Pesti Srácok

Ez történik ott, ahol a baloldal van hatalmon: megy a koncon marakodás, miközben a kerület csak a kormányra számíthat

Ez történik ott, ahol a baloldal van hatalmon: megy a koncon marakodás, miközben a kerület csak a kormányra számíthat

A 2022-es országgyűlési választáson kiderült, hogy az ország elsöprő többsége a jobboldali, konzervatív kormányban bízik, azonban van néhány pont hazánkban, ahol élő példaként láthatjuk, milyen lenne, ha a baloldalé lenne a hatalom. Ilyen hely Zugló is, ami csakúgy, mint egész Magyarország, óriási kincseket tartogat magában, azonban a szocialista vezetés mindenben csak a pénzt és a jól fizető pozíciókat látja.

Megkezdődött az év, nemcsak az iskolákban, hanem a politikai életben is – sorra jönnek a hírek Zugló háza tájáról is. A nyári szünet után a héten tartotta meg első képviselő-testületi ülését a zuglói önkormányzat, ahol ismét összecsapott a Demokratikus Koalíció vezetésével az LMP, a Civil Zugló Egyesület és a Momentum az MSZP-s Horváth Csaba polgármesterrel. Az MSZP jelenlegi „országos” helyzetét is jól mutatja, hogy végül az „egységes ellenzék” jött ki nyertesen, ami ez esetben azt jelenti, hogy a zuglói képviselő-testület megválasztotta Bernula Istvánt a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. vezérigazgatójának hétfőn.

Gyurcsány emberének kezében a „zuglói vagyon”

A zuglói baloldal próbálta csendben intézni a Vagyonkezelő új fejének megválasztását, a Magyar Hírlap azonban megtudta, hogy a Horváth Csaba ellen „összefogott” pártok Bernula Istvánt választották meg a zuglói Vagyonkezelő élére. Bernula István több magáncégben is tulajdonos, számos végrehajtás indult ezekkel szemben. Külön érdekesség, hogy a megválasztott vezérigazgató nem volt jelen a testületi ülésen és információink szerint első napján sem jelent meg a munkahelyén.

PestiSracok facebook image

Bernula István korábban a Volán Buszpark Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. igazgatósági tagja volt, ezt követően a Complex Propertis Zrt.-ben lett tulajdonos, ám üzleti részesedését 2021 júliusában értékesítette. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy az állásra összesen ötvenheten pályáztak, a jelentkezők alkalmasságát pedig külsős céggel mérette fel az önkormányzat. Közülük választotta ki a feladattal megbízott cég az öt jelöltet, és javasolta a képviselő-testületnek.

A DK tehát Zuglóban is elérte a célját: a Gyurcsány-párt, ahogyan a Fővárosi Közgyűlésben, Zuglóban is szocialista politikusok átigazolásával szerzett irányító többséget a testületben. Horváth Csabát ledominálva, a többi baloldali és a „civil” jelölteket maga mellé állítva Gyurcsány pártjának kedvelt embere irányíthatja mostantól a zuglói Vagyonkezelő évi 5 és fél milliárdját.

A Bosnyák tér felújítása szükségtelen, Zugló egyik központi tere úgy jó, ahogy van...

Nagy port kavart a baloldal háza táján az a kormányzati döntés is, miszerint a Bosnyák téren épülő új város- és kereskedelmi központ megvalósítását kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány. Nem kellett sokat várni, máris jött a „korrupcióvadász” lódoktor, aki szerint „tragédia Zugló számára” a Bosnyák téri beruházás. És hogy miért? Hadházy szerint Zugló központi terének rendbetétele azért rossz, mert az a kormány projektje.

– írja Facebook-posztjában a mindenhonnan kiutált, ezért független országgyűlési képviselő. A zuglói Fidesz álláspontja szerint azonban a Bosnyák térnek szüksége van a felújításra, ugyanis Zugló központi tere 30 év vár arra, hogy megújuljon.

A zuglói Bosnyák tér panorámaképe a belváros felé. Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László

– nyilatkozta Borbély Ádám, a Fidesz választókerületi elnöke. Borbély szerint ma azok a baloldali politikusok beszélnek a kerület a túlépítéséről és hergelnek a Bosnyák tér felújítása ellen, akik egyébként testületi ülésről testületi ülésre hoznak be úgynevezett „városrendezési megállapodásokat” és „településrendezési szerződéseket”, amelyek lehetőséget biztosítanak a kerületi építési szabályzattól való eltérésre, vagyis a túlépítésre. Tehát az építkezések és a felújítások akkor jók, ha azok hasznot hoznak a baloldal kasszájába.

