Pesti Srácok

Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Novotrade az amerikai nagykövetségtől a CIA-ig mindenkivel kapcsolatba került, még majdnem NATO-beszállító is lett!

Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Novotrade az amerikai nagykövetségtől a CIA-ig mindenkivel kapcsolatba került, még majdnem NATO-beszállító is lett!

1983-ban létrehozták a szocialista Magyarország első nem állami tulajdonban lévő részvénytársaságát, a Novotrade-et. (A nem állami tulajdon nem jelentett magántulajdont, hiszen a részvényesek nagy többsége valamilyen állami vállalat, szövetkezet vagy intézmény volt, de mégsem közvetlenül az állam tulajdonolta a cég részvényeit.) Vezetője Rényi Gábor, alias „Kékesi Péter” fedőnevű titkos megbízott.

A Novotrade tényleg különleges és egyedülálló jelenség volt a nyolcvanas évek elején. Érzékeny technológiákkal dolgozott, és olyan területre specializálódott, amely a kor egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatának számított: a szoftverfejlesztésre.

Titkosszolgálatok kereszttüzében

Ne feledjük, a hidegháború utolsó felvonásának idején járunk, amikor a Ronald Reagan vezette Egyesült Államok meghirdette a végső „támadást” a Szovjetunió ellen: az űrversenyt. El tudjuk képzelni, hogy ebben az igencsak feszült (Virág elvtárs fordulatával élve: fokozódó) nemzetközi helyzetben csak úgy létrejöhet egy ilyen vállalat anélkül, hogy ne keltené fel az összes olyan titkosszolgálat figyelmét, amely érdekelt volt a térségben? Dehogy! A múlt részben olvashatták, hogy a magyar hírszerzés és kémelhárítás az első pillanattól kezdve jelen volt a cég életében, hiszen eleve egy olyan személy hozta létre, aki a legfelsőbb pártkörökkel éppúgy közvetlen kapcsolatban állt, mint a titkosszolgálat operatív hálózatával. De hol voltak az ellenérdekelt felek? Természetesen közel.

PestiSracok facebook image

– olvashatjuk egy 1983 júliusában írt állambiztonsági jelentésben. Rényi tehát villámsebességgel építette ki a Novotrade kapcsolatrendszerét a világ legnagyobb számítógépes cégeivel, nyilván már korábbról meglévő ismeretségi körének felhasználásával. Ez a CIA figyelmét sem kerülte el, és bár a kutatható levéltári forrásokban ez a megállapítás nem hangzik el konkrétan, de az amerikai titkosszolgálat feltehetően játszmába kezdett a Novotrade képviselőivel, hiszen nem akadályozták meg Rényiék együttműködését a titkos technológiákhoz hozzáférő üzletemberekkel. Ellenkezőleg, olyan helyekre is bejutottak, ahol embargós technológiák fejlesztése, gyártása zajlott, és olyan emberekkel érintkezhettek személyesen, akik szigorúan titkos tudás birtokában voltak.

Nagyhatalmi arrogancia

Rényi Gábort a tengerentúli gyárak partnerként fogadták. Az igazgató elmondása szerint az embargós politika ellenére az amerikai cégek hajlandók voltak a magyar delegációt több olyan helyre is beengedni, ahol szigorúan titkos licencek alapján gyártottak elektrotechnikai berendezéseket. Példaként a Control Data Corporation nevű céget említi a Rényitől származó jelentés, amely a hatvanas években valóban a világ egyik leghatalmasabb számítógépgyárának számított, azonban a nyolcvanas évekre jelentősége már csökkent, ezzel együtt feltehetően olyan technológiákkal rendelkeztek, amelyek embargós termékek lévén a keleti blokk országaiban nehezen voltak elérhetők. Rényi elmondása szerint az embargó ellen több amerikai vállalkozó is felszólalt, aki 1984. június 10-én részt vett Minneapolisban egy magyar–amerikai kereskedelmi tárgyaláson.

Az itt elhangzottakból a jelentés kiemelte, hogy az Egyesült Államok nyitottabb Magyarország irányába, mint a többi szocialista állam felé, ami megerősítette a hírszerzés információit is.

