Pesti Srácok

Még a morál is elapad, ha ki kell lépni a baloldali véleménybuborékból (videó)

Még a morál is elapad, ha ki kell lépni a baloldali véleménybuborékból (videó)

Mi az oka annak, hogy a baloldal csak igazán kivételes esetekben hajlandó vitázni, akkor is csak bizonyos feltételek mellett? A helyszín, a téma vagy a vitapartner személye jelenti a problémát? Ezekre a kérdésekre földi halandó nem képes válaszolni. Az viszont annál érdekesebb, hogy egyes témakörökben novellákat írnak, amelyeket csak a saját kis kommunájukon belül mernek publikálni. Most ennek miértjeit fogjuk feszegetni.

A baloldali megmondóemberektől számtalanszor hallhattuk, hogy mennyire hiányolják a minőségi vitákat. Ehhez képest elég kevés hajlandóságot mutatnak, ha meghívást kapnak egy-egy ilyen vitára. Ilyenkor előjönnek a jól bevált balos érvek (nem igazi érvek, csak amolyan pótkerekek), miszerint:

  • Propagandistával nem vitázunk!
  • Propagandistával amúgy nem állunk szóba!
  • Te ebbe nem szólhatsz bele!
  • Úgyis megvágjátok a felvételt!
  • O1G, Fideszcsicska, *artikulálatlan üvöltés*, stb

Az imént felsorolt kifogásokra reagálni sem érdemes, ugyanis ezek egyike sem igazi „érv”. Vágyvezérelve azt is mondhatnánk, hogy egyszerűen csak gyávák, de ez sem fedi a valóságot.

PestiSracok facebook image

Két fő ok miatt kerülik a vitát

Ha egy baloldali megmondóember párbeszédet folytat egy vele ellentétes nézeteket valló személlyel – legyen az vita, beszélgetés, elemzés, bármi - a 12 éve folyamatosan mesterséges Orbán-fóbiában tartott közönsége azonnal kiveti őt magából. Ezt a magyarázatot nem is olyan nehéz alátámasztani. Elég csak megnézni, milyen kommenteket kap egy ellenzéki megmondóember, amikor megemlíti a baloldal hiányosságait.

És ez az egyik fő oka annak, hogy nem lépnek ki a buborékból. Panaszkodnak a politikai polarizációra, miközben ők a legnagyobb haszonélvezői.

Egyszerűbb, mint gondolnád

A másik fő oka a viták visszautasításának maga a vita témája. Sokan csak úgy szeretnek játszani, ha nekik lejt a pálya. Csak jól védhető vagy „megidelogizálható” témákba állnak bele. Ezt úgy kell elképzelni, mint a bokszolót, aki csak nála gyengébb ellenfelekkel szemben mer kiállni.

Ez a helyzet azért is különleges, mert számtalan újságíró, influenszer, szervezet, NGO alkot véleményt ellentmondásos témákban, de ezt csak és kizárólag a saját közösségén belül hangoztatja. Ennek igazán egyszerű az oka. Mert itt nem ütközik ellentmondásba. Elég csak megnézni egy szélsőséges szivárvány-csoportot a Facebookon. Az ott elhangzott gondolatok sehol máshol nem állnák meg a helyüket, de az ilyen csoportokban egyenesen ünneplik őket.

Emellett számos más oka van annak, hogy valaki nem vesz részt egy vitán, de a meglátásom szerint ma Magyarországon ez a két lehetőség dominál.

Melyek azok a „védhetetlen témák”?

Számos ilyen van, de ez az írás most az abortusz kapcsán született. Az Egyesült Államokban eltörölték az abortuszt alkotmányos jognak tekintő Roe v. Wade nevű törvényt - erről bővebben itt tudtok olvasni. Szerettem volna videót készíteni a témával kapcsolatban, ezért meghívtam néhány olyan abortuszpárti újságírót, vloggert, szervezetet, stb, akik korábban határozottan kiálltak az abortuszhoz való jog mellett.

A meghívottaktól igazán érdekes válaszokat kaptam, de nem lövöm le a poént. Nézzétek meg a videót, abból minden kiderül.

A fentiektől függetlenül nem állíthatjuk, hogy soha senki sem vesz részt a vitákon, mert ebben a formában ez nem igaz, de politikai viták legfőbb váteszei sorra utasítják vissza a megkereséseket a korábban felsorolt okokra hivatkozva... Vajon miért?

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.