A zuglói Fidesz álláspontja szerint azonban nagy szükség van a Bosnyák tér fejlesztésére, ami gyakorlatilag 1990 óta az egyetlen olyan beruházás lehet a kerületben, aminek kereskedelmi lába is van. A kormánypárt szerint a beruházás kapcsán akár évi egymilliárd forintos adóbevétellel is lehet számolni, ezzel pedig kétségkívül jól járnának a zuglói polgárok is.

Diktátor sikátor, koncon marakodás – ez a zuglói baloldal

Mindennapok Zuglóban: Hadházy Ákos munka helyett tovább fúr, a képviselő-testület elé nevetséges előterjesztések kerülnek. A fontos ügyek pedig a háttérben maradnak. A minap „robbantotta” a hírt Hadházy Ákos, hogy Tóth Csaba privatizálta az MSZP zuglói irodáját is. A lódoktor beszámolója szerint először csak azt hallotta, hogy az intézmény bezárt, nincs hova mennie a tagságnak. Később pedig azt mondták neki, maga Tóth Csaba, a kerület korábbi országgyűlési képviselője vette meg. Hadházy Ákos úgy véli, hogy a háttérből továbbra is Tóth irányítja a helyi MSZP-t. Borbély Ádám szerint Hadházy ezzel az akciójával is csak a saját politikai érdekeit nézi, ugyanis még mindig Tóth Csaba – előválasztási ellenfele – a kerületből való eltávolításán ügyködik.

– mondta el kapunknak a Fidesz választókerületi elnöke.

Fotó: Facebook/Hadházy Ákos

Hozzátette: Hadházy Ákos akkor is csendben volt, amikor kiderült: a zuglói baloldal „városrendezési megállapodásokkal” és „településrendezési szerződésekkel” építi túl a kerületet, és akkor is, amikor a parkolóautomaták karbantartására Horváth Csabáék a csalásért elítélt Kupper András cégét bízták meg.

Eközben a volt kutyapártos, jelenleg független Victora Zsolt képviselő névtelen közterületek elnevezésére és utcanév megváltoztatására vonatkozó előterjesztést nyújtott be a testületnek. Victora azt szerette volna elérni, hogy a javaslatában feltüntetett nevek közül online szavazással döntsön a lakosság a Rákospatak utca és a Csömöri út jelenleg névtelen részeinek elnevezéséről, valamint a Bosnyák köz új nevéről. Az ajánlott nevek között szerepelt többek között a Diktátor sikátor, a Döbrögi liget és a Betonikus kert is. A vita során Victora azt mondta, a bizarr közterületnevekkel a Bosnyák tér mögötti részen építkező befektető korlátlan jogai ellen akart tiltakozni. A XIV. kerület képviselő-testülete végül elutasította az előterjesztést.

Jól látszik tehát, hogy hol van a zuglói baloldal fókusza. Hadházy Ákos a fejlesztések ellen hergel, miközben folytatja a baloldali belharcot. Horváth Csabáék marakodnak a Tóth Csaba által itt hagyott „koncon”, miközben a maradék ellenzék fikciós utcaneveken gondolkozik.

– mondta el Borbély Ádám, hozzátéve, hogy előbb Karácsony Gergelynek, legutóbb pedig Szabó Rebekának sikerült nagyobbat dobbantania Zuglóból úgy, hogy egyiküknek sincs mérhető teljesítménye a kerületben.

A XIV. kerület ebben a helyzetben egyedül a kormányra számíthat. Most a Bosnyák tér esetén is egyedül a kormányzatnak köszönhető az, hogy megújulhat a kerület központi tere. A Liget Projekt esetén is ezt láttuk: emlékezzünk, hogy mit művelt a baloldal akkor, amikor a kormány elhatározta, hogy nem hagyja lepusztulni a Városligetet. Meg is lett az eredménye a határozott kiállásnak, ugyanis a megújuló Liget egy ékköve lett nemcsak Zuglónak, hanem az egész fővárosnak.

A Néprajzi Múzeum új épülete Budapesten, a Városligetben 2022. május 23-án. A Liget Budapest projektnek köszönhetően világszínvonalú új otthont kapott a Néprajzi Múzeum. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Jól látszik tehát, mi történik ott, ahol a baloldalé a teljes hatalom: egymással marakodnak, belharcokat vívnak, miközben a kerületet hagynák lepusztulni.

Forrás: PestiSrácok.hu, Magyar Hírlap, Telex; Vezető kép: Facebook/Zugló beszél

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.