Nagy István: arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés
"Az aszálykár nem ismeretlen a magyar gazdatársadalom számára sem, ugyanakkor arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés" – fogalmazott portálunk érdeklődésére Nagy István, aki hozzátette: ez az a körülmény, "ami nagyon mellbevágó és meghökkentő a gazdatársaim számára és számomra is, mert én sem láttam ehhez hasonlót". Az aszálykár kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a miniszter ismertette: a búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült; az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Mint fogalmazott, "az idei, történelminek is nevezhető aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka". Nagy István ugyankkor hangsúlyozta, hogy a gazdák számíthatnak a Kormány segítségére, majd ismertette a rendkívüli helyzetre való tekintettel létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs elmúlt időszakban meghozott legfontosabb döntéseit.
Az emberek olvassák, hallgatják a médiából, hogy hazánk szomszédságában háború zajlik, hogy a különböző szankciók hatására energiaválság alakult ki Európában, energia-veszélyhelyzet van, de nem látják át ennek tényleges negatív hatásait
– fogalmazott portálunk érdeklődésére Nagy István, aki kiemelte:
továbbra is nagyon sokan azt gondolják, hogy az élet változatlan formában halad majd tovább.
Az agrárminiszter kiemelte: hasonló a helyzet az aszállyal kapcsolatban is, amelynek szintén súlyos következményei vannak és lesznek; ennek nyomai már most láthatóak, ha az ember csak a bolti árak emelkedését figyeli. Megjegyezte: az aszálynak olyan következményei is lehetnek, amelyekre még annyira sem vagyunk jelenleg felkészülve, jelesül, hogy azokból az országokból, ahová nem jut elegendő gabona és élelmiszer, komoly, beláthatatlan következményű migrációs hullám indulhat meg.
Komolyan kell venni a híreket, komolyan kell venni a jeleket, és a történéseket, amelyek a világban végbemennek, mert a mindennapi életünket határozzák meg
– nyomatékosította Nagy István. Az agrárminiszter a hazai állapotokra térve arról is beszélt: a gazdatársadalom, különösen a dél-alföldi régióban nagyon nehéz időszakot él át, a Kormány feladata pedig az, hogy biztosítsa számukra a gazdasági túlélés lehetőségét a károk mérséklésével. Mint hozzátette, a tárcának ezen felül azon is dolgoznia kell, hogy a hazai termelés biztonságát hosszú távon is fenn tudja tartani.
Arra nem volt eddig példa, hogy egyáltalán ne legyen termés
Nagy István arról is szólt, hogy aszály eddig is volt, és ezután is lesz; az aszály mértéke az, amely sokkolta a gazdatársadalmat. Mint kiemelte, Európa termőterületeinek közel fele, 46 százaléka érintett az aszálykárban; kiszáradt többek között a különben bő vizű, a Pó-síkságot tápláló Pó folyó, és ez az, amire senki nem volt felkészülve, senki sem gondolta, hogy ez egyáltalán bekövetkezhet. Az agrárminiszter megjegyezte: a korábbi években megszoktuk, hogy az aszályos években bizonyos területeken terméscsökkenés volt bizonyos százalékos arányokban, de olyanra nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés.
Ez az, ami nagyon mellbevágó és meghökkentő a gazdatársaim számára és számomra is, mert én sem láttam ehhez hasonlót
– emelte ki.
A kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült
Nagy István az aszálykárral kapcsolatban tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján kiemelte: az elmúlt évtizedekben egész Európában trendszerűen csökkent a talajnedvesség, ami a mezőgazdasági termelést, de különösen a növénytermesztést érzékenyen érinti; tanulmányok mutatták ki, hogy Európában 2015 óta folyamatosan jelen van az aszály. A magyarországi állapotokat elemezve kiemelte: 2022-ben az ország termőterületeinek jelentős része szinte egyáltalán nem jutott csapadékhoz, vagy ha mégis, akkor az időzítés, illetve a területi eloszlás nem volt megfelelő a gazdálkodók számára.
A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült, és most már a Dunántúl termését fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Az idei, történelminek is nevezhető aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka
– összegzett. Az agrárminiszter kiemelte: ebben a helyzetben a gazdák joggal számítanak hatékony beavatkozásra a kormány részéről, és ezt a célt szolgálta az agrárium gyors megsegítése érdekében az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs létrehozása. Nagy István megjegyezte:
a kormánynak erkölcsi kötelessége is az agráriumból élők támogatása, a gazdák ugyanis minden nehézség – a már említett világjárvány és az orosz–ukrán háború következményei mellett a munkaerőhiány, valamint a rendkívül magas inputárak, dráguló energiahordozók, állatbetegségek – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszerellátást, amiért mindannyiunk elismerését megérdemlik.
A miniszter elmondta: az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs öt pontból álló, azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Ezek közül kiemelte a hitelmoratórium lehetőségének biztosítását az arra rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára (2023. december 31-ig), illetve a rugalmasabbá és gyorsabbá tett biztosítói kártérítési folyamatot aszálybiztosítások esetén (a kárbejelentést október 31-ig elektronikus formában lehet megtenni a biztosítótársaság felé). Emellett a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet biztosít a tárca a tömegtakarmányokhoz kapcsolódóan. Továbbá a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatás jut, valamint a termelők újból benyújthatják a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket.
Vezetőkép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
