírességeket, szexszimbólumokat "sikerült" megszabadítania a textiltől, mint a Baywatch sztárját, Pamela Andersont, a modellt, Cindy Crawfordot, de a ruháitól a magazin ajánlatára megszabadult Kim Basinger is annak idején. A legelső Playboy címlapján pedig a mindenki által ismert Marilyn Monroe szerepelt a férfiak nagy örömére. Azóta megszokhattuk, hogy szebbnél szebb, formásabbnál formásabb idomú nőket láthatunk a magazin borítóján, akik az újságot fellapozva még többet mutatnak meg magukból. A Playboy "filozófiája" sok vitát generált, az általa sugallt nőképet sok jogos kritika érhette, de a nőiességhez való hozzállása bizonyos értelemben konzervatívnak volt tekinthető. Ahhoz nem fért kétség, hogy ez a magazin a heteroszexuális férfiakat tekintette a célcsoportjának.

A németeknek viszont sikerült ezt a hagyományt is megszakítani, ugyanis a német Playboy jubileumi évfordulója alkalmából ötven különböző címlapot gyártottak le, amelyek közül az egyiken egy szőrős mellkasú, nőnek öltözött férfit mutogatnak, a másikon pedig egy spagettitangás úr néz kacéran a kedves olvasóra.

Az osztrák transzvesztita énekes, Conchita Wurst óta – aki 2014-ben megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált – talán nem is csodálkozunk már azon, hogy egyre többen érzik szükségességét annak, hogy kvóta LMBTQ-embereket helyezzenek pozícióba. Enélkül jóember úgy tűnik, már nem lehetsz. Persze, ha valaki például énekesként tehetséges, azt a szexuális beállítottságától függetlenül értékelni kell, de élnék a gyanúperrel, hogy kevés olyan Playboy magazint vásárló férfi van, aki egy szőrös mellkasú férfitársát vonzóbbnak tartja mondjuk egy bögyös szőke nőnél. Vagy ha mégis, akkor kérdés, hogy eddig miért vásárolta ezt a férfiaknak készült erotikus magazint? Mire is akarják ezzel az esztétikus nőkhöz szokott férfiakat érzékenyíteni?

A mai azonban egy jeles nap, hiszen éppen ma 50 éves a német Playboy. A jubileumi alkalomból pedig a németek úgy gondolták, hogy valami különlegességgel állnak elő, ezért ötven különböző borítóval árulják a magazint. Kettő közülük viszont igencsak szemet szúrt. Az egyiken egy úgynevezett queer személy látható, aki egy szőrős férfi, de nőnek van öltözve.

PestiSracok facebook image
Geraldine Schabraque a Playboy címlapján. Forrás: Facebook

Ezt a képet egy mariupoli fotós, Denis Karlinsky lőtte és gondolta, hogy elnyeri vele az olvasók tetszését. Az biztos, hogy sokan beszélnek a képről, de az már korántsem, hogy ezt pozitív kontextusban teszik. A német Playboy Instagram-oldalán ugyanis olyan kommentek születtek, hogy

Egy másik kommentelő pedig megjegyzi, hogy

Ám nemcsak a Geraldine Schabraque-ot ábrázoló fotó verte ki a biztosítékot, hanem az Esther Haase által készített is, hiszen ezen egy, a magazin stílusát egyébként visszaadó, spagettitangás, nyuszifüles fiatalember néz a háta mögé, az olvasót igézve tekintetével.

Forrás: models.com

Hefner is tett transznőt a címlapra

Azonban mielőtt megköveznénk a németeket, fontos megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, hogy nem egy született női bombázót csodálhatunk a Playboy címlapján. Hugh Hefner ugyanis a nyolcvanas években helyet adott Caroline Cossey-nak is, aki transzszexuális volt.

Forrás: Getty Images

Hefner mentségére legyen mondva, hogy ez a modell viszont legalább nőnek nézett ki: sem mellszőr nem buggyant ki a polója alól, sem bajszot nem hordott az orra alatt, ezért esztétikailag illett a magazin profiljába. A Playboy persze a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát fejezte ki a leginkább, és ma már csak keresi a helyét a végtelen mennyiségű szexuális tartalom között. Üzletileg sem igazán találja a régi életérzést, és úgy tűnik, hogy a lehető legrosszabb helyen is keresi.

Forrás: thesaxon.org

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)