Pesti Srácok

Hazulról haza repülővel – Megérett-e a saját regionális légi közlekedésre a Kárpát-medence?

Hazulról haza repülővel – Megérett-e a saját regionális légi közlekedésre a Kárpát-medence?

Közép-Európa, a Kárpát-medence kiérdemelte a regionális légi közlekedést, hiszen hosszú ideje Európa egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. A Kárpát-medence és annak magyarsága pedig különösen kiérdemelte a gyors közlekedést, a könnyű kapcsolattartást, különösen annak fényében, milyen nyögvenyelősen fejlesztgetik vasútjaikat és autópályáikat a környező országok, Magyarországgal ellentétben. Az Aeroexpress magyar startup légitársaság szeptembertől két hónapon keresztül 30 fős kis gépeivel próbálja kitapogatni a regionális közlekedésben rejlő lehetőségeket, és hosszú távon nemcsak Erdély irányába. Ahhoz azonban, hogy a regionális légi közlekedés ne csak egy nemzetstratégiai álom maradjon, a saját gondolkodásunkat is át kell állítani...

A regionális repülőgépes közlekedés – ahogy a szakemberek a témában érvelnek – olyan célpontokat köt össze, amelyek autóval vagy éppen vonattal nehezen megközelíthetőek. Hiába ugyanakkor a lehetőség, ha közép-európai tapasztalatainkból kiindulva meg sem fordul a fejünkben, hogy repülővel is mehetnénk, hiszen tartunk a tetemes költségektől. Szeptember 5-étől két hónapos próbajáratokat indított az Aeroexpress magyar startup légitársaság, 30 fős kis gépekkel Budapest–Marosvásárhely, illetve Debrecen–Kolozsvár között. Vitathatatlanul nehéz gazdasági és világpolitikai helyzetben indultak neki a regionális repülőgépforgalom kiépítését célzó kezdeményezésnek, ezért is fontos a terv bemutatása mellett arra is kitérni, milyen létjogosultsága van az említett repülőgépjáratoknak, és hogy valójában mit is kapunk a pénzünkért. Aki ugyanis rendszeres látogatója erdélyi célpontoknak, az pontosan tudja, hogy a 30–50 perces utazási idő és mondjuk a benzinárak figyelembevételével egészen csábító az Aeroexpress 40–90 euró közötti (16–36 ezer forint) ajánlata.

Lehet közel egy napon át is Erdélybe utazni, csak nem jó

PestiSracok facebook image

Budapestről Tusnádfürdő több mint 23 óra alatt érhető el vonattal. Ezt a negatív rekordot kolléganőmmel együtt sikerült végigszenvednünk, köszönhetően abbéli kitartó szándékunknak, hogy márpedig idén is a „vadregényes” vasúti utazást választjuk a Bálványosi Szabadegyetemre menet. Mivel utunkat vágányzárak és egy felsővezeték-szakadás nehezítette, a ’80-as évek megkopott komfortját a személyenkénti 23 ezer forintos jegyárért (ebbe benne volt a hálókocsi-felár is) grátisz ideig élvezhettük, hiába nem akartuk. Ez volt az a pont, ahol az emberben átfordul a gondolat, hogy az ember kapjon is valamit a pénzéért, tehát ha sokba kerül, legalább tartson sokáig. A repülő éppen a fordítottját kínálja: gyorsan és biztonságosan juttat el a célig. A többi kollégánk sem járt azért sokkal jobban, aki autóval érkezett a táborba, hiszen a Google által becsült 8,5 órás utazás a valóságban a határátlépéssel, tankolással, kávészünettel, nem ritka közlekedési torlódásokkal tarkítva könnyen elérheti a 10–11 órát – a benzin árát a 750 kilométeres úton már ki sem próbáltam számolni. Sok.

Mielőtt az olvasó félreértené, nem, nem indul Tusnádfürdőre repülőjárat; a legközelebb is csak Brassóban, Tusnádfürdőtől szűk egy órányi autóútra van (lesz) repülőtér. Pusztán az utazási körülményeket és arányokat szerettem volna érzékeltetni, megjegyezve, hogy egy 36 ezer forintos repülőjegy Brassóba, ami kicsit több mint egy órára van Budapesttől repülővel, bizony egyáltalán nem tűnne drágának. Ezért a regionális közlekedésben igenis van jövő, csak olyan célpontokat kell kiválasztani, ahol a repülő, amely gyors és kényelmes, magasabb ára ellenére is vonzó alternatíva. Ezeknek az úti céloknak a kipuhatolása zajlik jelenleg, az Aeroexpress révén. De lássuk a kezdeményezést részleteiben.