– olvashatjuk a korabeli állambiztonsági értékelést. (Felhívnám a figyelmet arra, hogy üzleti érdekek felbukkanása esetén mennyire kevésbé számított/számít a jogállamiság és a demokrácia eszméje a világ igazságosztója szerepében tetszelgő Egyesült Államoknak. Ilyenkor nem baj, ha az emberi jogok csak viszonylagosak. És nem mehetünk el szó nélkül azon cinizmus mellett, ahogy a nemzetiségi kérdés kezelését emelik ki. Hát persze, a nagyhatalmak végképp elrendezték ezt a kérdést Trianonban …)

Hírigények

Az Egyesült Államok fokozott érdeklődése a magyar részvénytársaság iránt abban is megnyilvánult, hogy néhány hónappal a Novotrade megszületése után felkereste Rényit a budapesti amerikai nagykövetség első titkára, T. A. Schlenker és felajánlotta a segítségét az amerikai piacokkal kapcsolatos tájékozódásban. (Micsoda önzetlen nagyvonalúság! Vagy mégsem? Érdekes lenne belelátni az ajánlat hátterébe.) Rényi ugyanakkor szívélyes viszonyt alakított ki az amerikai kereskedelmi titkárral is, aki többször vendégül látta lakásán más magyarországi meghívottak – például Fekete János, az MNB elnökhelyettese vagy Demcsák Sándor, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatójának – társaságában. A BM III/II-1. Osztályának információi szerint K. G. Smith kereskedelmi tanácsos a CIA budapesti rezidense volt. A belügy megpróbálta kihasználni ezt a fokozott figyelmet és leadta hírigényét a vezérigazgató felé:

Kérjük osztályvezető elvtárs szíves intézkedését, hogy a folyó év január 30-i átiratunkban foglalt hírigényen kívül az alábbiakra kiterjedően is igazítsák el, illetve számoltassák be „Kékesi Péter” fedőnevű titkos megbízottjukat. A Budapesti USA Nagykövetség gazdasági és kereskedelmi osztályán dolgozó diplomaták részéről tapasztalható hírigény kontrollálása érdekében:

Amikor a Varsói Szerződés a NATO-nak dolgozott

A BM hírszerzése tehát hírigényeket fogalmazott meg Rényi Gábor felé, és az első években talán meg is nyugtatta őket a „Kékesi Péter” néven befutott jelentések tartalma. De ezek a jelentések egyre ritkultak, majd nagyjából két évvel a Novotrade indulása után teljesen elmaradtak – legalábbis a Kékesi Péter névre nyitott „ügynökakta” kurtán-furcsán véget ér. Meglepő fordulat vezeti aztán arra a kémelhárítást, hogy 1986-ban hivatalosan felvegyék a kapcsolatot, ezúttal nem „Kékesivel”, hanem a Novotrade vezetőjével. Az történt, hogy a katonai titkosszolgálat egy átiratot juttatott el az állambiztonsághoz 1986. január 2-án, amelyben ez állt:

A BM tehát hivatalos átiratot kapott a katonai titkosszolgálattól, hogy a Novotrade áttételesen (tulajdonképpen egy semleges országon keresztül) egy NATO-ország hadügyi irányításának dolgozik. Mindezt a hidegháború idején!

Erről valahogy nem szóltak a Rényi Gábor tmb. által leadott jelentések, így a BM kénytelen volt lépni. Eltelt három év a Novotrade megalapítása óta, és a pártállam legfelsőbb köreibe való bekötöttség okán, no meg azért, mert azt hitték, egy hozzájuk lojális ügynök vezeti a céget, nem vették operatív figyelés alá a vállalatot. Ennek is eljött tehát az ideje:

„Rényi elvtársnak” tehát nem volt hova jelentenie a jelenségeket. Kellemetlen. Innen folytatjuk!

Vezető kép: A rendszerváltásban később "oly nagy szerepet vállalaló" Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (b) átadja megbízólevelét Trautmann Rezsőnek, az Elnöki Tanács helyettes elnökének (j) a Parlamentben.MTI Fotó: Manek Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)