Régi adósság

Régi adósság, hogy nincs a régió nagyvárosait összekötő légi forgalom, különösen annak fényében, hogy az elmúlt tíz évben Közép-Európa a térség legdinamikusabban fejlődő területe. Adná tehát magát a lehetőség, hogy kisebb, 1500 kilométer megtételére képes gépek közlekedjenek a fontosabb nagyvárosok között. Az Aeroexpress a hiányt betöltendő szeptember 5-től két hónapon át heti háromszor közlekedtet Budapestet és Debrecent Kolozsvárral és Marosvásárhellyel összekötő járatot. Az Aeroexpress a szintén magyar alapítású, főleg finnországi tapasztalatokkal rendelkező légitársasággal partnerségben, annak Embraer 120-as, harminc fő befogadására alkalmas gépeit használva indította el a közlekedést. A BASe Airlines-nak különben vannak már tapasztalatai a regionális közlekedésben, hiszen a cég a Malév számára biztosított regionális ráhordó járatokat Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Temesvárról, de még Zágrábból és Ljubljanából is.

A járatok hétfőn, szerdán és pénteken indulnak Budapest–Kolozsvár–Debrecen–Marosvásárhely–Kolozsvár–Budapest útvonalon, így arra is lehetőség nyílik, hogy valaki Budapestről Kolozsvárt egy nap alatt, mondjuk egy üzleti tárgyalás erejéig, oda-vissza megjárja. A kezdeményezésnek nyilván Debrecen is az egyik sarokpontja, a város ugyanis főleg a térség turisztikai vonzerejének emelése érdekében komoly reptérfejlesztésbe kezdett.

A méret a lényeg

Jelenleg a WizzAir is közlekedtet Budapest és Marosvásárhely között repülőjáratot, 10 ezer forint körüli árért is találtunk már menetjegyet, Romániában azonban több potenciális repülőtér van, amely fontos lehet a regionális közlekedésben a számunkra. Szatmárnémeti és Temesvár már csak a magyar határhoz való közelségük miatt sem annyira potensek, ellenben a Székelyföldhöz már közelebbi Nagyszeben komoly nemzetközi forgalmat bonyolít, Budapesttel még sincs közvetlen összeköttetésben. Hasonlóképpen érdekes és Székelyföld elérése tekintetében fontos állomás lehet Brassó, ahol november 1-jén tervezik átadni az új repteret. Brassótól többek között Csíkszereda is belátható távolságra található, így csak kapásból egy zarándokjáratra is nagy igény mutatkozna, de a télen hazalátogató erdélyi magyarok, vagy a nyári turisták számára is vonzó alternatíva lehet.

A regionális légi közlekedés nyilván a megtérülési költségen áll vagy bukik, így nem véletlen, hogy a nagyobb gépekkel rendelkező cégek számára nem feltétlenül éri meg a kisebb repülőterekre járatokat indítani. A WizzAir például Marosvásárhelyre egy Airbus A320-ast közlekedtet, amely maximálisan 180 fő befogadására képes – nyilvánvalóan nem véletlen, hogy ezt az utasszámot nem minden viszonylatban tudná ezzel a géppel üzemeltetni a társaság. A harminc fővel közlekedő Embraer 120-asok ellenben az alacsonyabb utasszám kiszolgálása mellett is gazdaságosan közlekedhetnek.

Videónkban, amelyben az Aeroexpress bemutatkozó járatának sajtótájékoztatóján készült, természetesen szóba kerül a regionális légi közlekedés tágabb perspektívája is, amely Triesztre éppúgy kiterjedhet, mint Dél-Lengyelországra. Elöljáróban Magyar Levente parlamenti államtitkártól idéznénk azt a gondolatot, hogy bár a Malév megszűnését követő űrt a piacnak kell egyelőre betöltenie, a piaci folyamatokba nem beavatkozva a kormány mégiscsak nemzetstratégiai célként tekint a kárpát-medencei regionális közlekedésre. A piac előtt álló kihívás egyúttal tehát küldetés is, amelyről Somogyi-Tóth Dániel, az Aeroexpress vezérigazgatója is mint megtiszteltetésről beszélt.

Vezetőkép/fotó: PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.